CÉGAUTÓADÓ VÁLTOZÁS
A 2009.07.31-ig hatályos cégautó adó-szabályok szerint a személygépkocsi használata után átalányköltséget (útnyilvántartás-vezetés helyett havi 500 km út költségét) elszámoló magánszemélynek is cégautó adót kell fizetnie. A szabályok 2009.08.01-el változtak, ettől az időponttól kezdődően a kizárólag 500 km átalányköltséget elszámoló magánszemélyt nem terheli cégautó adó fizetési kötelezettség.
HAT ÉVRE NŐTT A FEJLESZTÉSI TARTALÉK FELHASZNÁLÁSANAK HATÁRIDEJE
A Tao. tv. – 2009. július 9. napjától hatályos módosítása értelmében azon lekötött tartalék összegét, amelyet az adózó a 2008-as beszámolójában jogszerűen mutatott ki [akár azért, mert a 2008. adóévben képezte, akár azért, mert korábban képezte, de még nem használta fel (teljesen) és az adómentes felhasználás határideje még nem járt le], a képzés adóévét követő hatodik adóév végéig kell a Tao. tv.-ben meghatározott célokra felhasználnia, az eddigi négy év helyett.
CSALÁDI PÓTLÉK - SZEPTEMBER 1-TŐL MEGADÓZTATVA
Szeptember 1-től a családi pótlék és az anyasági támogatás is adóterhet nem viselő járandósággá válik. Vagyis az adóalaphoz hozzá kell számítani, bár a rá jutó adót (az alacsonyabb adókulccsal) le kell vonni. Tehát többnyire adózni kell utánna...
A családi pótlékra jogosult, gyermeket nevelő együttélő házastársak (élettársak) után a jogosultak fele-fele arányban adóznak, akkor is, ha a családi pótlékot ténylegesen csak egyikőjüknek folyósítják. (Sehol másutt, de itt már megvalósult a családi adózás!)
A magánszemély köteles nyilatkozatot adni a munkáltatójának, a bér kifizetőjének akkor, ha 2009. augusztus 31-ét követően adóterhet nem viselő járandóság címén – ideértve különösen a családi pótlék egyéb jövedelemnek minősülő megosztott részét – van nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származó rendszeres vagy nem rendszeres bevétele.
Ha a magánszemély nyilatkozatában nem tünteti fel a járandóság összegét, akkor a munkáltatónak a teljes jövedelméből a legmagasabb adókulcsot alkalmazva, azaz 36% adóelőleget kell levonnia.
Az új szabályozással kapcsolatban két beadvány is érkezett az Alkotmánybírósághoz
TÖRÖLHETIK A MULASZTÓ CÉGEKET
Az adószám felfüggesztését, végső esetben a vállalkozás törlését kockáztatják azok a társaságok, amelyek nem nyújtották be határidőre a tavalyi évről szóló beszámolójukat.
Először hiánypótlásra szólítja fel az APEH a társaságokat. Ha nem pótolják, akkor az adózó adószámát 60 napra felfüggesztik, ami ellen nem lehet fellebbezni. Ha ez sem hoz eredményt, az APEH értesíti a cégbíróságot, és kezdeményezi a cég megszűntté nyilvánítását.
NYUGDÍJ MELLETI MUNKAVÉGZÉS
Az öregségi nyugdíjasok esetében az új szabály a korlátlan munkavégzés lehetőségét nem a 62. életévhez, hanem a nyugdíjkorhatár betöltéséhez (ami adott esetben ennél magasabb is lehet) köti,
illetve kiterjeszti a korlátozást:
• az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjasokra és a
• a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban részesülőkre is.
Jelentősen változik viszont a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés lehetősége. Az új szabályok szerint rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
· a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és
· a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
A nyugdíjjogosultság megszűnéséhez tehát mindkét feltételnek egyaránt teljesülnie kell. Az új szabályt a 2009. június 30-át követően szerzett jövedelmek vonatkozásában kell alkalmazni.
2009. szeptember 29., kedd
2009. július 22., szerda
Számlázás
A számla visszaküldése
A Számviteli törvény előír egy igen lényeges kötelezettséget. "A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak." (165.§/2/)
Mit jelent a számla befogadása? Fizikailag a számla átvételét, jogilag az elismerését. A számla befogadásával a vállalkozás élhet a számlához fűzött jogokkal (pl. adólevonás, költségelszámolás), illetve köteles teljesíteni a kapcsolódó kötelezettségeket (pl. adófizetés stb.)
