Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (továbbiakban: Törvény) alapján 2009. július 1-től a 20 %-os általános forgalmi adó mértéke 25%-ra módosul, és bevezetésre kerül a 18%-os adómérték.
A Törvény 2. §-a meghatározza az egyszerűsített adattartalmú számlában kötelezően feltüntetésre kerülő, a felszámított adómértéknek megfelelő azon százalékértékeket, amely az adót is tartalmazó árból az áthárított adó összegének meghatározásához szükséges. Ez a százalékérték a 25 %-os felszámított adómértéknél 20 %, a 18%-os felszámított adómértéknél 15,25%.
Az adómérték változása érinti a pénztárgépek és taxaméterek működését, ezért a Törvény 59.
§ (1) bekezdése meghatározza az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, mely alapján az általános forgalmi adó mértékének kezelésére is alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket az adóalany köteles az adómérték változása miatt az arra jogosult szervizzel legkésőbb 2009. augusztus 31. napjáig átállíttatni. A számla, egyszerűsített adattartalmú számla adására is alkalmas,
illetve az általános forgalmi adó nyugtán való feltüntetésére alkalmas pénztárgépet és
taxamétert alkalmazó adóalany az átállításig kézi kibocsátású bizonylatot köteles kiállítani.
A fenti követelmények teljesítése érdekében, azokkal összefüggésben a pénztárgépet, taxamétert használó adóalanyoknak és az átállítást végző szervizeknek az alábbiakban részletezettek szerint kell eljárnia.
I. ÁFA adómérték átállítás
1. Pénztárgépek
1.1 Az új áfa-csoportonkénti forgalmi gyűjtőket a következők szerint kell kialakítani.
Régi áfa gyűjtők Új áfa gyűjtők Jele
5 % 5 % "A"
0 % (korábban 15%) 18 % "B"
20 % 25 % "C"
AJT (Adójegyes) AJT (Adójegyes) "D"
TAM (Tárgyi adómentes) TAM (Tárgyi adómentes) "E"
Az új gyűjtőket 2009. 08. 31-ig valamennyi, arra alkalmas pénztárgépen létre kell hozni.
2009. június 3., szerda
2009. május 6., szerda
Májustól elektronikusan kell leadni a cégek beszámolóit
A cégek számviteli törvény szerinti beszámolóit május 1-től a kormányzati portálon keresztül, elektronikusan kell leadni a céginformációs szolgálatnak - az erről szóló, három miniszter által jegyzett rendelet a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg.
Az igazságügyi és rendészeti-, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető-, továbbá a pénzügyminiszter közös rendelete mellékletben közli azt az űrlapot, amely kísérője a beszámolónak. Ezen meg kell jelölni azt, hogy milyen dokumentumokat nyújtott be a cég. A benyújtott mérlegek, eredménykimutatások, kiegészítő mellékletek, a könyvvizsgálói jelentések, továbbá az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatok ingyen tekinthetők meg a www.e-beszamolo.irm.hu honlapon. Keresni lehet az adatbázisban a cég neve, cégjegyzékszáma, valamint adószáma megadásával is.
A céginformációs szolgálat elektronikusan, véletlenszerű kiválasztással ellenőrzi a beszámolóhoz csatolt űrlap adattartalmát. Ha egy cég nem megfelelően nyújtja be a beszámolóját, akkor erről a céginformációs szolgálat értesíti az adóhatóságot. A 3 ezer forintos költségtérítést - az összeget egy 2006-ban hozott igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet határozza meg - a beszámoló megküldése előtt kell befizetni a rendeletben szereplő számlaszámra. A beszámolóval együtt meg kell küldeni a céginformációs szolgálathoz a Magyar Államkincstár igazolását a költségtérítés megfizetéséről. Ha a beszámolóval együtt nem küldi meg a befizetési igazolást a cég, akkor a céginformációs szolgálat ezt úgy tekinti, hogy nem tett eleget a beszámolója közzétételi kötelezettségének. Erről a szolgálat - szintén elektronikusan - tájékoztatja a mulasztót.
