Alacsonyabb a táppénz felső határa májustól: a korábbi felére csökkent a táppénz napi összegének lehetséges maximuma, az ellátás mértéke így havi szinten nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresét.
A minimálbér kétszerese jelenleg havi bruttó 156 ezer forint, amely nettó 124.301 forintot jelent.
A táppénz folyósításával kapcsolatos változtatásokkal a kormány célja az volt, hogy a táppénzcsalások mértéke jelentősen visszaszoruljon. A Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottság és az Európai Tanács számára elküldött aktualizált konvergenciaprogramban azt közölte, hogy táppénz-folyósítás szabályozásának felülvizsgálatával már az idén 3 milliárd forint takarítható meg, a következő két évben pedig 10-10 milliárd forint.
A táppénzzel kapcsolatos változás az is, hogy a veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától táppénz jár, nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság. A bruttó 290 ezer forint alatt kereső veszélyeztetett terhes nők eszerint a táppénzzel még jobban is járnak, mint a korábbi rendszerben a betegszabadsággal, hiszen a táppénz után nem kell járulékot fizetni.
A kötelező egészségbiztosítási törvényben ugyanakkor változatlan az első limit, vagyis az, hogy két évi biztosítási jogviszony után a táppénz a jövedelem 60 százaléka, míg ennél rövidebb biztosítási idő - illetve kórházi ápolás esetén - 50 százalék.
2011. május 4., szerda
2011. március 25., péntek
Az adóhatóság felszólíthat az adóbevallás kiegészítésére
Az állami adóhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére szólíthatja fel azokat a magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme két egymást követő éves bevallási időszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért - derül ki az adóhatóság ellenőrzési kézikönyvéből.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett dokumentum ismerteti: a felhívás alapján a magánszemélynek nyilatkozatot kell tennie az adóévben szerzett összes jövedelme (bevétele) felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetéséről), továbbá annak forrásairól.
Ha az állami adóhatóság valakit bevallásának kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelez, ellenőrizheti a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó, illetve más személyek törvény vagy szerződés alapján történő eltartásával kapcsolatos azon adatokat, a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetve az adózó használatában lévő vagyontárgyak olyan jellemzőit, amelyek az adózó valós jövedelme (bevétele) felhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek.
Az adóhatóság az eljárás során megvizsgálja, hogy a magánszemély bevallott jövedelme és egyéb forrása nyújthatott-e elegendő fedezetet a nyilatkozatban megjelölt kiadásra. Amennyiben a források nem adhattak elégséges fedezetet, vagy a magánszemély nem igazolja hitelt érdemlően a nyilatkozatban foglaltakat, az adóhatóság elrendeli a bevallás utólagos ellenőrzését.
Ha az adóhatóság nem jelölte ki az adózót ellenőrzésre, a nyilatkozattétel alapján megszerzett adatokat az erről szóló értesítés postára adását követően haladéktalanul megsemmisíti.
2011. március 4., péntek
Nyugdíjpénztári hozam.
Február 28-át követően is nyilatkozhatnak a pénztártagok a reálhozamról - A PSZÁF közleménye
A február 28-ra megadott határidő önkéntesen volt teljesíthető, nem jogvesztő. Abban az esetben, ha egy pénztártag eddig a napig még nem válaszolt magánnyugdíjpénztára megkeresésére, semmilyen hátrány nem érheti.
Azon pénztártagok, akik önkéntesen vagy a pénztár felszólítására nem rendelkeztek a reálhozamról, ezt megtehetik a 2011. március 1. és 31. között hozzájuk érkező pénztári értesítés alapján. A TB-rendszerbe való visszaléptetés szabályait meghatározó kormányrendelet előírása szerint ugyanis a pénztáraknak a fenti időpontban fel kell kérni tagjaikat a reálhozamról rendelkező nyilatkozat megtételére. A tagok a felszólítás kézhez vétele után rendelkezhetnek majd erről. Aki ezt valamilyen oknál fogva mégsem teszi meg, annak a pénztára ezt követően a kifizetések összegét a lakcímére utalja ki. Az esetleg ily módon sem átvett (s a pénztárhoz visszaérkező) kifizetéseket pedig a pénztár a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át azért, hogy jóváírják a volt pénztártag állami TB-rendszerben létrejövő egyéni számláján.