Így tehát a számla befogadása előtt a vevőnek először alakilag, formailag meg kell vizsgálnia a számlát, tartalmaz-e minden formaságot, amelyet ebben a körben jellemzően az Áfa törvény előír: pl. a számlakiállító neve, adószáma, helyes-e, adóalap, adókulcs jó-e stb. Bármilyen formai hiba esetén is javasolt már a számlát azonnal visszaküldeni a kiállítóhoz javításra, - nehogy utólag az adóhatóság a számlabefogadón verje el a port.
Aztán még itt van a leglényegesebb kérdés – a könyvelésbe bevezetni egy számlát csak akkor lehet, ha elismert követelésen alapul. Ha a vevő – a befogadó nem ismeri el a követelést, a szállító ellenben egyoldalúan számláz – ezesetben a számlát vissza kell küldeni. A számla befogadása ilyen esetben ugyanis azt eredményezheti, hogy a vevő a vitatott követelést is köteles lesz kiegyenlíteni, mert különben felszámolják a cégét.
Itt különösen figyelni kell a Csődtörvény következő rendelkezésére:
Csődtv. 27.§(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette,…
E jogszabályhelyből a számla befogadójára az a saját önérdekéből következő feladat és kötelezettség hárul, hogy vizsgálja meg a számlát a kézhezvételékor azonnal abból a szempontból, hogy elismeri-e? Itt igazából azt kell megnézni, hogy a számla összhangban van-e a szerződéssel, illetve a teljesítéssel. Ha a vevő a követelést vitatja – azonnal küldje is vissza a számlát a feladónak. Mégpedig ne csak úgy simán, hanem ajánlott tértivevényes küldeményként, kisérlővéllel felszerelve.
A számla vitatása esetén meddig van lehetőség a számla visszaküldésére? A Csődtörvény előbbi rendelkezése alapján a fizetési határidő lejárata és az azt követő 15 nap egy fordulópont. A vevő eddig van jogi lehetősége vitatni a számlát egy ellene indított felszámolási eljárásban. Ezt követően már csak kifizetheti a számlát – különben a bíróság elrendeli a felszámolását. Ha pedig itt tartozatlanul fizetett, akkor peres úton tudja visszakövetelni a pénzét.
Hát ez a jogi jelentősége a számla befogadás mindennapi feladatainak.
A Számviteli törvény előír egy igen lényeges kötelezettséget. "A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak." (165.§/2/)
Mit jelent a számla befogadása? Fizikailag a számla átvételét, jogilag az elismerését. A számla befogadásával a vállalkozás élhet a számlához fűzött jogokkal (pl. adólevonás, költségelszámolás), illetve köteles teljesíteni a kapcsolódó kötelezettségeket (pl. adófizetés stb.)
Így tehát a számla befogadása előtt a vevőnek először alakilag, formailag meg kell vizsgálnia a számlát, tartalmaz-e minden formaságot, amelyet ebben a körben jellemzően az Áfa törvény előír: pl. a számlakiállító neve, adószáma, helyes-e, adóalap, adókulcs jó-e stb. Bármilyen formai hiba esetén is javasolt már a számlát azonnal visszaküldeni a kiállítóhoz javításra, - nehogy utólag az adóhatóság a számlabefogadón verje el a port.
Aztán még itt van a leglényegesebb kérdés – a könyvelésbe bevezetni egy számlát csak akkor lehet, ha elismert követelésen alapul. Ha a vevő – a befogadó nem ismeri el a követelést, a szállító ellenben egyoldalúan számláz – ezesetben a számlát vissza kell küldeni. A számla befogadása ilyen esetben ugyanis azt eredményezheti, hogy a vevő a vitatott követelést is köteles lesz kiegyenlíteni, mert különben felszámolják a cégét.