Az igazságügyi és rendészeti-, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető-, továbbá a pénzügyminiszter közös rendelete mellékletben közli azt az űrlapot, amely kísérője a beszámolónak. Ezen meg kell jelölni azt, hogy milyen dokumentumokat nyújtott be a cég. A benyújtott mérlegek, eredménykimutatások, kiegészítő mellékletek, a könyvvizsgálói jelentések, továbbá az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatok ingyen tekinthetők meg a www.e-beszamolo.irm.hu honlapon. Keresni lehet az adatbázisban a cég neve, cégjegyzékszáma, valamint adószáma megadásával is.
A céginformációs szolgálat elektronikusan, véletlenszerű kiválasztással ellenőrzi a beszámolóhoz csatolt űrlap adattartalmát. Ha egy cég nem megfelelően nyújtja be a beszámolóját, akkor erről a céginformációs szolgálat értesíti az adóhatóságot. A 3 ezer forintos költségtérítést - az összeget egy 2006-ban hozott igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet határozza meg - a beszámoló megküldése előtt kell befizetni a rendeletben szereplő számlaszámra. A beszámolóval együtt meg kell küldeni a céginformációs szolgálathoz a Magyar Államkincstár igazolását a költségtérítés megfizetéséről. Ha a beszámolóval együtt nem küldi meg a befizetési igazolást a cég, akkor a céginformációs szolgálat ezt úgy tekinti, hogy nem tett eleget a beszámolója közzétételi kötelezettségének. Erről a szolgálat - szintén elektronikusan - tájékoztatja a mulasztót.
2009. május 2., szombat
Termékdíj törvény változása.
Ismét módosul a termékdíj törvény!
A Parlament 2009. március 30-án elfogadta a T09307 számon előterjesztett módosítójavaslatot, amely a 2009. évi XIX. törvénnyel – a 2009. január 1-jétől hatályba lépő változásokat követően most ismét – módosította a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényt.
A 2009. június 1-jétől hatályba lépő új rendelkezések összefoglalva az alábbiak:
1. A műanyag (bevásárló-reklám) táskák után megfizetendő „E” (egységes) termékdíjtételek 100%-ára érvényesíthető levonás lehetősége a környezetbarát védjegy használata esetén.
2. Termékdíj bírság és mulasztási bírság mellőzése 2009. január 1.és 2009. június 1. közötti időszakban a 2009. június 1-jétől nem kereskedelmi csomagolásnak számító csomagolások tekintetében.
3. A kereskedelmi csomagolás definíciójának, valamint a kereskedelmi csomagolás alóli kivételeknek pontosítása, ezen belül:
a) a kupak és a címke mellett az egyszer használatos ivópoharak nevesítése, mint nem kereskedelmi csomagolások
b) a műanyag zsák- és zacskó meghatározásának módosítása
c) az italtermékek (2202 vámtarifaszámú víz)körének szűkítése a tejalapú italokkal,tejtermékekkel
A 2009. június 1-jétől hatályba lépő módosítások közül kiemelendő az a rendelkezés,
miszerint a kereskedelmi csomagolás hatálya alá 2009. június 1-jétől nem tartozó
termékdíjköteles termékek után, 2009. január 1. és 2009. június 1. közötti idő
szakban teljesítendő termékdíjfizetési kötelezettségnek megsértése miatt termékdíj- és mulasztási bírság kiszabásának nincs helye, illetve a kiszabott bírságok visszafizetése iránt az azt kiszabó szerv hivatalból intézkedik. Tehát a 2009. január 1. és a 2009. június 1. között érvényben maradnak ugyan a kereskedelmi csomagolásra vonatkozó régi definíciók, azonban az ezekkel kapcsolatos termékdíj fizetési kötelezettség megsértése miatt termékdíj- és mulasztási bírság
nem szabható ki, illetve a már kiszabott bírságok pedig visszafizetésre kerülnek.
A Parlament 2009. március 30-án elfogadta a T09307 számon előterjesztett módosítójavaslatot, amely a 2009. évi XIX. törvénnyel – a 2009. január 1-jétől hatályba lépő változásokat követően most ismét – módosította a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényt.
