Az ellenőrzések idei kiemelt célpontjai közé sorolta a főosztályvezető a papír- és nyomdaipart, valamint az őrző-védő szolgáltatások területén működő alvállalkozói láncolatokat és a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelmet. Az ellenőrzés fokozott lesz egyebek között a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem és a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem területén.
Sibinger Márta ellenőrzési főosztályvezető a csütörtöki sajtótájékoztatón jelezte: elsősorban azokat a vállalkozásokat vizsgálják majd a kiemelt területeken, amelyeknek a jövedelmezősége alacsonyabb az ágazatra, tevékenységi körre jellemzőnél.
Az APEH előzetes informálódási lehetőségeit könnyíti, hogy a cégek hátterét vizsgáló kockázatelemző rendszer új informatikai megoldásokkal bővül.
Az elmúlt évekhez hasonlóan az ellenőrzések egyik szempontja a cégek többszöri székhely-, illetve tulajdonosváltása. Az adatgyűjtésre és az adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések során az APEH kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a jogelőd nélkül alakult vállalkozások tagjainak, vezető tisztségviselőinek adózási szokásait vizsgálja - tette hozzá Sibinger Márta.
Az utólagos ellenőrzések között folytatódik egyebek között a transzferárak ellenőrzése, ezen a területen az APEH több mint 28 milliárd forintnyi adókülönbözetet tárt fel tavaly, ami 85 százalékos növekedés 2008-hoz képest.
A tavaly kijelölt feladatok közül folytatódik a határokon is átnyúló körbeszámlázásos ügyletek és értékesítési láncolatok felderítése.
A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések között az APEH kiemelt figyelmet fordít a bevallásukban járulékalany foglalkoztatottat nem szerepeltető adózókra, illetve a takarító vállalkozások láncolataira is - mondta el Sibinger Márta.
Az adóhatóság 2010. január 1-jétől ellátja a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok döntő részét is - emlékeztetett a főosztályvezető.
Mogyorósiné Gábor Hajnalka, az APEH elnökhelyettese a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet, hogy a személyi jövedelemadó (szja) bevallások benyújtására előírt határidő az egyéni vállalkozók és az általános forgalmi adó megfizetésére kötelezett magányszemélyek esetén február 25., míg az egyéb magánszemélyek számára a határidő május 20. A visszaigényelhető adót, járulékot ebben az évben is a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül, de legkorábban 2010 március 1-jétől, elektronikus bevallás esetén pedig már február 1-jétől kaphatják meg az adózók.
Kriskó Csaba, az APEH bevallási főosztályának vezetője elmondta, hogy a tavaly bevezetett egyszerűsített adóbevallás igénylésére a benyújtás 2010 február 15-i határidejéig több mint 341 ezer darab nyilatkozat érkezett az adóhatósághoz.
2010. március 2., kedd
2010. február 9., kedd
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat bejelentése
A 70/2007.IV.14. Korm. rendelet módosított a 89/1995(VII.14) Korm. rendeletet, amely a
Foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szól.
A módosított rendelet 2.§-a az alábbi kötelezettséget írja elő:
A munkáltató a – magánszemély munkáltató kivételével – a működése megkezdését követő két hónapon belül köteles az OMMF területileg illetékes munkavédelmi felü-
gyelőségének bejelenteni az alábbi adatokat:
A munkáltató székhelyének és telephelyének címét.
Tevékenységét
A számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató nevét és címét,
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásban részesülő munkavállalók számát és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolását.
A Munkáltató éves rendszerességgel , minden év február 15-ig köteles bejelenteni a fenti adatokban bekövetkezett változást.
További kötelezettségként írja elő a kormányrendelet a munkáltató és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató között létrejött megállapodás hatályának megszűnésének, valamint a szolgáltatást nyújtó orvos személyében bekövetkezett változásnak a bejelentését.
Eddig az adatokat elvileg az ANTSZ-hez kellett bejelenteni. Most változott a rendelet, változott a szervezet. Az OMMF Információs szolgáltat által fenntartott munkahelyi egészséggel és foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokkal foglalkozó tanácsadó részlege által adott információ szerint mivel eddig ez az ANTSZ bejelentés nem nagyon működött, azt javasolják, hogy minden munkáltató ezt a bejelentést tértivevényes, ajánlott küldeményben tegye meg február 15-ig ( függetlenül attól, hogy a működését mikor kezdte )
A bejelentésre formanyomtatvány nincs.
A 89/1195(VII.14) Korm.rendelet teljes szövege megtalálható a www.magyarorszag.hu honlapon.
A rendelet 4. számú melléklete tartalmazza a tevékenységek foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolását.
Több telephely esetén a www.ommf.gov.hu honlapon megtekinthető, hogy mely telephely Melyik Munkavédelmi Felügyelőséghez tartozik, hova kell jelenteni.
Foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szól.
A módosított rendelet 2.§-a az alábbi kötelezettséget írja elő:
A munkáltató a – magánszemély munkáltató kivételével – a működése megkezdését követő két hónapon belül köteles az OMMF területileg illetékes munkavédelmi felü-
gyelőségének bejelenteni az alábbi adatokat:
A munkáltató székhelyének és telephelyének címét.
Tevékenységét
A számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató nevét és címét,
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásban részesülő munkavállalók számát és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolását.
A Munkáltató éves rendszerességgel , minden év február 15-ig köteles bejelenteni a fenti adatokban bekövetkezett változást.
További kötelezettségként írja elő a kormányrendelet a munkáltató és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató között létrejött megállapodás hatályának megszűnésének, valamint a szolgáltatást nyújtó orvos személyében bekövetkezett változásnak a bejelentését.