Mint ismert, a tagok háromféle módon rendelkezhetnek a reálhozamukról. Egyrészt adómentesen egy összegben felvehetik (lakcímükre kérve vagy bankszámlájukra utaltatva); másrészt meglévő önkéntes nyugdíjpénztárukba utaltathatják át (ekkor az átutalt összeg 20 százalékát, de maximum 300 ezer forintot visszaigényelhetik személyi jövedelemadójukból, a 2011. évről adott bevallásukban, azaz 2012-ben); harmadik választási lehetőségként a Nyugdíjbiztosítási Alapba való átutalását kérhetik, annak érdekében, hogy jóváírják az állami TB-rendszerben létrejövő egyéni számlájukon. A magánnyugdíjpénztárak eltérő befektetési teljesítménye miatt nem minden pénztártag számíthat reálhozamra.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
A február 28-ra megadott határidő önkéntesen volt teljesíthető, nem jogvesztő. Abban az esetben, ha egy pénztártag eddig a napig még nem válaszolt magánnyugdíjpénztára megkeresésére, semmilyen hátrány nem érheti.
Azon pénztártagok, akik önkéntesen vagy a pénztár felszólítására nem rendelkeztek a reálhozamról, ezt megtehetik a 2011. március 1. és 31. között hozzájuk érkező pénztári értesítés alapján. A TB-rendszerbe való visszaléptetés szabályait meghatározó kormányrendelet előírása szerint ugyanis a pénztáraknak a fenti időpontban fel kell kérni tagjaikat a reálhozamról rendelkező nyilatkozat megtételére. A tagok a felszólítás kézhez vétele után rendelkezhetnek majd erről. Aki ezt valamilyen oknál fogva mégsem teszi meg, annak a pénztára ezt követően a kifizetések összegét a lakcímére utalja ki. Az esetleg ily módon sem átvett (s a pénztárhoz visszaérkező) kifizetéseket pedig a pénztár a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át azért, hogy jóváírják a volt pénztártag állami TB-rendszerben létrejövő egyéni számláján.
Mint ismert, a tagok háromféle módon rendelkezhetnek a reálhozamukról. Egyrészt adómentesen egy összegben felvehetik (lakcímükre kérve vagy bankszámlájukra utaltatva); másrészt meglévő önkéntes nyugdíjpénztárukba utaltathatják át (ekkor az átutalt összeg 20 százalékát, de maximum 300 ezer forintot visszaigényelhetik személyi jövedelemadójukból, a 2011. évről adott bevallásukban, azaz 2012-ben); harmadik választási lehetőségként a Nyugdíjbiztosítási Alapba való átutalását kérhetik, annak érdekében, hogy jóváírják az állami TB-rendszerben létrejövő egyéni számlájukon. A magánnyugdíjpénztárak eltérő befektetési teljesítménye miatt nem minden pénztártag számíthat reálhozamra.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
2011. február 6., vasárnap
Minimálbér , garantált bérminimum 2011.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 forint.
A fentiekben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94 000 forint.
A fentiekben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94 000 forint.
2011. január 5., szerda
337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
A rendelet az OÉT keretei között megállapított minimálbér (bérminimum) összegeket rögzíti. A jogszabály alapján 2011-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 Ft, hetibér alkalmazása esetén 17 950 Ft, napibér alkalmazása esetén 3 590 Ft, órabér alkalmazása esetén 449 Ft.
Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94 000 Ft, hetibér alkalmazása esetén 21 650 Ft, napibér alkalmazása esetén 4 330 Ft, órabér alkalmazása esetén 541 Ft.
Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
a) kötelező legkisebb összege 2011. január 1-jétől 78 000 Ft,
b) garantált bérminimum összege 2011. január 1-jétől 94 000 Ft.
Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94 000 Ft, hetibér alkalmazása esetén 21 650 Ft, napibér alkalmazása esetén 4 330 Ft, órabér alkalmazása esetén 541 Ft.
Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
a) kötelező legkisebb összege 2011. január 1-jétől 78 000 Ft,
b) garantált bérminimum összege 2011. január 1-jétől 94 000 Ft.
2010. évi CLXX. törvény egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról
A nyugdíjrendszert érintő következő törvénymódosítás különösen a nők életkortól független, 40 éves jogosultsági ideje alapján bevezetésre kerülő új öregségi nyugdíjjogosultsági szabályai miatt került a figyelem középpontjába, a törvény azonban emellett több más, nyugdíjbiztosítási tárgyú részletszabály módosítását is tartalmazza.
