A változások célja elsősorban a Széll Kálmán Tervben foglaltak végrehajtása. A törvény kimondja a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetén járó, vagyis a passzív táppénzt eltörlését.
A módosítás értelmében a táppénzen lévőket a járóbeteg-szakellátó intézményekben kötelesek soron kívül fogadni, ha a biztosított az ellátást a keresőképtelenségét okozó betegsége miatt veszi igénybe. Ennek oka, hogy a táppénzen lévők minél előbb igénybe tudják venni az indokolt egészségügyi ellátásokat, s így hamarabb visszanyerjék munkavégzési képességüket.
A gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok módosításának célja a gyógyszertámogatás kiadási és bevételi oldalán a költségvetési törvényben meghatározott háromszázmilliárd forintos egyenleg tartása. Az új szabályok szerint a jelenlegi 12-ről 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések, a gyártókra súlyos szabálytalanság esetén kiszabható bírság maximumát pedig 25-ről 500 millió forintra emelik.
További újdonság, hogy a gyógyszergyáraknak júliustól 5 millió helyett 10 millió forintot kell fizetniük az orvoslátogatók után évente, de a kisebb, legfeljebb 12 orvoslátogatót foglalkoztató cégek esetében ez a tétel nem emelkedik.
2011. július 13., szerda
2011. július 6., szerda
Munkaügyi ellenőrzésekről
A munkaügyi ellenőrzést az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) területi felügyelőségeinek munkaügyi felügyelői végezték 2010. év végéig. 2011. január 1-jével megszűntek az OMMF regionális felügyelőségei és integrálódtak a fővárosi és megyei kormányhivatalokba. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelöléséről szóló 314/2010.(XII. 27.) Korm. Rendelet szerint, 2011. január 1-től a regionális felügyelőségeknél folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben, a továbbiakban a kormányhivatal keretében működő felügyelőségek járhatnak el. A hatósági ellenőrzés lefolytatására és intézkedés foganatosítására változatlanul a munkaügyi felügyelők jogosultak.
A munkaügyi eljárás folyamata
A munkaügyi felügyelő hivatalból vagy kérelemre folytathat le munkaügyi ellenőrzést a munkáltatónál. Általános szabály szerint a munkaügyi felügyelő a felügyelőség területén (megye) lévő valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat külön engedély és előzetes bejelentési kötelezettség nélkül, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől. Különös szabály, hogy az OMMF kormánytisztviselője a Magyar Köztársaság egész területén az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az elsőfokú hatósági eljárás lefolytatására az a munkaügyi felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt.
A munkaügyi felügyelő hatósági ellenőrzést csak az arra jogosító arcképes igazolvány birtokában, végezhet, amelyet kérés nélkül is be kell mutatnia a munkáltató képviselőjének. Az ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha az ellenőrzés jellege indokolttá teszi, /erre főleg a helyszíni ellenőrzés akadályozása szolgálhat alapul/ a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti/. (a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény (Met.) 4 § (3) bek. a) pont.)
Fő szabályként érvényesülő törvényi előírás, hogy az ügyfelet a helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról értesíteni kell. Ha azonban az előzetes értesítés a helyszíni ellenőrzés eredményes lefolytatását veszélyezteti, akkor elegendő az ügyfélnek az ellenőrzés megkezdésével párhuzamosan történő szóbeli tájékoztatása. A munkaügyi felügyelő a munkáltató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelezettség nélkül ellenőrzést tarthat.
A munkaügyi hatóság az ellenőrizni kívánt tevékenység folytatása idején folytathat helyszíni ellenőrzést, tehát az ellenőrzés helyszínén munkavégzésnek kell lennie. Ennek számít az üzemen kívüli munkahely ellenőrzése is, amikor a hatóság a vagyonőrök vagy portások foglalkoztatását vizsgálja.
A munkaügyi felügyelő úgy köteles a helyszíni ellenőrzést lefolytatni, hogy az ne akadályozza, a munkáltató munkáját a rendeltetésszerű tevékenységét. Amennyiben a munkáltató úgy véli, hogy a helyszíni ellenőrzés szükségtelenül akadályozza a munkavégzést, az üzemszerű működést, akkor panasszal élhet az ellenőrzés lefolytatásának módja ellen a területi felügyelőség igazgatójánál. A közigazgatási eljárásról szóló törvény (Ket.) szabálya szerint az ügyfél vagy meghatalmazottjának a jelenléte csak akkor feltétele a helyszíni ellenőrzés megkezdésének, ha jogszabály kifejezetten így rendelkezik. Mivel a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény (Met.) ilyen rendelkezést nem tartalmaz, ezért a munkaügyi ellenőrzés megkezdésének és lefolytatásának nem akadálya, ha a munkáltató vagy annak törvényes képviselője nincs jelen!
Hogyan zajlik a helyszíni ellenőrzés?