Itt különösen figyelni kell a Csődtörvény következő rendelkezésére:
Csődtv. 27.§(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette,…
E jogszabályhelyből a számla befogadójára az a saját önérdekéből következő feladat és kötelezettség hárul, hogy vizsgálja meg a számlát a kézhezvételékor azonnal abból a szempontból, hogy elismeri-e? Itt igazából azt kell megnézni, hogy a számla összhangban van-e a szerződéssel, illetve a teljesítéssel. Ha a vevő a követelést vitatja – azonnal küldje is vissza a számlát a feladónak. Mégpedig ne csak úgy simán, hanem ajánlott tértivevényes küldeményként, kisérlővéllel felszerelve.
A számla vitatása esetén meddig van lehetőség a számla visszaküldésére? A Csődtörvény előbbi rendelkezése alapján a fizetési határidő lejárata és az azt követő 15 nap egy fordulópont. A vevő eddig van jogi lehetősége vitatni a számlát egy ellene indított felszámolási eljárásban. Ezt követően már csak kifizetheti a számlát – különben a bíróság elrendeli a felszámolását. Ha pedig itt tartozatlanul fizetett, akkor peres úton tudja visszakövetelni a pénzét.
Hát ez a jogi jelentősége a számla befogadás mindennapi feladatainak.
2009. július 2., csütörtök
Pénztárgépek átállításáról mégegyszer.
APEH közlemény
a pénztárgépeket és taxamétereket érintő, 2009. július 1-től érvényes általános
forgalmi adó mértékekre történő átállítással összefüggő feladatokról
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (továbbiakban: Törvény) alapján 2009. július 1-től a 20 %-os általános forgalmiadó mértéke 25%-ra módosul, és bevezetésre kerül a 18%-os adómérték.
A Törvény 2. §-a meghatározza az egyszerűsített adattartalmú számlában kötelezően feltüntetésre kerülő, a felszámított adómértéknek megfelelő azon százalékértékeket, amely az adót is tartalmazó árból az áthárított adó összegének meghatározásához szükséges. Ez a százalékérték a 25 %-os felszámított adómértéknél 20 %, a 18%-os felszámított adómértéknél 15,25%.
Az adómérték változása érinti a pénztárgépek és taxaméterek működését, ezért a Törvény 59. § (1) bekezdése meghatározza az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, mely alapján az általános forgalmi adó mértékének kezelésére is alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket az adóalany köteles az adómérték változása miatt az arra jogosult szervizzel legkésőbb 2009. augusztus 31. napjáig átállíttatni.
A számla, egyszerűsített adattartalmú számla adására is alkalmas,
illetve az általános forgalmi adó nyugtán való feltüntetésére alkalmas pénztárgépet és taxamétert alkalmazó adóalany az átállításig kézi kibocsátású bizonylatot köteles kiállítani.
A szerviznek az adómemóriát ki kell íratni a 2009. június 30-ig, valamint a 2009. július 1. és az átállítás végrehajtásának napja közötti időszakra vonatkozóan is, kivételt képeznek azok a pénztárgépek, melyek adómemória listáján a napi forgalmi adatok áfa mértékenként részletezve vannak. A kiíratott forgalmi adatokat, valamint az áfa adómérték átállítás tényét a szerviznek a pénztárgépnaplóban regisztrálni, az adómemória listát a naplóhoz mellékelni kell.
Az adómemória kiíratás eredményeként rögzítésre kerülnek a 2009. július 1-től érvényes új adómértékhez tartozó forgalmi értékek meghatározásához szükséges nyitó adatok.
Az idényjelleggel működő pénztárgépek esetében - külön kérelem nélkül - a fenti átállítási határidő az első nyitási napig meghosszabbítható. A pénztárgépek átállítását az új általános forgalmi adó mértékekre, ill. az adómemória kiíratást a raktáron lévő, működőképes gépekre is el kell végezni.
A pénztárgépet vagy a taxamétert a felhasználó köteles az adott típusra vonatkozó
APEH engedéllyel rendelkező szervizzel, vagy a központilag állítható rendszerek esetében rendszergazda közreműködésével átállíttatni.
A végrehajtás végső határideje: 2009. augusztus 31.
Amennyiben rendszergazda végezte el az átállítást, úgy a szerviznek utólag kell a helyszínen a bejegyzéseket a pénztárgépnaplóba 2009. augusztus 31-ig megtenni.