A 2009. június 1-jétől hatályba lépő új rendelkezések összefoglalva az alábbiak:
1. A műanyag (bevásárló-reklám) táskák után megfizetendő „E” (egységes) termékdíjtételek 100%-ára érvényesíthető levonás lehetősége a környezetbarát védjegy használata esetén.
2. Termékdíj bírság és mulasztási bírság mellőzése 2009. január 1.és 2009. június 1. közötti időszakban a 2009. június 1-jétől nem kereskedelmi csomagolásnak számító csomagolások tekintetében.
3. A kereskedelmi csomagolás definíciójának, valamint a kereskedelmi csomagolás alóli kivételeknek pontosítása, ezen belül:
a) a kupak és a címke mellett az egyszer használatos ivópoharak nevesítése, mint nem kereskedelmi csomagolások
b) a műanyag zsák- és zacskó meghatározásának módosítása
c) az italtermékek (2202 vámtarifaszámú víz)körének szűkítése a tejalapú italokkal,tejtermékekkel
A 2009. június 1-jétől hatályba lépő módosítások közül kiemelendő az a rendelkezés,
miszerint a kereskedelmi csomagolás hatálya alá 2009. június 1-jétől nem tartozó
termékdíjköteles termékek után, 2009. január 1. és 2009. június 1. közötti idő
szakban teljesítendő termékdíjfizetési kötelezettségnek megsértése miatt termékdíj- és mulasztási bírság kiszabásának nincs helye, illetve a kiszabott bírságok visszafizetése iránt az azt kiszabó szerv hivatalból intézkedik. Tehát a 2009. január 1. és a 2009. június 1. között érvényben maradnak ugyan a kereskedelmi csomagolásra vonatkozó régi definíciók, azonban az ezekkel kapcsolatos termékdíj fizetési kötelezettség megsértése miatt termékdíj- és mulasztási bírság
nem szabható ki, illetve a már kiszabott bírságok pedig visszafizetésre kerülnek.
2009. április 6., hétfő
Útnyilvántartás
Útnyilvántartás vezetésével kapcsolatos kérdések.
Mint mindenki számára ismert 2009.02.01-től új adóztatási rendszert vezettek be a cégautókkal kapcsolatban. A korábban megszokott jövedelem típusú adót felváltotta egy vagyoni típusú adó.Ezzel egyidőben két helyen is változott az szja törvény:
1. A korábbi 70§-t hatályon kívül helyezték, azaz nem adóköteles természetbeni juttatás a cégautók magánhasználata.
2. Ezzel egyidőben beiktatták a törvény 1. sz. mellékletének 8.37 pontját: eszerint adómentes természetbeni juttatás a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.Ennyi ismeret után bátran kijelenthetjük, hogy a továbbiakban nincs szükség útnyilvántartásra, mert:
- ha az autót üzleti célból használjuk, akkor egyértelmű vállalkozási költség merülfel -ha az autót magáncélból használjuk, akkor pedig természetbeni juttatás keletkezik, melyre nincs adófizetési kötelezettség. A problémák azonban itt kezdődnek:
- a számviteli törvény előírása szerint el kell-e különíteni az üzleti használatot magánhasználattól?
- a magánhasználat miatt elszámolt üzemanyagköltség, amit anyagköltségként számolunk el, levonható-e az iparűzési adó alapjából? - elszámolható-e költségként az üzemanyag-számla, ha az biztosan nem ebben az autóban került felhasználásra (a fogyasztás már extrém értéket mutat), de mégis ennek az autónak a rendszáma lett rá feltüntetve?AZAZ: kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni az autóra felmerülő költségekről annak érdekében, hogy azok ne legyenek kedvezőtlen hatással a különféle adókötelezettségekre?
