O


Osztálytalálkozó.Minden évben találkozunk 40 év után.

Kinek jár a végkielégítés ?

Ügyfeleinket rendszeresen érintő probléma az elbocsátáskori jogvita a munkáltatóval. Bevett gyakorlat, hogy amikor egy cég meg akar válni a beosztottjától, elsőként közös megegyezést terveznek vele aláíratni. Jelentős különbség van a közös megegyezés és a rendes felmondás között, írásunkban ezeket tekintjük át: 1.) A végkielégítés: Amennyiben valakit rendes felmondással bocsátanak el, részére végkielégítést kell fizetni, feltéve, hogy legalább 3 éve dolgozik az adott munkahelyen. A törvény meghatározza a végkielégítés összegét, amely évenként változik. Közös megegyezés aláírása esetén nem jár végkielégítés! Természetesen, ahogy a nevéből is adódik, közös megegyezés esetén bármiben megegyezhetünk a munkáltatóval így abban is, hogy végkielégítésnek megfelelő vagy akár annál nagyobb összeget kapjunk a távozáskor. 2.) Felmondási idő: Munkáltatói rendes felmondás esetében a felmondási idő minimum egy hónap, de munkaszerződés ettől hosszabb időt is előírhat. Fontos kiemelni, hogy a munkáltató köteles a felmondási idő felére felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól. Tehát fizetést ugyanúgy kap, csak nem kell bejárnia dolgozni. Közös megegyezés esetén bármiben meg lehet állapodni, akár abban is, hogy azonnali hatállyal megszűnjön a munkaviszony, azaz akár másnaptól nem kell jönni dolgozni. 3.) Megtámadás: Talán a legfontosabb különbség a közös megegyezés és a munkáltatói rendes felmondás között a megtámadás lehetősége. Közös megegyezés aláírása esetén ugyanis nincs lehetőség a bíróság előtti igényérvényesítésre. Tehát, amennyiben valaki nem ért egyet a felmondás indokával/okával semmiképpen ne írjon alá közös megegyezést. D.A.S. JogSzerviz