Eddig az adatokat elvileg az ANTSZ-hez kellett bejelenteni. Most változott a rendelet, változott a szervezet. Az OMMF Információs szolgáltat által fenntartott munkahelyi egészséggel és foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokkal foglalkozó tanácsadó részlege által adott információ szerint mivel eddig ez az ANTSZ bejelentés nem nagyon működött, azt javasolják, hogy minden munkáltató ezt a bejelentést tértivevényes, ajánlott küldeményben tegye meg február 15-ig ( függetlenül attól, hogy a működését mikor kezdte )
A bejelentésre formanyomtatvány nincs.
A 89/1195(VII.14) Korm.rendelet teljes szövege megtalálható a www.magyarorszag.hu honlapon.
A rendelet 4. számú melléklete tartalmazza a tevékenységek foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolását.
Több telephely esetén a www.ommf.gov.hu honlapon megtekinthető, hogy mely telephely Melyik Munkavédelmi Felügyelőséghez tartozik, hova kell jelenteni.
2010. január 28., csütörtök
Az AB eltörölte a vagyonadót
2010. január 26., kedd
Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó, tehát a lényegi részét. A költségvetés duplán rosszul jár. Egy egyszerű törvénymódosítással visszahozható a lakóingatlanok utáni vagyonadó is, de ez a politikai táncrendtől függ.
Az Alkotmánybíróság a mai ülésén alkotmányellenesnek találta és visszamenőleg megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részeit - mondta Sereg András, az AB sajtófőnöke. A vízi járművekre, a légi járművekre és a nagy teljesítményű személygépkocsikra vonatkozó rész tehát hatályban marad, azokat nem kifogásolta a testület.
A kilenc tagú Alkotmánybíróság egyhangúlag törölte el a lakások, üdülők után kivetett vagyonadót. Itt a határozat [1].
Az AB-nek nem önmagában a forgalmi adózással és a vagyonadó-törvény által előírt önadózással volt problémája - ismertette a döntés hátterét Sereg András. A törvény azt írta elő, hogy a lakóingatlan tulajdonosa állapítsa meg a lakásának, üdülőjének forgalmi értékét, és ez alapján döntse el, hogy kell-e adót fizetnie vagy sem. Az APEH azonban öt éven belül jogosult lenne más forgalmi értéket megállapítani, és ha az adóalany által bevallott értékhez képest az APEH által megállapított érték tíz százaléknál nagyobb mértékben eltér, akkor az adóhivatal bírságot szabhatott volna ki. Ám még ha jogszerűen jár is el minden fél, akkor is előfordulhat, hogy becslésenként 30-40 százalékkal eltér a lakás értéke. Így pedig az adózó egyoldalúan viseli a kockázatokat, és jogbizonytalansághoz vezet a szabályozás - magyarázta az AB sajtófőnöke. Ezért semmisítette meg az AB a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részét.
Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó, tehát a lényegi részét. A költségvetés duplán rosszul jár. Egy egyszerű törvénymódosítással visszahozható a lakóingatlanok utáni vagyonadó is, de ez a politikai táncrendtől függ.
Az Alkotmánybíróság a mai ülésén alkotmányellenesnek találta és visszamenőleg megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részeit - mondta Sereg András, az AB sajtófőnöke. A vízi járművekre, a légi járművekre és a nagy teljesítményű személygépkocsikra vonatkozó rész tehát hatályban marad, azokat nem kifogásolta a testület.
A kilenc tagú Alkotmánybíróság egyhangúlag törölte el a lakások, üdülők után kivetett vagyonadót. Itt a határozat [1].
Az AB-nek nem önmagában a forgalmi adózással és a vagyonadó-törvény által előírt önadózással volt problémája - ismertette a döntés hátterét Sereg András. A törvény azt írta elő, hogy a lakóingatlan tulajdonosa állapítsa meg a lakásának, üdülőjének forgalmi értékét, és ez alapján döntse el, hogy kell-e adót fizetnie vagy sem. Az APEH azonban öt éven belül jogosult lenne más forgalmi értéket megállapítani, és ha az adóalany által bevallott értékhez képest az APEH által megállapított érték tíz százaléknál nagyobb mértékben eltér, akkor az adóhivatal bírságot szabhatott volna ki. Ám még ha jogszerűen jár is el minden fél, akkor is előfordulhat, hogy becslésenként 30-40 százalékkal eltér a lakás értéke. Így pedig az adózó egyoldalúan viseli a kockázatokat, és jogbizonytalansághoz vezet a szabályozás - magyarázta az AB sajtófőnöke. Ezért semmisítette meg az AB a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részét.
2009. december 29., kedd
következő feladat az adómemória kiiratása
következő feladat az adómemória kiiratása
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a következőkre hívja fel az APEH elnöke által engedélyezett pénztárgépeket használó (üzemeltető) egyéni és társas vállalkozások figyelmét.
A számla, egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § (5) bekezdésének harmadik mondata szerint “Év végén a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását - a bevétellel való egyeztetés érdekében - el kell végezni és azt az ellenőrzés céljára megőrizni”.
Eszerint minden érintett vállalkozásnak ki kell íratnia a tulajdonában (használatában) álló valamennyi (üzemben lévő, vagy abból bármilyen ok – pl. tartalék, javítás - miatt kivont), APEH azonosító jellel és számmal ellátott pénztárgép memóriaegységében tárolt adatokat, a 2009. december 31-i állapotnak megfelelően.
A kötelezettség egységes végrehajtása érdekében a kiíratásról szóló listának - gépenként - a következő adatokat célszerű tartalmaznia:
I. Azonosító adatok:
* a tulajdonos (használó) neve,
* a tulajdonos (használó) címe,
* a tulajdonos (használó) adóigazgatási azonosító száma (adószáma),
* a stilizált AP jel és a pénztárgép 9 jegyű azonosítószáma,
II. Az adómemória kiíratás adatai:
* a kiíratás időszaka, melynek
- kezdő időpontja: 2009. január 1. (egyes régebbi típusoknál: 2008. december 31.)