Az elvégzett átállításokról (a határidőn túl megtörténtek esetében is) a szerviznek az üzembe helyezésre, változásjelentésre előírt PÉNZTÁRGÉP, ill. TAXAMÉTER adatközlő
lapot kell kiállítaniuk.
a pénztárgépeket és taxamétereket érintő, 2009. július 1-től érvényes általános
forgalmi adó mértékekre történő átállítással összefüggő feladatokról
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (továbbiakban: Törvény) alapján 2009. július 1-től a 20 %-os általános forgalmiadó mértéke 25%-ra módosul, és bevezetésre kerül a 18%-os adómérték.
A Törvény 2. §-a meghatározza az egyszerűsített adattartalmú számlában kötelezően feltüntetésre kerülő, a felszámított adómértéknek megfelelő azon százalékértékeket, amely az adót is tartalmazó árból az áthárított adó összegének meghatározásához szükséges. Ez a százalékérték a 25 %-os felszámított adómértéknél 20 %, a 18%-os felszámított adómértéknél 15,25%.
Az adómérték változása érinti a pénztárgépek és taxaméterek működését, ezért a Törvény 59. § (1) bekezdése meghatározza az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, mely alapján az általános forgalmi adó mértékének kezelésére is alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket az adóalany köteles az adómérték változása miatt az arra jogosult szervizzel legkésőbb 2009. augusztus 31. napjáig átállíttatni.
A számla, egyszerűsített adattartalmú számla adására is alkalmas,
illetve az általános forgalmi adó nyugtán való feltüntetésére alkalmas pénztárgépet és taxamétert alkalmazó adóalany az átállításig kézi kibocsátású bizonylatot köteles kiállítani.
A szerviznek az adómemóriát ki kell íratni a 2009. június 30-ig, valamint a 2009. július 1. és az átállítás végrehajtásának napja közötti időszakra vonatkozóan is, kivételt képeznek azok a pénztárgépek, melyek adómemória listáján a napi forgalmi adatok áfa mértékenként részletezve vannak. A kiíratott forgalmi adatokat, valamint az áfa adómérték átállítás tényét a szerviznek a pénztárgépnaplóban regisztrálni, az adómemória listát a naplóhoz mellékelni kell.
Az adómemória kiíratás eredményeként rögzítésre kerülnek a 2009. július 1-től érvényes új adómértékhez tartozó forgalmi értékek meghatározásához szükséges nyitó adatok.
Az idényjelleggel működő pénztárgépek esetében - külön kérelem nélkül - a fenti átállítási határidő az első nyitási napig meghosszabbítható. A pénztárgépek átállítását az új általános forgalmi adó mértékekre, ill. az adómemória kiíratást a raktáron lévő, működőképes gépekre is el kell végezni.
A pénztárgépet vagy a taxamétert a felhasználó köteles az adott típusra vonatkozó
APEH engedéllyel rendelkező szervizzel, vagy a központilag állítható rendszerek esetében rendszergazda közreműködésével átállíttatni.
A végrehajtás végső határideje: 2009. augusztus 31.
Amennyiben rendszergazda végezte el az átállítást, úgy a szerviznek utólag kell a helyszínen a bejegyzéseket a pénztárgépnaplóba 2009. augusztus 31-ig megtenni.
Az elvégzett átállításokról (a határidőn túl megtörténtek esetében is) a szerviznek az üzembe helyezésre, változásjelentésre előírt PÉNZTÁRGÉP, ill. TAXAMÉTER adatközlő
lapot kell kiállítaniuk.
2009. június 22., hétfő
2010-es adómódosítás
Döntött a kormány arról, hogy a béren kívüli juttatásoknál - cafetéria - 25 százalékos lesz az adókulcs, és megszűnik a 400 ezer forintos összeghatár.
A kabinet arról döntött, hogy a béren kívüli juttatások közül a kedvezményes kulcs alá tartozzon a helyi közlekedési bérlet, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-jegy (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig).
Továbbra is adómentes maradna a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat. A kormány rendeletet hoz arról, a földhivatalhoz idén június 30-ig benyújtott lakóingatlan eladásról szóló szerződések esetében teljes egészében a 20 százalékos áfa-kulcsot kell alkalmazni. Szintén ide tartozik, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás még ez év nyarán, várhatóan július elején, a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá kerül.