A törvény új jogintézményként öregségi teljes nyugdíjra való jogosultságot tesz lehetővé azon nők számára, akik
a) legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, társadalombiztosítási jogviszonyban nem állnak.
Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. A szabályozás tehát más szolgálati időt, mint pl. a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe.
Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet.
Az előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.
A fenti rendelkezéssel összefüggésben kiemelést érdemel, hogy a fenti, új jogintézmény nem érinti a Tny. egyéb korábbi, különösen az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit.
A törvény további, korábbi gyakorlati jogalkalmazási problémákkal összefüggő, valamint egyéb szabályozási szükségletekből adódó változásokat is eszközölt a nyugdíjrendszeren. Ezek közül kiemelendő: a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők továbbra is korkedvezményre lehetnek jogosultak. A Tny. hatályos rendelkezései értelmében a jelenlegi korkedvezményes munkaköri lista alkalmazhatósága 2011. január 1-jétől megszűnt volna. Az új feltételek kidolgozása azonban még nem történt meg, így a jelenlegi lista alkalmazását a Tny. 8/B. és 8/C. §-ának módosításával a jogalkotó két évvel meghosszabbította.
A törvény új jogintézményként öregségi teljes nyugdíjra való jogosultságot tesz lehetővé azon nők számára, akik
a) legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, társadalombiztosítási jogviszonyban nem állnak.
Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. A szabályozás tehát más szolgálati időt, mint pl. a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe.
Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet.
Az előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.
A fenti rendelkezéssel összefüggésben kiemelést érdemel, hogy a fenti, új jogintézmény nem érinti a Tny. egyéb korábbi, különösen az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit.
A törvény további, korábbi gyakorlati jogalkalmazási problémákkal összefüggő, valamint egyéb szabályozási szükségletekből adódó változásokat is eszközölt a nyugdíjrendszeren. Ezek közül kiemelendő: a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők továbbra is korkedvezményre lehetnek jogosultak. A Tny. hatályos rendelkezései értelmében a jelenlegi korkedvezményes munkaköri lista alkalmazhatósága 2011. január 1-jétől megszűnt volna. Az új feltételek kidolgozása azonban még nem történt meg, így a jelenlegi lista alkalmazását a Tny. 8/B. és 8/C. §-ának módosításával a jogalkotó két évvel meghosszabbította.
Nyugdíjpénztárakról !
2010. évi CLIV. törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról
A 2010. december 22-én hatályba lépett törvény alapvetően új helyzetet teremtett a hazai nyugdíj-szabályozásban. Módosultak magánnyugdíjpénztár-tagsági szabályok. Kiemelendő, hogy a törvény alapján magánnyugdíj-pénztári tagság csak 2011. január 31-ig megtett nyilatkozottal tartható fenn. A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya nyilatkozat hiányában 2011. március 1. napjával a törvény erejénél fogva, automatikusan megszűnik.
Visszalépés hiányában a magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél – 2011. január 1-jétől ezek a fővárosi és megyei kormányhivatalok keretében szakigazgatási szervként működő megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok – kell nyilatkoznia.
Azt a magán-nyugdíjpénztári tagot, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv előtti nyilatkozattételben testi fogyatékossága, egyéb egészségügyi ok miatt vagy azért akadályozott, mert személyi szabadságát korlátozó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll, nyilatkozattételének lehetővé tétele érdekében – kérésére – a nyugdíjbiztosítási igazgatóság az általa megadott címen felkeresi. A helyszíni nyilatkozattétel lehetőségét 2011. január 21-éig írásban kell kérni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag (a továbbiakban: tartósan külföldön tartózkodó pénztártag) nyilatkozatát személyesen a Magyar Köztársaság külképviseletén is megteheti.
Ha a helyszíni nyilatkozattételre jogosult személy, illetve a tartósan külföldön tartózkodó pénztártag a nyilatkozatát 2011. január 31-éig rajta kívül álló okból nem tudta megtenni, akkor az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül, de legkésőbb 2011. február 28-áig – a nyilatkozat pótlásával egyidejűleg – igazolási kérelem terjeszthető elő. Ha az igazolási kérelemnek helyt adnak, a magán-nyugdíjpénztári tagság nem szűnik meg, illetve 2011. március 1-jére visszamenőlegesen helyreáll.