- záró időpontja: 2009. december 31., vagy
- amennyiben a pénztárgéppel az előző két dátum nem íratható ki, úgy:
+ kezdő sorszámként az adóügyi zárás sorszáma 2008. december 31-én
+ záró sorszámként az adóügyi zárás sorszáma 2009. december 31-én,
* a RAM törlések száma (azon gépeknél, amelyek programjába beépítésre került),
* a göngyölített forgalom (GRAND TOTAL) összege (az adómemória napi forgalmi összegei együttesen),
* az áfa göngyölített összege (azon gépeknél, amelyeknél az adómemória az áfa összegét kulcsonként tartalmazza).
Az adómemória kiíratását a vállalkozásnak önmagának vagy az APEH által jóváhagyott szerviz közreműködésével kell elvégeznie, a listát pedig az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.
AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL KÖZLEMÉNYE a számla, egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § (5) bekezdése szerinti év végi adómemória kiíratásról
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a következőkre hívja fel az APEH elnöke által engedélyezett pénztárgépeket használó (üzemeltető) egyéni és társas vállalkozások figyelmét.
A számla, egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § (5) bekezdésének harmadik mondata szerint “Év végén a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását - a bevétellel való egyeztetés érdekében - el kell végezni és azt az ellenőrzés céljára megőrizni”.
Eszerint minden érintett vállalkozásnak ki kell íratnia a tulajdonában (használatában) álló valamennyi (üzemben lévő, vagy abból bármilyen ok – pl. tartalék, javítás - miatt kivont), APEH azonosító jellel és számmal ellátott pénztárgép memóriaegységében tárolt adatokat, a 2009. december 31-i állapotnak megfelelően.
A kötelezettség egységes végrehajtása érdekében a kiíratásról szóló listának - gépenként - a következő adatokat célszerű tartalmaznia:
I. Azonosító adatok:
* a tulajdonos (használó) neve,
* a tulajdonos (használó) címe,
* a tulajdonos (használó) adóigazgatási azonosító száma (adószáma),
* a stilizált AP jel és a pénztárgép 9 jegyű azonosítószáma,
II. Az adómemória kiíratás adatai:
* a kiíratás időszaka, melynek
- kezdő időpontja: 2009. január 1. (egyes régebbi típusoknál: 2008. december 31.)
- záró időpontja: 2009. december 31., vagy
- amennyiben a pénztárgéppel az előző két dátum nem íratható ki, úgy:
+ kezdő sorszámként az adóügyi zárás sorszáma 2008. december 31-én
+ záró sorszámként az adóügyi zárás sorszáma 2009. december 31-én,
* a RAM törlések száma (azon gépeknél, amelyek programjába beépítésre került),
* a göngyölített forgalom (GRAND TOTAL) összege (az adómemória napi forgalmi összegei együttesen),
* az áfa göngyölített összege (azon gépeknél, amelyeknél az adómemória az áfa összegét kulcsonként tartalmazza).
Az adómemória kiíratását a vállalkozásnak önmagának vagy az APEH által jóváhagyott szerviz közreműködésével kell elvégeznie, a listát pedig az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.
AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL KÖZLEMÉNYE a számla, egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § (5) bekezdése szerinti év végi adómemória kiíratásról
2009. december 25., péntek
Változnak az Unión belüli munkavégzés szabályai
Európai uniós tagállamként Magyarországra is kötelező érvényű lesz az új, egységes nemzetközi szabályozás, amelyet várhatóan 2010 májusától alkalmaznak majd - hívta fel a figyelmet Elek Diána, a Nörr Stiefenhofer Lutz Adótanácsadó Kft. adószakértője.
A társadalombiztosítási szabályok változása érinti többek között az EU tagállamokból magyar vállalkozásokhoz kiküldött külföldi munkavállalók és külföldön foglalkoztatott magyar kiküldöttek biztosítási jogviszonyát, valamint az általuk igénybe vehető egészségbiztosítási ellátásokat is.
Lényeges eljárási változás lesz, hogy a külföldi kiküldetésben lévő munkavállaló 24 hónapig a kiküldetés szerinti államban maradhat biztosított, ez az időtartam azonban nem hosszabbítható meg. Jelenleg a kiküldetés időtartama maximum 12 hónap lehet, amely azonban külön kérelemmel újabb 12 hónappal meghosszabbítható, amennyiben a kiküldő vállalkozás gazdasági érdeke azt megkívánja. A kiküldetésekre vonatkozó szigorú feltételek várhatóan továbbra is érvényben maradnak.
Az adószakértő szerint már most érdemes elkezdeni a felkészülést és tanácsadó cégeknél, vagy az egészség- és nyugdíjbiztosítási szerveknél előre érdeklődni afelől, hogy az adott vállalkozás kiküldötteire nézve milyen hatással lesznek az új szabályok. Ezek gyakorlati alkalmazása várhatóan nem lesz zökkenőmentes, többek között azért sem, mert átmenetileg a régi rendelet is érvényben marad.
Emellett az adó- és járulékfizetésekre vonatkozó megerősített ellenőrzésekkel és a tagállamok között mozgó munkavállalók hatékonyabb nyomon követésével is számolni kell - fűzi hozzá.
A társadalombiztosítási szabályok változása érinti többek között az EU tagállamokból magyar vállalkozásokhoz kiküldött külföldi munkavállalók és külföldön foglalkoztatott magyar kiküldöttek biztosítási jogviszonyát, valamint az általuk igénybe vehető egészségbiztosítási ellátásokat is.
Lényeges eljárási változás lesz, hogy a külföldi kiküldetésben lévő munkavállaló 24 hónapig a kiküldetés szerinti államban maradhat biztosított, ez az időtartam azonban nem hosszabbítható meg. Jelenleg a kiküldetés időtartama maximum 12 hónap lehet, amely azonban külön kérelemmel újabb 12 hónappal meghosszabbítható, amennyiben a kiküldő vállalkozás gazdasági érdeke azt megkívánja. A kiküldetésekre vonatkozó szigorú feltételek várhatóan továbbra is érvényben maradnak.