Az elfogadott módosító indítványok között van az is, hogy mentes lesz az ingatlanadó megfizetése alól a szakszervezet tulajdonában álló üdülő, ha az üdülőt az üzemeltetési időszaka alatt képződő vendégéjszakák legalább 50 százalékában szakszervezeti tag vagy annak közeli hozzátartozója veszi igénybe.
A helyi iparűzési adónál a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adóhivatal szedje be a jövő évtől, ugyanakkor az önkormányzatoknak mérlegelési joguk lesz, hogy a területükön lévő vállalkozások közül melyik kapjon mentességet ennek fizetése alól, illetve mekkora legyen a kivetett adó mértéke.
Az APEH által beszedett iparűzési adót a központi adóhatóság a befizetési határidőt követően legfeljebb 35 napon belül továbbítja a helyi önkormányzatoknak, de az önkormányzatokkal folytatott legutolsó egyeztetések alapján a kormány módosította javaslatát. Az új javaslat szerint az átutalás a befizetési határidőt megelőző munkanapon megtörténik - szögezte le a kormányszóvivő. Mint mondta, az iparűzési adó bevétele az önkormányzatokat illeti meg, vagyis az APEH-nek a teljes összeget át kell utalnia a helyhatóságoknak december 20-ig.
A vagyonadóról szólva az adó mértéke változott a korábbi tervekhez képest: a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok esetében 0-30 millió forint között 0,25 százalék, 30-50 millió forint között 0,35 százalék, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lesz jövőre a három kulcs.
Rendelkezés, miszerint a 30 millió forint alatti lakóingatlanok tulajdonosai mentesülnek az adó megfizetése alól, de változás lenne az, hogy ez a mentesség csak akkor járna, ha az adóalanynak legalább 50 százalékos tulajdonában van az ingatlan, amelyben életvitelszerűen benne is lakik.
Nem kellene adó fizetni akkor sem, ha az adóalanynak több lakóingatlanban - lakásban vagy üdülőben - van tulajdona vagy vagyoni értékű joga, és ebből a második forgalmi értéke a 15 millió forintot nem éri el.
Döntött a kormány arról, hogy a béren kívüli juttatásoknál - cafetéria - 25 százalékos lesz az adókulcs, és megszűnik a 400 ezer forintos összeghatár.
A kabinet arról döntött, hogy a béren kívüli juttatások közül a kedvezményes kulcs alá tartozzon a helyi közlekedési bérlet, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-jegy (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig).
Továbbra is adómentes maradna a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat. A kormány rendeletet hoz arról, a földhivatalhoz idén június 30-ig benyújtott lakóingatlan eladásról szóló szerződések esetében teljes egészében a 20 százalékos áfa-kulcsot kell alkalmazni. Szintén ide tartozik, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás még ez év nyarán, várhatóan július elején, a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá kerül.
Az elfogadott módosító indítványok között van az is, hogy mentes lesz az ingatlanadó megfizetése alól a szakszervezet tulajdonában álló üdülő, ha az üdülőt az üzemeltetési időszaka alatt képződő vendégéjszakák legalább 50 százalékában szakszervezeti tag vagy annak közeli hozzátartozója veszi igénybe.
A helyi iparűzési adónál a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adóhivatal szedje be a jövő évtől, ugyanakkor az önkormányzatoknak mérlegelési joguk lesz, hogy a területükön lévő vállalkozások közül melyik kapjon mentességet ennek fizetése alól, illetve mekkora legyen a kivetett adó mértéke.
Az APEH által beszedett iparűzési adót a központi adóhatóság a befizetési határidőt követően legfeljebb 35 napon belül továbbítja a helyi önkormányzatoknak, de az önkormányzatokkal folytatott legutolsó egyeztetések alapján a kormány módosította javaslatát. Az új javaslat szerint az átutalás a befizetési határidőt megelőző munkanapon megtörténik - szögezte le a kormányszóvivő. Mint mondta, az iparűzési adó bevétele az önkormányzatokat illeti meg, vagyis az APEH-nek a teljes összeget át kell utalnia a helyhatóságoknak december 20-ig.
A vagyonadóról szólva az adó mértéke változott a korábbi tervekhez képest: a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok esetében 0-30 millió forint között 0,25 százalék, 30-50 millió forint között 0,35 százalék, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lesz jövőre a három kulcs.