A szabályozás alapján az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag eldöntheti, hogy a magánnyugdíj-pénztárral szembeni követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a hozamgarantált tőke összege feletti összeget és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegét
kézpénzben (átutalással) felveszi, vagy
annak jóváírását kéri az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján, vagy
annak jóváírását kéri a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján.
A törvényből kiemeljük továbbá:
az a személy, akinek 2011. február 1-jét megelőzően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) alapján – magánnyugdíj-jogosultságára tekintettel – 75%-os mértékű társadalombiztosítási nyugellátást (öregségi nyugdíjat, rokkantsági nyugdíjat, bányásznyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, szolgálati nyugdíjat, előnyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti, szakszövetkezeti járadékot, stb.) állapítottak meg, 2011. január 31-ig kérheti, hogynyugellátása összegét a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával, azaz az általános szabályok alapján módosítsák, ugyanolyan helyzetet teremtve, mintha nem lett volna pénztártag,
ha a volt magánnyugdíj-pénztári tag a hozamgarantált tőke összege feletti összeget és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegét az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja át, az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint állami támogatásra jogosult,
törvénymódosítás értelmében a magánnyugdíj-pénztárak magmaradó tagjainak a pénztárakkal szemben fennálló követeléséért a jövőben a költségvetés már nem, csak kizárólag a pénztár, és a pénztárak garanciaalapja tartozik helytállni,
ötödére csökkent a pénzárak működési költségeire fordítható összeg,
létrehozásra került a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap.
297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról
A Korm. rendelet alapján a magánnyugdíjpénztár tagja a tagsága fenntartására irányuló nyilatkozatát Magyarországon bármely nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál (a továbbiakban: ONYF) is megteheti.
A nyilatkozatban fel kell tüntetni a tag nevét, lakóhelyét és társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint annak a magánnyugdíjpénztárnak a nevét, ahol a tagsági jogviszonya fennáll. A tag a nyilatkozat másolatát a nyilatkozattételt követő 5 napon belül köteles megküldeni a foglalkoztatójának.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagnak a magánnyugdíjpénztára felé írásban kell rendelkeznie arról, hogy a visszalépő tagi kifizetések összegét egy összegben veszi fel, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárba vagy – a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében – a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását kéri.
Ha a tag a visszalépő tagi kifizetések összegét egy összegben kívánja felvenni, meg kell jelölnie azt a bankszámlaszámot vagy címet, amelyre a visszalépő tagi kifizetések összegének átutalását, illetve kiutalását kéri. Ha a tag a visszalépő tagi kifizetések összegének önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírását kéri, meg kell jelölnie az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztár nevét, adószámát és a tag adóazonosító jelét.
Ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag a tagi kifizetés összegéről nem rendelkezik, a magánnyugdíjpénztár 2011. március 1-je és március 31-e között felkéri, hogy rendelkezzék a tagi kifizetés összegéről.
Ha a volt tag a felhívás kézhezvételét követő 30 napon belül nem nyilatkozik, a magánnyugdíjpénztár a visszalépő tagi kifizetések összegét a lakcímére utalja ki. Az át nem vett és a magánnyugdíjpénztárhoz visszaérkezett összeget a magánnyugdíjpénztár – a volt tagnak társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében – a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át.
A 2010. december 22-én hatályba lépett törvény alapvetően új helyzetet teremtett a hazai nyugdíj-szabályozásban. Módosultak magánnyugdíjpénztár-tagsági szabályok. Kiemelendő, hogy a törvény alapján magánnyugdíj-pénztári tagság csak 2011. január 31-ig megtett nyilatkozottal tartható fenn. A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya nyilatkozat hiányában 2011. március 1. napjával a törvény erejénél fogva, automatikusan megszűnik.
Visszalépés hiányában a magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél – 2011. január 1-jétől ezek a fővárosi és megyei kormányhivatalok keretében szakigazgatási szervként működő megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok – kell nyilatkoznia.