Az adószakértő szerint már most érdemes elkezdeni a felkészülést és tanácsadó cégeknél, vagy az egészség- és nyugdíjbiztosítási szerveknél előre érdeklődni afelől, hogy az adott vállalkozás kiküldötteire nézve milyen hatással lesznek az új szabályok. Ezek gyakorlati alkalmazása várhatóan nem lesz zökkenőmentes, többek között azért sem, mert átmenetileg a régi rendelet is érvényben marad.
Emellett az adó- és járulékfizetésekre vonatkozó megerősített ellenőrzésekkel és a tagállamok között mozgó munkavállalók hatékonyabb nyomon követésével is számolni kell - fűzi hozzá.
2009. november 18., szerda
Adó és járulékalap a vállalkozóknál 2010-től.
Az elemzők szerint jelenleg az önfoglalkoztatók szabad döntésén múlik, hogy a vállalkozásukban keletkezett jövedelmet munkajövedelem vagy tőkejövedelem formájában veszik fel. Sok társas vállalkozó nem vesz fel rendszeres közreműködési díjat, mert akkor nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. A járulékokat pedig a minimálbér vagy annak kétszerese után fizetik be.
A megállapítás szerint, ezeket az általános közterheket a munkajövedelmek után kell fizetni, ahogy azt a munkaviszonyban foglalkoztatottak teszik. Az önfoglalkoztatók (vállalkozók) azonban inkább tőkejövedelem, pontosabban osztalék formájában jutnak jelentősebb összeghez. Ezért 2010-től úgy változtatják a szabályozást, hogy a vállalkozók se kerülhessék el az adó és járulékfizetést a munkajövedelmük után.
A 2010-től hatályba lépő 2009. évi LXXVII. törvénynek a személyi jövedelemadóról szóló törvényt módosító részében találjuk meg például a személyesen közreműködő társas vállalkozó éves szja-alapjának különleges számítási módját.
Ha a társas vállalkozásban a személyes közreműködő tag (evásokat most hagyjuk!)
- nem részesül személyes közreműködői díjban, vagy
- annak éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, akkor "nem önálló tevékenységből származó bevételnek" kell tekinteni, a társas vállalkozás által a személyes közreműködő számára kifizetett osztalék és/vagy az adóévben jóváhagyott, osztalékelőlegként már kifizetett osztalék, de legfeljebb ezek együttes összegéből azt a részt, amely a személyes közreműködői díjjal együtt, (illetve ennek hiányában) eléri a tevékenységre jellemző kereset éves összegét.
A tevékenységre jellemző éves kereset és a személyes közreműködői díj éves összege közötti különbözetet, személyes közreműködői díjkiegészítésnek nevezzük.
A több társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély esetében, ezt a rendelkezést annál a társas vállalkozásnál kell alkalmazni, ahol a főtevékenységre jellemző kereset a legmagasabb.
A társas vállalkozás a személyes közreműködői díj-kiegészítés összegéről az adóévet követő év január 31-éig köteles igazolást adni a személyesen közreműködő tagnak, aki ennek alapján - a jövedelemszerzés időpontjának az adóév utolsó napját tekintve - a személyes közreműködői díj-kiegészítés adóalapja után az adót a személyi jövedelem-adóbevallásában állapítja meg. Az osztalék után már levont (megfizetett) személyi jövedelemadónak a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó részét levont (megfizetett) adóelőlegként veszi figyelembe, vagyis beszámítja.
Tehát, ha például a személyesen közreműködő főfoglalkozású társas vállalkozó minden hónapban 150.000 forint személyes közreműködői díjat vesz fel, ennek éves összege 1.800.000 forint után év közben megfizeti a személyi jövedelemadót és a járulékokat. Ha a cég utazásszervezési tevékenységet végez, melyben a tag személyesen közreműködik, akkor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Szerint a tevékenységre jellemző kereset 189.570 * 12 = 2.274.840 forint a példánkban. A társas vállalkozó év közben 1.000.000 forint osztalékelőleget vett fel, melynek befizette a 25%-os személyi jövedelemadóját.
Új fogalomként beépül a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe a tevékenységre jellemző kereset definíciója, ami nem más, mint a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás.
Példánkban 2.274.840 - 1.800.000 = 474.840 forint adóalapot kell még a társas vállalkozónak leadózni, mivel év közben nem vette fel a tevékenységére jellemző piaci keresetet, de osztalékelőleget azonban igen. Tehát a két feltétel teljesült. A 2.274.840 forint progresszív személyi jövedelemadóját kiszámítjuk, és levonjuk belőle már befizetett előlegként az 1.800.000 év közben befizetett adóját, valamint a díjkiegészítésre felhasznált osztalékelőleg adóját (474.840 * 0,25).
Természetesen rengeteg kérdés merülhet fel bennünk. A saját kérdéseimet most nem sorolom fel, mert most még csak gondolatébresztésként vetettem fel a példát. Egy dolgot azonban már most sem tudok elképzelni. Mi lesz azokkal, akik ún. máshova nem sorolható egyéb szakmai tevékenységeket végeznek (lásd TEÁOR) és FEOR szám nem rendelhető a tevékenységhez? Rájuk vonatkozóan is lesz statisztikai átlagkereset az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál?
A Pénzügyminisztériumban most készül egy tájékoztató ezzel kapcsolatban, és az APEH is készít egy módszertani útmutatót. Ezek megjelenéséig javaslom tájékozódjanak a www.afsz.hu oldalon a statisztikákról!
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása szintén tartalmaz változást a járulékalap tekintetében. Példánkat folytatva, maradunk a személyesen közreműködő társas vállalkozónál, kivéve az evásokat.