Adószám megállapítása

2012. január 1-jétől lényegesen változtak a cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására vonatkozó törvényi előírások. Az előzőekben említett időponttól a cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására nem automatikusan, hanem – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/C. – 24/E. §-aiban rögzített – ún. adóregisztrációs eljárás lefolytatását követően kerülhet sor. Az adószám megállapításának új szabályai miatt érdemben nem változott a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz történő bejelentkezés rendje. A cégbejegyzésre kötelezett adózók továbbra is ún. egyablakos rendszerben, a cégbírósághoz előterjesztendő cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával tesznek eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségüknek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózó által bejelentett – és a cégbíróság által elektronikus úton továbbított – valamint a nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, elsősorban informatikai úton megvizsgálja, hogy a bejegyzendő cég vezető tisztségviselőivel, illetőleg képviseletre jogosult tagjaival, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező taggal, vagy részvényessel (a továbbiakban együtt: tag) szemben fennáll-e olyan, törvényben meghatározott akadály, amely kizárja azt, hogy a cég részére az adóhatóság adószámot állapítson meg. Az adóregisztrációs eljárás lefolytatására főszabályként – ha a cégbíróság által továbbított adatok alapján a törvényben rögzített akadályok egyike sem valószínűsíthető – 1 munkanap alatt sor kerül. Ennek előfeltétele, hogy a bejegyzendő cég valamennyi vezető tisztségviselőjének és az adóregisztrációs eljárás szempontjából releváns tagjának a magyar állami adóhatóság által megállapított adóazonosító száma az adóhatóság rendelkezésére álljon, vagyis, hogy ezen azonosítókat a kérelmező a cégbírósághoz benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben hiánytalanul és hibátlanul feltüntesse. Amennyiben az 1 munkanapos határidő alatt valamely akadály fennállása valószínűsíthető, úgy az eljárás lefolytatására 8 munkanapon belül kerül sor. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóregisztrációs eljárás során az adózót a részére képzett technikai azonosító számon tartja nyilván, amelyről az adózót – a cégbíróság útján – abban az esetben értesíti, ha az adószám megállapítására az 1 munkanapos határidőn belül nem kerül sor. Az adószám megállapításáig az adózó adókötelezettségeit a technikai azonosító szám feltüntetésével köteles teljesíteni. A technikai azonosító szám kizárólag az adózó adóhatóság által történő nyilvántartására szolgál, gazdasági tevékenység folytatására, számlakibocsátásra nem jogosít. Az azonosítószám felépítése az adószámhoz hasonló. Feltűnő különbség azonban, hogy az áfa-kód helyén szereplő – vagyis a kilencedik – számjegy minden esetben 9-es. Ez kizárólag ezen ideiglenes azonosító jellemzője. Az adószám megállapításának megtagadása esetén az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai (részvényesei) egyetemlegesen felelnek. Az adószám megállapításának megtagadásáról szóló határozattal szemben fellebbezésnek van helye, valamint a törvény lehetőséget biztosít kimentési kérelem előterjesztésére azon tag vagy vezető tisztségviselő számára, akire tekintettel az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadta. A fellebbezés, illetve a kimentési kérelem benyújtására nyitva álló határidő egyaránt az adószám megállapításának megtagadásáról szóló határozat adózóval történő közlésétől számított 8 nap, amely határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Fontos, hogy a törvényben meghatározott kizáró okok vizsgálatára nemcsak újonnan alapított cégek esetében kerül sor, hanem a vezető tisztségviselő, illetve a fentiekben említett tagok személyét érintő változásbejegyzés esetén is. Amennyiben az állami adóhatóság e vizsgálat során a taggal, vezető tisztségviselővel szemben a törvényben meghatározott akadályok valamelyikének fennállását állapítja meg, felszólítja az adózót az akadály elhárítására. Az a személy, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózót felszólította, kimentési kérelmet terjeszthet elő. Amennyiben az állami adóhatóság a kimentési kérelemnek helyt ad, úgy nem kerül sor az adózó adószámának törlésére. Az előzőek hiányában azonban, ha az adózó nem tesz eleget az adóhatóság felszólításának és mulasztását nem menti ki, az állami adóhatóság az adózó adószámának törléséről rendelkezik. A fentiek mellett, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a cégalapításban, cégátruházásban közreműködni kívánó személy az adóhatóságtól hatósági bizonyítványnak minősülő igazolás kiállítását kérje arról, hogy az igazolás kiállításának napján vele szemben nem áll fenn olyan akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként, vagy a fentiekben meghatározott tagként történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának megtagadásához, vagy az adószám törléséhez vezetne. Az igazolás kiállítása a 12TADRI elnevezésű adatlapon kérhető. A kérelmet elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül, illetve papír alapon is be lehet nyújtani a kérelmező lakóhelye (székhelye) szerint illetékes adóigazgatósághoz. Az igazolás kiállítására irányuló eljárás illetékköteles. Az illeték mértéke 50.000 Ft. A kérelemnek kötelező tartalmi eleme a kérelmező adóazonosító száma, amelynek hiányában az adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az állami adóhatóság az igazolás kiállítását abban az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy a kérelmező olyan más adózó vezető tisztségviselője, vagy tagja, amellyel szemben az igazolás benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban. Az igazolás kiállítása iránti kérelem elbírálásának határideje 30 nap. Az igazolás kiállítása iránti kérelem elutasításáról szóló döntéssel szemben fellebbezésnek, valamint kimentési kérelem előterjesztésének van helye. Ha az adóhatóság a kimentési kérelemnek helyt ad, úgy olyan igazolást állít ki a kérelmező részére, amelyen az akadály megjelölésén túl a kimentés tényét is feltünteti. Amennyiben az igazolás kiállítására a kimentési kérelem elfogadását követően kerül sor, az igazolás kiállítása ismételt illetékfizetési kötelezettséget nem von maga után. Az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását a törvényben meghatározott kizáró okokra hivatkozással nem tagadhatja meg, illetve az adózó adószámát nem törölheti, ha az adózó valamennyi vezető tisztségviselője, és tagja rendelkezik az előzőekben említett 15 napnál nem régebbi igazolással, kivéve, ha megállapítja, hogy az akadály valamely igazolás kiállítását követően állt be. Az előzőek mellett, az adóhatóság az adózó adószámának megállapítását a törvényben meghatározott kizáró okokra hivatkozással nem tagadhatja meg, illetve az adózó adószámát nem törölheti, ha az adózó azon vezető tisztségviselője, tagja, akire tekintettel fennállna a törvényben meghatározott valamely akadály, az előzőekben említett, 15 napnál nem régebbi igazolással rendelkezik kivéve, ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, vagy taggal szemben.