Ha valaki érdekelt abban, hogy mások útnyilvántartást vezessenek (pl. útnyilvántartó szoftvert fejleszt, vagy nyomtatványt értékesít) egyértelműen azt fogja válaszolni, hogy IGEN.Ha egy vállalkozó nem igazán szeret útnyilvántartást vezetni, képes elhinni azt, hogy NEM.Az APEH sajnos nem adott ki központi állásfoglalást. Vannak viszont egyedi kérdés-válaszok. Ilyen egyedileg kapott válasz az alábbi tájékoztatás is:„Az útnyilvántartás vezetése a cégautó adóhoz nem kötelező, de továbbra is ajánlott ahhoz, hogy az üzleti célú üzemanyag fogyasztás hitelt érdemlően bizonyítható legyen. Ugyanis az év eleji és az év végi km óra állás feljegyzése a teljes futott km-t bizonyítja, de hogy ebből mennyi volt a ténylegesen üzleti célból megtett út, azt nem. Ez alól csak az egyéni vállalkozó mentesül, aki tételes költségelszámolást folytat ugyan, de a havi 500 km utat számol el átalányban.Társaságok esetében, ha hitelt érdemlően nem tudják bizonyítani az üzleti célból felmerült és indokolt üzemanyag költséget - és ezt a költségek között elszámolják - meg kell növelni a társasági adóalap kiszámításakor az adózás előtti eredményt.(A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. mell III./ 9. és 11. pontjai, és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bek. d. pontja.)(Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály)”Olvastam ezzel ellentétes értelmezést is, kiváló és nagytekintélyű adótanácsadótól. Nem csoda, ha a könyvelő nem tud egyértelmű választ adni ügyfeleinek. Ez ismét egy olyan helyzet, amit nehezen tudunk megmagyarázni az ügyfélnek presztízsveszteség nélkül.Ők csak egy egyszerű kérdést tettek fel: „Kell útnyilvántartás, vagy nem…?”Ön mit válaszol ilyenkor az ügyfelének?Ha Önnek, vagy ismerősének van a birtokában ezzel a problémával kapcsolatos egyedi állásfoglalás, akkor szívesen adunk helyet azok közzétételére a hozzászólásokban.
Forrás: Önadózó
Mint mindenki számára ismert 2009.02.01-től új adóztatási rendszert vezettek be a cégautókkal kapcsolatban. A korábban megszokott jövedelem típusú adót felváltotta egy vagyoni típusú adó.Ezzel egyidőben két helyen is változott az szja törvény:
1. A korábbi 70§-t hatályon kívül helyezték, azaz nem adóköteles természetbeni juttatás a cégautók magánhasználata.
2. Ezzel egyidőben beiktatták a törvény 1. sz. mellékletének 8.37 pontját: eszerint adómentes természetbeni juttatás a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.Ennyi ismeret után bátran kijelenthetjük, hogy a továbbiakban nincs szükség útnyilvántartásra, mert:
- ha az autót üzleti célból használjuk, akkor egyértelmű vállalkozási költség merülfel -ha az autót magáncélból használjuk, akkor pedig természetbeni juttatás keletkezik, melyre nincs adófizetési kötelezettség. A problémák azonban itt kezdődnek:
- a számviteli törvény előírása szerint el kell-e különíteni az üzleti használatot magánhasználattól?
- a magánhasználat miatt elszámolt üzemanyagköltség, amit anyagköltségként számolunk el, levonható-e az iparűzési adó alapjából? - elszámolható-e költségként az üzemanyag-számla, ha az biztosan nem ebben az autóban került felhasználásra (a fogyasztás már extrém értéket mutat), de mégis ennek az autónak a rendszáma lett rá feltüntetve?AZAZ: kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni az autóra felmerülő költségekről annak érdekében, hogy azok ne legyenek kedvezőtlen hatással a különféle adókötelezettségekre?