A 2010-től hatályba lépő előírás szerint, a társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után 27% (24+3) társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységének piaci értéke után fizeti meg.
Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, a foglalkoztató a havi adó- és járulékbevallásban a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
Példánkban 150.000 forint a foglalkoztató járulékalapja.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása szintén kötelezettséget állapít meg.
A kifizető, illetve kifizető hiányában a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti
- személyes közreműködői díj és a személyes közreműködői díj-kiegészítés együttes összegének, de
- legfeljebb a vállalkozóra irányadó tevékenység piaci értéke tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját meghaladó része után.
A társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolójában kimutatott mérleg szerinti eredménynek a tevékenységében személyesen közreműködő tag részesedésére jutó azon része után, amelyet a számviteli törvény előírásai alapján osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, de legfeljebb a tevékenység piaci értékének azon része után, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott társadalombiztosítási járulékalap és az előzőekben meghatározott egészségügyi hozzájárulás-alap együttes összegét.
A megállapítás szerint, ezeket az általános közterheket a munkajövedelmek után kell fizetni, ahogy azt a munkaviszonyban foglalkoztatottak teszik. Az önfoglalkoztatók (vállalkozók) azonban inkább tőkejövedelem, pontosabban osztalék formájában jutnak jelentősebb összeghez. Ezért 2010-től úgy változtatják a szabályozást, hogy a vállalkozók se kerülhessék el az adó és járulékfizetést a munkajövedelmük után.
A 2010-től hatályba lépő 2009. évi LXXVII. törvénynek a személyi jövedelemadóról szóló törvényt módosító részében találjuk meg például a személyesen közreműködő társas vállalkozó éves szja-alapjának különleges számítási módját.
Ha a társas vállalkozásban a személyes közreműködő tag (evásokat most hagyjuk!)
- nem részesül személyes közreműködői díjban, vagy
- annak éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, akkor "nem önálló tevékenységből származó bevételnek" kell tekinteni, a társas vállalkozás által a személyes közreműködő számára kifizetett osztalék és/vagy az adóévben jóváhagyott, osztalékelőlegként már kifizetett osztalék, de legfeljebb ezek együttes összegéből azt a részt, amely a személyes közreműködői díjjal együtt, (illetve ennek hiányában) eléri a tevékenységre jellemző kereset éves összegét.
A tevékenységre jellemző éves kereset és a személyes közreműködői díj éves összege közötti különbözetet, személyes közreműködői díjkiegészítésnek nevezzük.
A több társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély esetében, ezt a rendelkezést annál a társas vállalkozásnál kell alkalmazni, ahol a főtevékenységre jellemző kereset a legmagasabb.
A társas vállalkozás a személyes közreműködői díj-kiegészítés összegéről az adóévet követő év január 31-éig köteles igazolást adni a személyesen közreműködő tagnak, aki ennek alapján - a jövedelemszerzés időpontjának az adóév utolsó napját tekintve - a személyes közreműködői díj-kiegészítés adóalapja után az adót a személyi jövedelem-adóbevallásában állapítja meg. Az osztalék után már levont (megfizetett) személyi jövedelemadónak a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó részét levont (megfizetett) adóelőlegként veszi figyelembe, vagyis beszámítja.
Tehát, ha például a személyesen közreműködő főfoglalkozású társas vállalkozó minden hónapban 150.000 forint személyes közreműködői díjat vesz fel, ennek éves összege 1.800.000 forint után év közben megfizeti a személyi jövedelemadót és a járulékokat. Ha a cég utazásszervezési tevékenységet végez, melyben a tag személyesen közreműködik, akkor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Szerint a tevékenységre jellemző kereset 189.570 * 12 = 2.274.840 forint a példánkban. A társas vállalkozó év közben 1.000.000 forint osztalékelőleget vett fel, melynek befizette a 25%-os személyi jövedelemadóját.
Új fogalomként beépül a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe a tevékenységre jellemző kereset definíciója, ami nem más, mint a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás.
Példánkban 2.274.840 - 1.800.000 = 474.840 forint adóalapot kell még a társas vállalkozónak leadózni, mivel év közben nem vette fel a tevékenységére jellemző piaci keresetet, de osztalékelőleget azonban igen. Tehát a két feltétel teljesült. A 2.274.840 forint progresszív személyi jövedelemadóját kiszámítjuk, és levonjuk belőle már befizetett előlegként az 1.800.000 év közben befizetett adóját, valamint a díjkiegészítésre felhasznált osztalékelőleg adóját (474.840 * 0,25).
Természetesen rengeteg kérdés merülhet fel bennünk. A saját kérdéseimet most nem sorolom fel, mert most még csak gondolatébresztésként vetettem fel a példát. Egy dolgot azonban már most sem tudok elképzelni. Mi lesz azokkal, akik ún. máshova nem sorolható egyéb szakmai tevékenységeket végeznek (lásd TEÁOR) és FEOR szám nem rendelhető a tevékenységhez? Rájuk vonatkozóan is lesz statisztikai átlagkereset az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál?
A Pénzügyminisztériumban most készül egy tájékoztató ezzel kapcsolatban, és az APEH is készít egy módszertani útmutatót. Ezek megjelenéséig javaslom tájékozódjanak a www.afsz.hu oldalon a statisztikákról!
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása szintén tartalmaz változást a járulékalap tekintetében. Példánkat folytatva, maradunk a személyesen közreműködő társas vállalkozónál, kivéve az evásokat.
A 2010-től hatályba lépő előírás szerint, a társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után 27% (24+3) társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységének piaci értéke után fizeti meg.
Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, a foglalkoztató a havi adó- és járulékbevallásban a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
Példánkban 150.000 forint a foglalkoztató járulékalapja.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása szintén kötelezettséget állapít meg.