Minimálbér 2012

2012. január 1-jétől a minimálbér összege 93 ezer, a garantált minimálbéré 108 ezer forint - áll a Magyar Közlönyben megjelent rendeletben. Ezzel együtt napvilágot látott az elvárt béremelés mértékéről szóló rendelet is. Bérkompenzációról azonban ezekben még nincs szó. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 93 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21 400 forint, napibér alkalmazása esetén 4 280 forint, órabér alkalmazása esetén 535 forint - olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletben. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 108 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 24 850 forint, napibér alkalmazása esetén 4 970 forint, órabér alkalmazása esetén 621 forint. A minimálbér emelésére azért volt szükség, mert jövőre teljesen megszűnik az adójóváírás, és pont ennyit kell emelkednie a minimálbérnek ahhoz, hogy nettó értelemben változatlan maradjon. Idén a minimálbér 78 ezer forint volt. Havonta fix összegű elvárt béremelés Szintén a közlönyben megjelent másik rendelet szabályozza az elvárt béremelést. Az alacsony keresetűek bérének megőrzéséről szóló törvény értelmében az a munkáltató, aki az elvárt béremelést nem hajtja végre, eleshet az állami támogatásoktól és nem vehet részt közbeszerzési pályázatokon két évig. Legalább a dolgozók kétharmadánál végre kell hajtani az emelést, akkor a Munkaügyi Felügyelet nem hoz a fentieket eredményező határozatot. 2012-ben az elvárt béremelést bérsávonként fix összegben határozta meg a kormány, amely a lenti táblázatban látható. A 2011-es bérkategória kiszámításához pedig útmutatást adott. Eszerint a 2011-es havi bérek átlagát kell venni. Ha a munkavállaló bére 2011-ben nem változott, akkor a január 1-től december 31-ig terjedő időszakot kell figyelembe venni. Ha viszont év közben volt változás, akkor két eset van. Ha a bér október 31. előtt változott, akkor a változás időpontjától december 31-ig, ha október 31. után változott a bér, akkor csak az október 31-ig terjedő időszakot kell figyelembe venni. Ha pedig a dolgozó október 31-e után lépett be a céghez, akkor a belépéstől év végéig eltelt időt kell számítani. Fontos, hogy a munkabérbe beleszámítanak a bérpótlékok is. Ha év közben változott a munkavállaló havi munkaideje, pl. részmunkaidős lett teljes munkaidősből vagy fordítva, akkor arányosítani kell. Két módon lehet teljesíteni az elvárt béremelést. Az egyszerűbb talán az, ha a munkáltató az alábbi táblázatban szereplő összeggel egyszerűen megemeli a személyi alapbért. Vagy pedig a táblázatban szereplő összeget megszorozza a személyi alapbér és a rendszeres bér hányadosával, és a kapott összeggel emeli meg a bért. Ez utóbbi azoknál a foglalkoztatóknál és munkaköröknél érdekes, ahol jelentős arányt képviselnek a bérpótlékok, akár műszak, akár túlóra vagy egyéb címen. A minimálbér-emelés az elvárt béremelésbe beleszámít. A béren kívüli juttatások beszámíthatóak a béremelésbe, de csak a juttatás 2012-es növekményével, és csak a béremelés 25 százalékáig. Kompenzációról még nincs írás A kormány által ígért bérkompenzációról azonban egyelőre még nem jött meg a rendelet. Az eddigi információk szerint a bérkompenzációhoz nem lenne elég a dolgozók kétharmadánál, hanem minden érintettnél végre kell hajtani az elvárt béremelést. A kormány álláspontja szerint a munkáltatók 5%-ot állnának a béremelésből, a kormány efölött kompenzálna.