Rendelkezés, miszerint a 30 millió forint alatti lakóingatlanok tulajdonosai mentesülnek az adó megfizetése alól, de változás lenne az, hogy ez a mentesség csak akkor járna, ha az adóalanynak legalább 50 százalékos tulajdonában van az ingatlan, amelyben életvitelszerűen benne is lakik.
Nem kellene adó fizetni akkor sem, ha az adóalanynak több lakóingatlanban - lakásban vagy üdülőben - van tulajdona vagy vagyoni értékű joga, és ebből a második forgalmi értéke a 15 millió forintot nem éri el.
2009. június 3., szerda
Az áfa változásról és a pénztárgépek átállításáról.
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (továbbiakban: Törvény) alapján 2009. július 1-től a 20 %-os általános forgalmi adó mértéke 25%-ra módosul, és bevezetésre kerül a 18%-os adómérték.
A Törvény 2. §-a meghatározza az egyszerűsített adattartalmú számlában kötelezően feltüntetésre kerülő, a felszámított adómértéknek megfelelő azon százalékértékeket, amely az adót is tartalmazó árból az áthárított adó összegének meghatározásához szükséges. Ez a százalékérték a 25 %-os felszámított adómértéknél 20 %, a 18%-os felszámított adómértéknél 15,25%.
Az adómérték változása érinti a pénztárgépek és taxaméterek működését, ezért a Törvény 59.
§ (1) bekezdése meghatározza az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, mely alapján az általános forgalmi adó mértékének kezelésére is alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket az adóalany köteles az adómérték változása miatt az arra jogosult szervizzel legkésőbb 2009. augusztus 31. napjáig átállíttatni. A számla, egyszerűsített adattartalmú számla adására is alkalmas,
illetve az általános forgalmi adó nyugtán való feltüntetésére alkalmas pénztárgépet és
taxamétert alkalmazó adóalany az átállításig kézi kibocsátású bizonylatot köteles kiállítani.
A fenti követelmények teljesítése érdekében, azokkal összefüggésben a pénztárgépet, taxamétert használó adóalanyoknak és az átállítást végző szervizeknek az alábbiakban részletezettek szerint kell eljárnia.
I. ÁFA adómérték átállítás
1. Pénztárgépek
1.1 Az új áfa-csoportonkénti forgalmi gyűjtőket a következők szerint kell kialakítani.
Régi áfa gyűjtők Új áfa gyűjtők Jele
5 % 5 % "A"
0 % (korábban 15%) 18 % "B"
20 % 25 % "C"
AJT (Adójegyes) AJT (Adójegyes) "D"
TAM (Tárgyi adómentes) TAM (Tárgyi adómentes) "E"
Az új gyűjtőket 2009. 08. 31-ig valamennyi, arra alkalmas pénztárgépen létre kell hozni.
A Törvény 2. §-a meghatározza az egyszerűsített adattartalmú számlában kötelezően feltüntetésre kerülő, a felszámított adómértéknek megfelelő azon százalékértékeket, amely az adót is tartalmazó árból az áthárított adó összegének meghatározásához szükséges. Ez a százalékérték a 25 %-os felszámított adómértéknél 20 %, a 18%-os felszámított adómértéknél 15,25%.
Az adómérték változása érinti a pénztárgépek és taxaméterek működését, ezért a Törvény 59.
§ (1) bekezdése meghatározza az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, mely alapján az általános forgalmi adó mértékének kezelésére is alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket az adóalany köteles az adómérték változása miatt az arra jogosult szervizzel legkésőbb 2009. augusztus 31. napjáig átállíttatni. A számla, egyszerűsített adattartalmú számla adására is alkalmas,
illetve az általános forgalmi adó nyugtán való feltüntetésére alkalmas pénztárgépet és
taxamétert alkalmazó adóalany az átállításig kézi kibocsátású bizonylatot köteles kiállítani.
A fenti követelmények teljesítése érdekében, azokkal összefüggésben a pénztárgépet, taxamétert használó adóalanyoknak és az átállítást végző szervizeknek az alábbiakban részletezettek szerint kell eljárnia.