A kifizető, illetve kifizető hiányában a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti
- személyes közreműködői díj és a személyes közreműködői díj-kiegészítés együttes összegének, de
- legfeljebb a vállalkozóra irányadó tevékenység piaci értéke tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját meghaladó része után.
A társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolójában kimutatott mérleg szerinti eredménynek a tevékenységében személyesen közreműködő tag részesedésére jutó azon része után, amelyet a számviteli törvény előírásai alapján osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, de legfeljebb a tevékenység piaci értékének azon része után, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott társadalombiztosítási járulékalap és az előzőekben meghatározott egészségügyi hozzájárulás-alap együttes összegét.
2009. október 29., csütörtök
Alapítványok létrehozása
Mi az Alapítvány?
Az alapítvány olyan önálló vagyontömeg, amelynek felhasználási célját az alapító határozza meg. Az alapító az alapítványi vagyon kezelésére kezelő szervet rendel ki, amely a vagyonból származó jövedelmet az alapítványi cél szolgálatában köteles felhasználni. Alapítványt valamely tartós közérdekű cél elérésére, magvalósítására hozható létre. Az alapítvány önálló jogi személy, így saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.
A tartós közérdekű cél követelményének akként lehet megfelelni, ha az alapítvány hosszabb időszakon keresztül fejti ki tevékenységét és folyamatos vagy időszakonkénti megismétlődő szolgáltatásokat teljesít a köz érdekében, de a gyakorlat szerint egy rövidebb időre létrehozott alapítványt is tartósnak lehet tekinteni, ha a célja - miután megvalósult - a jövőre kihatóan tartósan szolgálja a közérdeket.
Közérdekű az alapítványi cél, ha az a társadalom vagy egyéb szélesebb közösség érdekeit szolgálja (pl.: a művészeti oktatás fejlesztése, a tudományos ismeretterjesztés, a természeti környezet védelme stb.), továbbá ha kis számú közösség vagy adott esetben egyetlen ember érdekét szolgálja, de célja nem elsősorban jövedelemszerző, illetőleg vagyongyarapító jellegű, hanem az általános társadalmi értékítélet szerint a köz érdekében is áll. Ilyen utóbbi célnak tekinthető például egy konkrét személy gyógyulásának támogatása.
Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható, de tartós közérdekű célja elérése érdekében az alapítvány saját vagyonával önállóan gazdálkodhat, akár vállalkozási tevékenységet is végezhet .
Kik hozhatnak létre alapítványt?
Alapítványt egyedül, vagy akár többen közösen is létrehozhatnak, alapító lehet bármely magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
Mekkora vagyont szükséges az alapítványi cél megvalósításához rendelkezésre bocsátani?
Az alapítóknak az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelniük. Az alapító okiratban a vagyon összegét pontosan meg kell határozni. Több alapító esetében külön-külön kell megjelölni az egyes alapítók által rendelkezésre bocsátott vagyon összegét. Az alapításkor a vagyon egyaránt állhat pénzből, ingó dolgokból és ingatlanból, illetve ezek hozadékából vagy vagyoni értékű jogokból.
A nyilvántartásba vételi eljárás során a bíróság kifejezetten vizsgálja, hogy a vagyon a tartós közérdekű cél elérését lehetővé teszi-e és az alapítvány nyilvántartásba vételekor a cél eléréséhez szükséges vagyon az alapítvány rendelkezésére áll-e.
Az alapítvány vagyona az alapító vagyonától elkülönül, arról az alapítónak véglegesen le kell mondania. A jogi személy alapítvány függetlenedik alapítójától, a saját maga által vállalt kötelezettségeiért saját vagyonával, önállóan felel. A bejegyzett alapítvány vagyonának felhasználása tekintetében az alapító az alapítvány kezelő szerve részére utasításokat nem adhat.
Hogyan hozható létre alapítványt?
Az alapítvány bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapítványt a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg Budapesten a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem utasíthatja el, amennyiben az megfelel a törvényi előírásoknak. Az alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg .
A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapítónak kell beadnia az erre rendszeresített formanyomtatványon [12/1990. (VI. 13.) IM rendelet 3. számú melléklete], arra a kezelő szerv (pl. kuratórium) tagjai nem jogosultak. Több alapító esetében kérelmezőként az alapítók együttesen, egyikük pedig a többi alapító meghatalmazása alapján járhat el. Az alapító, illetve alapítók természetesen meghatalmazott útján is eljárhatnak .
A nyilvántartásba vételi eljárás folyamán az alapító az alapítványt bármikor visszavonhatja, a nyilvántartásba vétel megtörténte után viszont erre már nincs lehetőség .
A nyilvántartásba vételi kérelemhez az alábbi okiratokat kell csatolni :
1. az alapítvány alapító okirata,
2. az alapítvány képviselő szerve (szervezete) tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata,
3. igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról,
4. a székhely használat jogcímét igazoló okirat másolata,
5. szükség szerint a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata,
6. szükség szerint az alapítvány alapító okiratának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege.
Az alapítvány alapító okiratának legalább az alábbi kötelező tartalmi elemeket kell tartalmaznia :
1. az alapítvány neve (az alapítvány nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett alapítványoknak a nevétől, amelyek azonos területen tevékenykednek);
2. az alapítvány célja (az alapítvány célja mindig csak valamely tartós, közérdekű cél lehet);
3. az alapítvány céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módja (az alapító okiratnak nem kell részletekbe menően szabályozni a vagyon felhasználásának szabályait, de annak elveit egyértelműen ki kell jelölnie. Az alapító okiratból ki kell tűnnie, hogy az alapítványi célok megvalósítása érdekében a kezelő szerv milyen módon, milyen döntések során és döntési mechanizmussal használja fel a vagyont);
4. az alapítvány székhelye (a székhelyként használni kívánt ingatlan tulajdonosának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az alapítvány az adott ingatlant székhelyeként használhassa).
Milyen típusú alapítványok ismertek?