Adótörvény változások dióhéjban 2012.

Az eva kulcsának megemelése mellett az adónem választhatóságának összeghatára is változik: a mai 25 millióról 30 millió forintra nő. A személyi jövedelemadó törvény új szabálya, hogy akik jövőre 2 millió 424 ezer forintnál többet keresnek, az adóalapjukat 27 százalékkal kötelesek megemelni, a törvény ezt adóalap kiegészítésnek hívja, vagyis bizonyos jövedelmi csoportoknál megmarad a félszuperbruttó. A jogszabály szintén új eleme, hogy a lakását bérbeadó személy a kapott lakbérből levonhatja, a más településen általa bérbe vett lakás bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérléshez ne kapjon térítést. A szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan új adónem a kulturális adó, amelyet a pornográf termékekből nyert árbevétel után kell megfizetni. A kulcsa 25 százalék, de filmvetítésből származott árbevételnél csak 3 százalék. A népegészségügyi termékadó ("chips-adó") törvényből kikerülnek azok a termékek, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak. A legfontosabb változás viszont a baleseti adó, amely ennek a törvénynek a része lett. Ezt a biztosítók fizetik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díja után, a kulcsa 30 százalék. A mostani kgfb kampányban már felhívták a biztosítók az ügyfelek figyelmét, hogy a közölt díjak várhatóan 30 százalékkal emelkednek az adó miatt. A parlamenti tárgyalás során a 30 százalékos kulcs mellé bekerült egy napi 83 forintos maximális adó, amely a nagyobb teljesítményű, és nagyobb kockázattal járó kocsik tulajdonosainak kedvez. A tb-törvény módosításával a Ház kimondta, hogy a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege arányban áll a biztosított - járulékalapul szolgáló - jövedelmével. Ez alól csak törvény tehet kivételt. A munkavállaló 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási-, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási-, és 3 százalék munkaerő-piaci járulékot fizet. A munkabérek elvárt emeléséért cserébe járó adókedvezmény, amibe minden, a munkaviszony után fizetendő adó beletartozik, a bruttó bér 21,5 százaléka lesz jövőre, de legfeljebb havi 16.125 forint, míg 2013-ban 16 százalékra, illetve 12 ezer forintra változok ez a kedvezmény. Az adózás rendjéről szóló törvénybe újként bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Ilyen eset például az, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, illetve 50 százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 180 napon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik, vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg. A másik új szabálycsoport az adózás rendjéről szóló törvényben a fokozott adóhatósági felügyelet. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben a tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik. A válaszok után az adóhatóság - legfeljebb egy évre - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme, hogy sűrített áfa-bevallást és -fizetést írhat elő számára a hatóság. A bizonytalan adójogi helyzet - mint új szabály-csoport - lényege, hogy ha az adózó bizonytalan az adó-jogszabályok értelmezésében, akkor adótanácsadó, vagy ügyvéd által ellenjegyzett jegyzőkönyvben közli az adóhatósággal azt az értelmezést, amely alapján bevallotta és megfizette az adót. Ilyenkor - ha csak nem nyilvánvaló képtelenséget állít - nem bírságolható. Amennyiben a hatóság szerint megalapozott az értelmezés, akkor soron kívül jeleznie kell ezt a körülményt az adópolitikáért felelős miniszternek. A magán-nyugdíjpénztárak december 12-ig kötelesek átadni az állami adóhatóságnak azoknak az adatait, akik átléptek az állami nyugdíjrendszerbe, de a magán pénztárnál tartozásuk volt. A végrehajtást az adóhatóság végzi. Jövőre lesz közérdeklődésre számot tartó biztosító, továbbá ilyen bank és kibocsátó is. A biztosítónál feltétel a 1 milliárd 500 millió forintos díjbevétel, banknál pedig az 500 milliárd forintos mérlegfőösszeg. Közérdeklődésre számot tartó kibocsátó az, akinek az értékpapírját bevezették a szabályozott piacra. Mindhárom intézménynél audit bizottságot kell létrehozni. A helyi adó törvény kimondja, hogy az önkormányzat nem állapíthat meg magasabb adómértéket, a törvény általi maximumnál, továbbá a helyi iparűzési adóra csak egy adókulcs alkalmazható. Az illetéktörvény változtatása szerint jogszabály előírhatja igazgatási szolgáltatási pótdíj felszámítását. Ezt akkor kell fizetni, ha a hatóság a hivatali munkaidején túl, illetve a székhelyén kívül jár el, továbbá ha az ügyfél soron kívüli, sürgősségi, vagy pedig azonnali eljárást kér. Az útlevél sürgős kiállításánál máris bekerült a törvénybe a - még nem létező - külön jogszabály által meghatározott pótdíj. Átalakul a gépjármű adó, jelenleg 1.600 köbcenti alatt 7 ezer, afelett 15 ezer forint az adó. Az új rendszer - négy lépcsőben - kilowattban méri a motor teljesítményét, és a környezetvédelmi osztály szerint is differenciál. Például egy 1.600 köbcentis, 80 kilowattos, legfeljebb 4-es környezetvédelmi besorolású kocsi adója jövőre 22 ezer forint lesz. Ha 6 és 10 közé esik a besorolás, akkor viszont csak 11 ezer forint az adó. A regisztrációs adó csökkenését mutatja, hogy a 8-asnál jobb környezetvédelmi besorolású, legfeljebb 1.100 köbcentis benzines autó adója 250 ezer forintról 45 ezerre esik. Az autók átírási illetékének drágulását példázza azonban, hogy egy 1.600 köbcentis, 80 kilowattos motorral szerelt 5 éves kocsi átírása a mai 28.800 forintról jövőre 44 ezer forintra emelkedik. A változtatások ugyanakkor illetékmentességet határoznak meg az elektromos autókra, illetve kimondják, hogy a motorkerékpárok illetéke nem lesz több az autókénál. A 3 ezer köbcenti feletti ugyanilyen környezetvédelmi besorolású kocsi adója pedig 3 millió 207 ezer forint helyett 400 ezer forint lesz jövőre. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása kimondja, hogy gépjármű csak magyar hatósági jelzéssel vehet részt a forgalomban, kivéve, ha külföldi vagy belföldi flottaüzemeltető a tulajdonosa, és az a regisztrációs adót a jármű után megfizette. A gépjárműflotta-üzemeltetőnek az Európai Gazdasági Térségben kell székhellyel bírnia, és az év első napján legalább 100 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsinak kell a tulajdonában lennie. További feltétel, hogy az árbevétele 75 százalékának gépjármű bérbe- vagy lízingbe adásából kell származnia.