Ha valaki érdekelt abban, hogy mások útnyilvántartást vezessenek (pl. útnyilvántartó szoftvert fejleszt, vagy nyomtatványt értékesít) egyértelműen azt fogja válaszolni, hogy IGEN.Ha egy vállalkozó nem igazán szeret útnyilvántartást vezetni, képes elhinni azt, hogy NEM.Az APEH sajnos nem adott ki központi állásfoglalást. Vannak viszont egyedi kérdés-válaszok. Ilyen egyedileg kapott válasz az alábbi tájékoztatás is:„Az útnyilvántartás vezetése a cégautó adóhoz nem kötelező, de továbbra is ajánlott ahhoz, hogy az üzleti célú üzemanyag fogyasztás hitelt érdemlően bizonyítható legyen. Ugyanis az év eleji és az év végi km óra állás feljegyzése a teljes futott km-t bizonyítja, de hogy ebből mennyi volt a ténylegesen üzleti célból megtett út, azt nem. Ez alól csak az egyéni vállalkozó mentesül, aki tételes költségelszámolást folytat ugyan, de a havi 500 km utat számol el átalányban.Társaságok esetében, ha hitelt érdemlően nem tudják bizonyítani az üzleti célból felmerült és indokolt üzemanyag költséget - és ezt a költségek között elszámolják - meg kell növelni a társasági adóalap kiszámításakor az adózás előtti eredményt.(A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. mell III./ 9. és 11. pontjai, és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bek. d. pontja.)(Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály)”Olvastam ezzel ellentétes értelmezést is, kiváló és nagytekintélyű adótanácsadótól. Nem csoda, ha a könyvelő nem tud egyértelmű választ adni ügyfeleinek. Ez ismét egy olyan helyzet, amit nehezen tudunk megmagyarázni az ügyfélnek presztízsveszteség nélkül.Ők csak egy egyszerű kérdést tettek fel: „Kell útnyilvántartás, vagy nem…?”Ön mit válaszol ilyenkor az ügyfelének?Ha Önnek, vagy ismerősének van a birtokában ezzel a problémával kapcsolatos egyedi állásfoglalás, akkor szívesen adunk helyet azok közzétételére a hozzászólásokban.
Forrás: Önadózó
2009. április 5., vasárnap
Környezetvédelmi termékdíjról
X. 38/2009. VPOP
Változott a termékdíj bevallási határidő
.
A 2009. január 1-től hatályba lépett módosítás egyik legfontosabb momentuma, hogy megváltozott az éves bevallók termékdíj bevallásának benyújtási határideje. A változás szerint, akik az adózás rendjéről szóló törvény értelmében éves bevallás benyújtására kötelezettek - az eddigiektől eltérően - ezentúl nem negyedévente, hanem évente egy alkalommal, a tárgyévet követő február 25-ig nyújthatják be környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó bevallásaikat.
Változatlanok a havi illetve negyedéves bevallás benyújtására kötelezettekre vonatkozó bevallási határidők, azaz a benyújtási határidő a tárgyidőszakot követő hónap 20. napja.
Kérjük tehát az éves bevallás benyújtására kötelezett ügyfeleinket, hogy a felesleges munka elkerülése érdekében bevallásaikat a változások figyelembevételével a rájuk vonatkozó határidőre nyújtsák be.
A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos további információhoz juthatnak a www.termekdijinfo.hu oldalon.
Változott a termékdíj bevallási határidő
.
A 2009. január 1-től hatályba lépett módosítás egyik legfontosabb momentuma, hogy megváltozott az éves bevallók termékdíj bevallásának benyújtási határideje. A változás szerint, akik az adózás rendjéről szóló törvény értelmében éves bevallás benyújtására kötelezettek - az eddigiektől eltérően - ezentúl nem negyedévente, hanem évente egy alkalommal, a tárgyévet követő február 25-ig nyújthatják be környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó bevallásaikat.
Változatlanok a havi illetve negyedéves bevallás benyújtására kötelezettekre vonatkozó bevallási határidők, azaz a benyújtási határidő a tárgyidőszakot követő hónap 20. napja.
Kérjük tehát az éves bevallás benyújtására kötelezett ügyfeleinket, hogy a felesleges munka elkerülése érdekében bevallásaikat a változások figyelembevételével a rájuk vonatkozó határidőre nyújtsák be.
A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos további információhoz juthatnak a www.termekdijinfo.hu oldalon.