Típusa szerint nyílt és a zárt alapítvány különböztethető meg. Nyílt alapítvány esetén az alapító lehetővé teszi, hogy az alapítványhoz a törvényben biztosított módon bárki csatlakozhasson. Ez esetben elégséges, ha az alapító csak a működés megkezdéséhez szükséges vagyont bocsátja az alapítvány rendelkezésére, számítva arra, hogy a csatlakozók által növekszik majd az alapítvány vagyona és így az alapítvány meg fogja tudni valósítani tartós közérdekű célját.
Zárt alapítvány esetén az alapító a vagyont úgy bocsátja az alapítvány rendelkezésére, hogy az összeg, illetve vagyon csatlakozással nem növelhető. Ilyen esetben az induló vagyont csak annak hozadéka, az esetleges vállalkozói tevékenységből befolyt jövedelem növelheti. A polgári törvénykönyv a zárt alapítványt tekinti alapesetnek, ezért amennyiben az alapító nyílt alapítványt kíván létrehozni, úgy arról az alapító okiratban rendelkezni kell .
Hogyan működik az alapítvány?
Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben - az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosíthatja, de egyebekben az alapítvány működésébe nem szólhat bele. Az alapító olyan lényeges módosításról nem határozhat, amely az alapítvány vagyonát elvonná, a célját megváltoztatná vagy szűkítené, vagy az alapítványt az eredeti alapítói szándéktól eltérő módon vagy korábbi időpontban megszüntetné .
Az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok , illetve a 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet szabályai az irányadók.
Az alapítvány működése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol .
Ki látja el az alapítvány képviseletét?
Az alapítványt annak kezelő szerve képviseli. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány általános ügydöntő, ügyvezető és képviselő szerve, kezeli az alapítvány vagyonát és képviseli az alapítványt hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben. Az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet. Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre (kuratórium), az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. A kuratóriumi tagok kijelölése szólhat határozatlan időre, meghatározott időtartamra, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig terjedő időre. Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv, amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat, annak azonban nincs akadálya hogy az alapító a kuratórium egyik tagja vagy elnöke legyen. Amennyiben az alapító nem jelölt ki kezelő szervet, úgy arról a bíróság gondoskodik .
Hogyan szűnik meg az Alapítvány?
Az alapítvány az alapító halálával nem szűnik meg, hanem jogi személyként tovább működik. Az alapítvány kizárólag a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg .
A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha
1. az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult, idő eltelt, feltétel bekövetkezett;
2. a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el.
A bíróság az alapítványt akkor szünteti meg, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia. A bíróság az alapítványt akkor is megszüntetheti, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító - a bíróság felhívása ellenére - a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki.
Az alapító az alapító okiratban rendelkezhet arról, hogy az alapítvány megszűnése esetén a még meglévő vagyont milyen célra kelljen fordítani. A nyitott alapítvány alapító okirata rendelkezhet arról, hogy az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon az alapítvány megszűnése esetén - amennyiben még megvan - visszaszáll az alapítóra. Az alapító természetesen csak az általa adott vagyon visszaszállásáról rendelkezhet.
Az alapító okirat rendelkezésének hiányában a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására fordítja a megszűnt alapítvány vagyonát .
Forrás: Magyarország.hu
Az alapítvány olyan önálló vagyontömeg, amelynek felhasználási célját az alapító határozza meg. Az alapító az alapítványi vagyon kezelésére kezelő szervet rendel ki, amely a vagyonból származó jövedelmet az alapítványi cél szolgálatában köteles felhasználni. Alapítványt valamely tartós közérdekű cél elérésére, magvalósítására hozható létre. Az alapítvány önálló jogi személy, így saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.
A tartós közérdekű cél követelményének akként lehet megfelelni, ha az alapítvány hosszabb időszakon keresztül fejti ki tevékenységét és folyamatos vagy időszakonkénti megismétlődő szolgáltatásokat teljesít a köz érdekében, de a gyakorlat szerint egy rövidebb időre létrehozott alapítványt is tartósnak lehet tekinteni, ha a célja - miután megvalósult - a jövőre kihatóan tartósan szolgálja a közérdeket.
Közérdekű az alapítványi cél, ha az a társadalom vagy egyéb szélesebb közösség érdekeit szolgálja (pl.: a művészeti oktatás fejlesztése, a tudományos ismeretterjesztés, a természeti környezet védelme stb.), továbbá ha kis számú közösség vagy adott esetben egyetlen ember érdekét szolgálja, de célja nem elsősorban jövedelemszerző, illetőleg vagyongyarapító jellegű, hanem az általános társadalmi értékítélet szerint a köz érdekében is áll. Ilyen utóbbi célnak tekinthető például egy konkrét személy gyógyulásának támogatása.
Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható, de tartós közérdekű célja elérése érdekében az alapítvány saját vagyonával önállóan gazdálkodhat, akár vállalkozási tevékenységet is végezhet .
Kik hozhatnak létre alapítványt?
Alapítványt egyedül, vagy akár többen közösen is létrehozhatnak, alapító lehet bármely magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
Mekkora vagyont szükséges az alapítványi cél megvalósításához rendelkezésre bocsátani?
Az alapítóknak az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelniük. Az alapító okiratban a vagyon összegét pontosan meg kell határozni. Több alapító esetében külön-külön kell megjelölni az egyes alapítók által rendelkezésre bocsátott vagyon összegét. Az alapításkor a vagyon egyaránt állhat pénzből, ingó dolgokból és ingatlanból, illetve ezek hozadékából vagy vagyoni értékű jogokból.
A nyilvántartásba vételi eljárás során a bíróság kifejezetten vizsgálja, hogy a vagyon a tartós közérdekű cél elérését lehetővé teszi-e és az alapítvány nyilvántartásba vételekor a cél eléréséhez szükséges vagyon az alapítvány rendelkezésére áll-e.