I. ÁFA adómérték átállítás
1. Pénztárgépek
1.1 Az új áfa-csoportonkénti forgalmi gyűjtőket a következők szerint kell kialakítani.
Régi áfa gyűjtők Új áfa gyűjtők Jele
5 % 5 % "A"
0 % (korábban 15%) 18 % "B"
20 % 25 % "C"
AJT (Adójegyes) AJT (Adójegyes) "D"
TAM (Tárgyi adómentes) TAM (Tárgyi adómentes) "E"
Az új gyűjtőket 2009. 08. 31-ig valamennyi, arra alkalmas pénztárgépen létre kell hozni.
2009. május 6., szerda
Májustól elektronikusan kell leadni a cégek beszámolóit
A cégek számviteli törvény szerinti beszámolóit május 1-től a kormányzati portálon keresztül, elektronikusan kell leadni a céginformációs szolgálatnak - az erről szóló, három miniszter által jegyzett rendelet a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg.
Az igazságügyi és rendészeti-, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető-, továbbá a pénzügyminiszter közös rendelete mellékletben közli azt az űrlapot, amely kísérője a beszámolónak. Ezen meg kell jelölni azt, hogy milyen dokumentumokat nyújtott be a cég. A benyújtott mérlegek, eredménykimutatások, kiegészítő mellékletek, a könyvvizsgálói jelentések, továbbá az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatok ingyen tekinthetők meg a www.e-beszamolo.irm.hu honlapon. Keresni lehet az adatbázisban a cég neve, cégjegyzékszáma, valamint adószáma megadásával is.
A céginformációs szolgálat elektronikusan, véletlenszerű kiválasztással ellenőrzi a beszámolóhoz csatolt űrlap adattartalmát. Ha egy cég nem megfelelően nyújtja be a beszámolóját, akkor erről a céginformációs szolgálat értesíti az adóhatóságot. A 3 ezer forintos költségtérítést - az összeget egy 2006-ban hozott igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet határozza meg - a beszámoló megküldése előtt kell befizetni a rendeletben szereplő számlaszámra. A beszámolóval együtt meg kell küldeni a céginformációs szolgálathoz a Magyar Államkincstár igazolását a költségtérítés megfizetéséről. Ha a beszámolóval együtt nem küldi meg a befizetési igazolást a cég, akkor a céginformációs szolgálat ezt úgy tekinti, hogy nem tett eleget a beszámolója közzétételi kötelezettségének. Erről a szolgálat - szintén elektronikusan - tájékoztatja a mulasztót.
Az igazságügyi és rendészeti-, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető-, továbbá a pénzügyminiszter közös rendelete mellékletben közli azt az űrlapot, amely kísérője a beszámolónak. Ezen meg kell jelölni azt, hogy milyen dokumentumokat nyújtott be a cég. A benyújtott mérlegek, eredménykimutatások, kiegészítő mellékletek, a könyvvizsgálói jelentések, továbbá az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatok ingyen tekinthetők meg a www.e-beszamolo.irm.hu honlapon. Keresni lehet az adatbázisban a cég neve, cégjegyzékszáma, valamint adószáma megadásával is.
A céginformációs szolgálat elektronikusan, véletlenszerű kiválasztással ellenőrzi a beszámolóhoz csatolt űrlap adattartalmát. Ha egy cég nem megfelelően nyújtja be a beszámolóját, akkor erről a céginformációs szolgálat értesíti az adóhatóságot. A 3 ezer forintos költségtérítést - az összeget egy 2006-ban hozott igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet határozza meg - a beszámoló megküldése előtt kell befizetni a rendeletben szereplő számlaszámra. A beszámolóval együtt meg kell küldeni a céginformációs szolgálathoz a Magyar Államkincstár igazolását a költségtérítés megfizetéséről. Ha a beszámolóval együtt nem küldi meg a befizetési igazolást a cég, akkor a céginformációs szolgálat ezt úgy tekinti, hogy nem tett eleget a beszámolója közzétételi kötelezettségének. Erről a szolgálat - szintén elektronikusan - tájékoztatja a mulasztót.
2009. május 2., szombat
Termékdíj törvény változása.
Ismét módosul a termékdíj törvény!
A Parlament 2009. március 30-án elfogadta a T09307 számon előterjesztett módosítójavaslatot, amely a 2009. évi XIX. törvénnyel – a 2009. január 1-jétől hatályba lépő változásokat követően most ismét – módosította a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényt.