Azt a magán-nyugdíjpénztári tagot, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv előtti nyilatkozattételben testi fogyatékossága, egyéb egészségügyi ok miatt vagy azért akadályozott, mert személyi szabadságát korlátozó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll, nyilatkozattételének lehetővé tétele érdekében – kérésére – a nyugdíjbiztosítási igazgatóság az általa megadott címen felkeresi. A helyszíni nyilatkozattétel lehetőségét 2011. január 21-éig írásban kell kérni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag (a továbbiakban: tartósan külföldön tartózkodó pénztártag) nyilatkozatát személyesen a Magyar Köztársaság külképviseletén is megteheti.
Ha a helyszíni nyilatkozattételre jogosult személy, illetve a tartósan külföldön tartózkodó pénztártag a nyilatkozatát 2011. január 31-éig rajta kívül álló okból nem tudta megtenni, akkor az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül, de legkésőbb 2011. február 28-áig – a nyilatkozat pótlásával egyidejűleg – igazolási kérelem terjeszthető elő. Ha az igazolási kérelemnek helyt adnak, a magán-nyugdíjpénztári tagság nem szűnik meg, illetve 2011. március 1-jére visszamenőlegesen helyreáll.
A szabályozás alapján az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag eldöntheti, hogy a magánnyugdíj-pénztárral szembeni követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a hozamgarantált tőke összege feletti összeget és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegét
kézpénzben (átutalással) felveszi, vagy
annak jóváírását kéri az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján, vagy
annak jóváírását kéri a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján.
A törvényből kiemeljük továbbá:
az a személy, akinek 2011. február 1-jét megelőzően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) alapján – magánnyugdíj-jogosultságára tekintettel – 75%-os mértékű társadalombiztosítási nyugellátást (öregségi nyugdíjat, rokkantsági nyugdíjat, bányásznyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, szolgálati nyugdíjat, előnyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti, szakszövetkezeti járadékot, stb.) állapítottak meg, 2011. január 31-ig kérheti, hogynyugellátása összegét a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával, azaz az általános szabályok alapján módosítsák, ugyanolyan helyzetet teremtve, mintha nem lett volna pénztártag,
ha a volt magánnyugdíj-pénztári tag a hozamgarantált tőke összege feletti összeget és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegét az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja át, az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint állami támogatásra jogosult,
törvénymódosítás értelmében a magánnyugdíj-pénztárak magmaradó tagjainak a pénztárakkal szemben fennálló követeléséért a jövőben a költségvetés már nem, csak kizárólag a pénztár, és a pénztárak garanciaalapja tartozik helytállni,
ötödére csökkent a pénzárak működési költségeire fordítható összeg,
létrehozásra került a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap.
297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról
A Korm. rendelet alapján a magánnyugdíjpénztár tagja a tagsága fenntartására irányuló nyilatkozatát Magyarországon bármely nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál (a továbbiakban: ONYF) is megteheti.
A nyilatkozatban fel kell tüntetni a tag nevét, lakóhelyét és társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint annak a magánnyugdíjpénztárnak a nevét, ahol a tagsági jogviszonya fennáll. A tag a nyilatkozat másolatát a nyilatkozattételt követő 5 napon belül köteles megküldeni a foglalkoztatójának.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagnak a magánnyugdíjpénztára felé írásban kell rendelkeznie arról, hogy a visszalépő tagi kifizetések összegét egy összegben veszi fel, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárba vagy – a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében – a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását kéri.
Ha a tag a visszalépő tagi kifizetések összegét egy összegben kívánja felvenni, meg kell jelölnie azt a bankszámlaszámot vagy címet, amelyre a visszalépő tagi kifizetések összegének átutalását, illetve kiutalását kéri. Ha a tag a visszalépő tagi kifizetések összegének önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírását kéri, meg kell jelölnie az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztár nevét, adószámát és a tag adóazonosító jelét.
Ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag a tagi kifizetés összegéről nem rendelkezik, a magánnyugdíjpénztár 2011. március 1-je és március 31-e között felkéri, hogy rendelkezzék a tagi kifizetés összegéről.
Ha a volt tag a felhívás kézhezvételét követő 30 napon belül nem nyilatkozik, a magánnyugdíjpénztár a visszalépő tagi kifizetések összegét a lakcímére utalja ki. Az át nem vett és a magánnyugdíjpénztárhoz visszaérkezett összeget a magánnyugdíjpénztár – a volt tagnak társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében – a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Édenkert
Magamról
Naplemente