2009. március 12., csütörtök
Eltörölték a 250 ezer forintos korlátot
t
A készpénzforgalom korlátozása tehát megszűnt, a továbbiakban újra lehet készpénzben teljesíteni a 250 ezer forint feletti kifizetéseket is. Fontos, hogy a törvény visszamenőlegesen törli el a szankció lehetőségét. Nincs tehát helye mulasztási bírság kiszabásának a bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában, ha az ügyleti ellenérték megfizetése 2009. február 1. és a módosítás hatálybalépésének napja közötti időszakban 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történt.
Módosult a házipénztárban tartható pénz maximumának meghatározása. Sajnos ez nem a kisebb cégeket érinti, bár hiszem, hogy ezeknek a cégeknek sokkal nagyobb szükségük lett volna a pénztár maximum értékének megemelésére.
A régi 1,2%-os érték helyett a törvénymódosítás az előző évi bevétel 2%-ában határozza meg a maximális értéket.
Mindez azt jelenti, hogy az 500 ezer forintos korlátozás érvényben marad, de akinek az előző évi bevételének 2%-a ennél több, annak azt a 2%-ot lehet maximálisan a pénztárban készpénz formájában tartani.
Így az évi 25 millió forintos bevételnél kisebb cégek esetében továbbra is 500 ezer forint lehet a pénztárban, míg a 25 millió forintos bevételnél nagyobb céges esetében az összes bevétel 2%-a.
Érdemes tudni róla, hogy a törvényalkotási folyamatban van még egy módosítás, mely az adózók egy bizonyos körét érintheti.
Ezen változtatásnak köszönhetően nőhet a cégautóadó alól mentességet kapó szervezetek köre. Az erre vonatkozó törvényt még nem fogadták el, ezért most nem szeretnék ezzel foglalkozni. Ha elfogadják a módosítást, természetesen az adónavigátoron is olvashat róla.
A készpénzforgalom korlátozása tehát megszűnt, a továbbiakban újra lehet készpénzben teljesíteni a 250 ezer forint feletti kifizetéseket is. Fontos, hogy a törvény visszamenőlegesen törli el a szankció lehetőségét. Nincs tehát helye mulasztási bírság kiszabásának a bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában, ha az ügyleti ellenérték megfizetése 2009. február 1. és a módosítás hatálybalépésének napja közötti időszakban 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történt.
Módosult a házipénztárban tartható pénz maximumának meghatározása. Sajnos ez nem a kisebb cégeket érinti, bár hiszem, hogy ezeknek a cégeknek sokkal nagyobb szükségük lett volna a pénztár maximum értékének megemelésére.
A régi 1,2%-os érték helyett a törvénymódosítás az előző évi bevétel 2%-ában határozza meg a maximális értéket.
Mindez azt jelenti, hogy az 500 ezer forintos korlátozás érvényben marad, de akinek az előző évi bevételének 2%-a ennél több, annak azt a 2%-ot lehet maximálisan a pénztárban készpénz formájában tartani.
Így az évi 25 millió forintos bevételnél kisebb cégek esetében továbbra is 500 ezer forint lehet a pénztárban, míg a 25 millió forintos bevételnél nagyobb céges esetében az összes bevétel 2%-a.
Érdemes tudni róla, hogy a törvényalkotási folyamatban van még egy módosítás, mely az adózók egy bizonyos körét érintheti.
Ezen változtatásnak köszönhetően nőhet a cégautóadó alól mentességet kapó szervezetek köre. Az erre vonatkozó törvényt még nem fogadták el, ezért most nem szeretnék ezzel foglalkozni. Ha elfogadják a módosítást, természetesen az adónavigátoron is olvashat róla.
2009. február 10., kedd
Új határidő
Ismét eljött az ideje a pénztárgépek és a taxaméterek előző évi adatainak a kiiratására.
Ezt minden évben a szervizek segítségével meg is tehetjük.
Ennek végső határideje március 1.
Ezt minden évben a szervizek segítségével meg is tehetjük.
Ennek végső határideje március 1.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Édenkert
Magamról
Naplemente