A 2009. június 1-jétől hatályba lépő új rendelkezések összefoglalva az alábbiak:
1. A műanyag (bevásárló-reklám) táskák után megfizetendő „E” (egységes) termékdíjtételek 100%-ára érvényesíthető levonás lehetősége a környezetbarát védjegy használata esetén.
2. Termékdíj bírság és mulasztási bírság mellőzése 2009. január 1.és 2009. június 1. közötti időszakban a 2009. június 1-jétől nem kereskedelmi csomagolásnak számító csomagolások tekintetében.
3. A kereskedelmi csomagolás definíciójának, valamint a kereskedelmi csomagolás alóli kivételeknek pontosítása, ezen belül:
a) a kupak és a címke mellett az egyszer használatos ivópoharak nevesítése, mint nem kereskedelmi csomagolások
b) a műanyag zsák- és zacskó meghatározásának módosítása
c) az italtermékek (2202 vámtarifaszámú víz)körének szűkítése a tejalapú italokkal,tejtermékekkel
A 2009. június 1-jétől hatályba lépő módosítások közül kiemelendő az a rendelkezés,
miszerint a kereskedelmi csomagolás hatálya alá 2009. június 1-jétől nem tartozó
termékdíjköteles termékek után, 2009. január 1. és 2009. június 1. közötti idő
szakban teljesítendő termékdíjfizetési kötelezettségnek megsértése miatt termékdíj- és mulasztási bírság kiszabásának nincs helye, illetve a kiszabott bírságok visszafizetése iránt az azt kiszabó szerv hivatalból intézkedik. Tehát a 2009. január 1. és a 2009. június 1. között érvényben maradnak ugyan a kereskedelmi csomagolásra vonatkozó régi definíciók, azonban az ezekkel kapcsolatos termékdíj fizetési kötelezettség megsértése miatt termékdíj- és mulasztási bírság
nem szabható ki, illetve a már kiszabott bírságok pedig visszafizetésre kerülnek.
A Parlament 2009. március 30-án elfogadta a T09307 számon előterjesztett módosítójavaslatot, amely a 2009. évi XIX. törvénnyel – a 2009. január 1-jétől hatályba lépő változásokat követően most ismét – módosította a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényt.
A 2009. június 1-jétől hatályba lépő új rendelkezések összefoglalva az alábbiak:
1. A műanyag (bevásárló-reklám) táskák után megfizetendő „E” (egységes) termékdíjtételek 100%-ára érvényesíthető levonás lehetősége a környezetbarát védjegy használata esetén.
2. Termékdíj bírság és mulasztási bírság mellőzése 2009. január 1.és 2009. június 1. közötti időszakban a 2009. június 1-jétől nem kereskedelmi csomagolásnak számító csomagolások tekintetében.
3. A kereskedelmi csomagolás definíciójának, valamint a kereskedelmi csomagolás alóli kivételeknek pontosítása, ezen belül:
a) a kupak és a címke mellett az egyszer használatos ivópoharak nevesítése, mint nem kereskedelmi csomagolások
b) a műanyag zsák- és zacskó meghatározásának módosítása
c) az italtermékek (2202 vámtarifaszámú víz)körének szűkítése a tejalapú italokkal,tejtermékekkel
A 2009. június 1-jétől hatályba lépő módosítások közül kiemelendő az a rendelkezés,
miszerint a kereskedelmi csomagolás hatálya alá 2009. június 1-jétől nem tartozó
termékdíjköteles termékek után, 2009. január 1. és 2009. június 1. közötti idő
szakban teljesítendő termékdíjfizetési kötelezettségnek megsértése miatt termékdíj- és mulasztási bírság kiszabásának nincs helye, illetve a kiszabott bírságok visszafizetése iránt az azt kiszabó szerv hivatalból intézkedik. Tehát a 2009. január 1. és a 2009. június 1. között érvényben maradnak ugyan a kereskedelmi csomagolásra vonatkozó régi definíciók, azonban az ezekkel kapcsolatos termékdíj fizetési kötelezettség megsértése miatt termékdíj- és mulasztási bírság
nem szabható ki, illetve a már kiszabott bírságok pedig visszafizetésre kerülnek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Édenkert
Magamról
Naplemente