Csak energiatanúsítvánnyal lehet lakást bérbe adni januártól

Csak energiatanúsítvánnyal lehet lakást bérbe adni januártól A bérleti szerződés megkötése előtt a tulajdonosnak el kell készíttetnie a lakás energiatanúsítványát. Jelenleg a piacon ezért 40-120 ezer forintot kérnek. A szerződés megkötése előtt a tanúsítványt be kell mutatni a leendő bérlőnek, aki azt a megtekintéskor - írásos nyilatkozattal - elismeri. Ha megkötik a bérleti szerződést, akkor pedig a tulajdonosnak át kell adnia az energetikai tanúsítvány eredeti - vagy közjegyző által hitelesített példányát - a bérlőnek. A közjegyző oldalanként 300 forintért hitelesíti a dokumentumot, egy tanúsítvány általában 10-20 oldalas. Az energia tanúsítvány egy olyan dokumentum, amely meghatározza - számítással - az adott lakás fűtési energiaigényét, és a számítás végén - akár a mosó-, vagy hűtőgépeken látható - matricán jelzi, hogy a lakás A, B, C vagy még rosszabb energetikai jellemzővel bír. A tanúsítók általában javaslatot tesznek az energiafelhasználás csökkentésére, és leírják, hogy az mennyibe kerül.