Az alapítvány vagyona az alapító vagyonától elkülönül, arról az alapítónak véglegesen le kell mondania. A jogi személy alapítvány függetlenedik alapítójától, a saját maga által vállalt kötelezettségeiért saját vagyonával, önállóan felel. A bejegyzett alapítvány vagyonának felhasználása tekintetében az alapító az alapítvány kezelő szerve részére utasításokat nem adhat.
Hogyan hozható létre alapítványt?
Az alapítvány bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapítványt a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg Budapesten a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem utasíthatja el, amennyiben az megfelel a törvényi előírásoknak. Az alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg .
A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapítónak kell beadnia az erre rendszeresített formanyomtatványon [12/1990. (VI. 13.) IM rendelet 3. számú melléklete], arra a kezelő szerv (pl. kuratórium) tagjai nem jogosultak. Több alapító esetében kérelmezőként az alapítók együttesen, egyikük pedig a többi alapító meghatalmazása alapján járhat el. Az alapító, illetve alapítók természetesen meghatalmazott útján is eljárhatnak .
A nyilvántartásba vételi eljárás folyamán az alapító az alapítványt bármikor visszavonhatja, a nyilvántartásba vétel megtörténte után viszont erre már nincs lehetőség .
A nyilvántartásba vételi kérelemhez az alábbi okiratokat kell csatolni :
1. az alapítvány alapító okirata,
2. az alapítvány képviselő szerve (szervezete) tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata,
3. igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról,
4. a székhely használat jogcímét igazoló okirat másolata,
5. szükség szerint a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata,
6. szükség szerint az alapítvány alapító okiratának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege.
Az alapítvány alapító okiratának legalább az alábbi kötelező tartalmi elemeket kell tartalmaznia :
1. az alapítvány neve (az alapítvány nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett alapítványoknak a nevétől, amelyek azonos területen tevékenykednek);
2. az alapítvány célja (az alapítvány célja mindig csak valamely tartós, közérdekű cél lehet);
3. az alapítvány céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módja (az alapító okiratnak nem kell részletekbe menően szabályozni a vagyon felhasználásának szabályait, de annak elveit egyértelműen ki kell jelölnie. Az alapító okiratból ki kell tűnnie, hogy az alapítványi célok megvalósítása érdekében a kezelő szerv milyen módon, milyen döntések során és döntési mechanizmussal használja fel a vagyont);
4. az alapítvány székhelye (a székhelyként használni kívánt ingatlan tulajdonosának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az alapítvány az adott ingatlant székhelyeként használhassa).
Milyen típusú alapítványok ismertek?
Típusa szerint nyílt és a zárt alapítvány különböztethető meg. Nyílt alapítvány esetén az alapító lehetővé teszi, hogy az alapítványhoz a törvényben biztosított módon bárki csatlakozhasson. Ez esetben elégséges, ha az alapító csak a működés megkezdéséhez szükséges vagyont bocsátja az alapítvány rendelkezésére, számítva arra, hogy a csatlakozók által növekszik majd az alapítvány vagyona és így az alapítvány meg fogja tudni valósítani tartós közérdekű célját.
Zárt alapítvány esetén az alapító a vagyont úgy bocsátja az alapítvány rendelkezésére, hogy az összeg, illetve vagyon csatlakozással nem növelhető. Ilyen esetben az induló vagyont csak annak hozadéka, az esetleges vállalkozói tevékenységből befolyt jövedelem növelheti. A polgári törvénykönyv a zárt alapítványt tekinti alapesetnek, ezért amennyiben az alapító nyílt alapítványt kíván létrehozni, úgy arról az alapító okiratban rendelkezni kell .
Hogyan működik az alapítvány?
Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben - az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosíthatja, de egyebekben az alapítvány működésébe nem szólhat bele. Az alapító olyan lényeges módosításról nem határozhat, amely az alapítvány vagyonát elvonná, a célját megváltoztatná vagy szűkítené, vagy az alapítványt az eredeti alapítói szándéktól eltérő módon vagy korábbi időpontban megszüntetné .
Az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok , illetve a 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet szabályai az irányadók.
Az alapítvány működése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol .
Ki látja el az alapítvány képviseletét?
Az alapítványt annak kezelő szerve képviseli. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány általános ügydöntő, ügyvezető és képviselő szerve, kezeli az alapítvány vagyonát és képviseli az alapítványt hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben. Az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet. Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre (kuratórium), az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. A kuratóriumi tagok kijelölése szólhat határozatlan időre, meghatározott időtartamra, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig terjedő időre. Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv, amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat, annak azonban nincs akadálya hogy az alapító a kuratórium egyik tagja vagy elnöke legyen. Amennyiben az alapító nem jelölt ki kezelő szervet, úgy arról a bíróság gondoskodik .
Hogyan szűnik meg az Alapítvány?
Az alapítvány az alapító halálával nem szűnik meg, hanem jogi személyként tovább működik. Az alapítvány kizárólag a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg .
A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha
1. az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult, idő eltelt, feltétel bekövetkezett;
2. a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el.
A bíróság az alapítványt akkor szünteti meg, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia. A bíróság az alapítványt akkor is megszüntetheti, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító - a bíróság felhívása ellenére - a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki.
Az alapító az alapító okiratban rendelkezhet arról, hogy az alapítvány megszűnése esetén a még meglévő vagyont milyen célra kelljen fordítani. A nyitott alapítvány alapító okirata rendelkezhet arról, hogy az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon az alapítvány megszűnése esetén - amennyiben még megvan - visszaszáll az alapítóra. Az alapító természetesen csak az általa adott vagyon visszaszállásáról rendelkezhet.
Az alapító okirat rendelkezésének hiányában a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására fordítja a megszűnt alapítvány vagyonát .
Forrás: Magyarország.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Édenkert
Magamról
Naplemente