A munkaügyi felügyelő az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások, munkaügyi dokumentumok megtekintésére jogosult, azokról másolatot készíthet. A Met. nem szűkíti le a felügyelő által betekinthető íratok körét, a leggyakrabban ellenőrzött dokumentumok az alábbiak:
- a munkaszerződések, munkaszerződés - módosítások, a munkavégzésre irányuló egyéb szerződések,
- a munkáltató által adott egyéb tájékoztató,
- az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak nyilvántartása,
- igazolás a munkaviszony létrejöttének bejelentéséről, a megszüntetés kijelentéséről,
- a kölcsönzött munkavállalók nyilvántartása,
- munkaerő-kölcsönzésre irányuló megállapodás, idegen munkavállalók munkavégzését megalapozó polgárjogi szerződések (bérmunkaszerződés),
- a munkabérek és egyéb díjazások nyilvántartása, a munkabér elszámolásáról készített bérjegyzék,
- a teljesítmény-követelmények megállapításának dokumentációja, a munkavállaló tájékoztatása a teljesítmény követelményekről, azok kiigazításáról módosításáról,
- az átirányítás, a bel- és külföldi kiküldetés, a kirendelés nyilvántartása,
- a rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartása,
- a rendes szabadság, betegszabadság, és egyéb munkaidő kedvezmények nyilvántartása,
- a munkaidő beosztás írásbeli közlése,
- a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának írásbeli közlése,
- a munkaidő kedvezménnyel kapcsolatos adatok nyilvántartása (szülési szabadság stb),
- a munkaviszony megszüntetése, megszűnése esetén kiadott igazolások,
- a munkavállaló részére kiadott munkabér elszámolás,
- a menetlevél, tachográf,
- építési napló,
- cégkivonat, társasági szerződés.
Bizonyító erővel rendelkezhet még a számítógépes adathordozó, ami a munkavégzéssel kapcsolatban információval szolgálhat. A fentiek alapján a munkaügyi hatóság minden olyan iratba betekinthet, amelyből a foglalkoztatásra vonatkozóan adat nyerhető, vagy más rendelkezésre álló adat valódisága igazolható.
A hatóság helyszíni ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratokat és más tárgyi bizonyítékokat végzéssel lefoglalhatja. A munkáltató a nála lefoglalt iratokba betekinthet, azokról kérésére és költségére a hatóság másolatot készít.
A lefoglalt iratokat a hatóság fő szabály szerint nyolc napon belül visszaadja a munkáltatónak, kivéve, ha arra a továbbiakban is szüksége van az eljárás eredményessége érdekében.
Mit kell tartalmaznia a helyszíni eljárás során készített jegyzőkönyvnek?
A hatóság a helyszíni ellenőrzésről, annak során tett megállapításokról, a lefoglalásról és az ügyfél által tett nyilatkozatról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben tételesen fel kell sorolni a lefoglalt iratokat és a tárgyi bizonyítékokat.
Az ellenőrzési jegyzőkönyv a kötelező tartalmi elemeken (az eljáró hatóság megnevezése, az ügy tárgya, a helyszín, és az időpont megjelölése, az aláírások) túlmenően, az alábbi ellenőrzési elemeket, a konkrét esettől függően tartalmazhatja:
- a helyszíni ellenőrzést végző személyek megnevezése,
- az ellenőrzés során tapasztalt, az üggyel kapcsolatos lényeges körülmények megállapításokat,
- az ügyfél, valamint az ellenőrzés során más személyek által tett nyilatkozatokat,
- a lefoglalást, ebben az esetben, a jegyzőkönyvben tételesen fel kell sorolni a lefoglalt iratokat és más tárgyi bizonyítékokat,
- a rendőrségi közreműködés igénybevételét,
- az ellenőrzés helyszínén tartózkodó és az ellenőrzéshez igénybe vett idegen nyelvet beszélő személy tolmácsként való alkalmazását, a tolmácsként igénybe vett személy nyilatkozatát, az igénybevétel esetén az érintett személyt előzetesen tájékoztatni kell a tolmács jogairól, és kötelezettségeiről és ennek megtörténtét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
A helyszíni jegyzőkönyv jelentősége abban van, hogy ha a helyszíni ellenőrzés eredményeképpen a munkaügyi felügyelő hivatalból eljárást indít az ellenőrzött munkáltató ellen, akkor az ellenőrzési jegyzőkönyv bizonyítékként szolgál.
Vasas János összeállítása
A munkaügyi eljárás folyamata
A munkaügyi felügyelő hivatalból vagy kérelemre folytathat le munkaügyi ellenőrzést a munkáltatónál. Általános szabály szerint a munkaügyi felügyelő a felügyelőség területén (megye) lévő valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat külön engedély és előzetes bejelentési kötelezettség nélkül, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől. Különös szabály, hogy az OMMF kormánytisztviselője a Magyar Köztársaság egész területén az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az elsőfokú hatósági eljárás lefolytatására az a munkaügyi felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt.
A munkaügyi felügyelő hatósági ellenőrzést csak az arra jogosító arcképes igazolvány birtokában, végezhet, amelyet kérés nélkül is be kell mutatnia a munkáltató képviselőjének. Az ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha az ellenőrzés jellege indokolttá teszi, /erre főleg a helyszíni ellenőrzés akadályozása szolgálhat alapul/ a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti/. (a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény (Met.) 4 § (3) bek. a) pont.)
Fő szabályként érvényesülő törvényi előírás, hogy az ügyfelet a helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról értesíteni kell. Ha azonban az előzetes értesítés a helyszíni ellenőrzés eredményes lefolytatását veszélyezteti, akkor elegendő az ügyfélnek az ellenőrzés megkezdésével párhuzamosan történő szóbeli tájékoztatása. A munkaügyi felügyelő a munkáltató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelezettség nélkül ellenőrzést tarthat.
A munkaügyi hatóság az ellenőrizni kívánt tevékenység folytatása idején folytathat helyszíni ellenőrzést, tehát az ellenőrzés helyszínén munkavégzésnek kell lennie. Ennek számít az üzemen kívüli munkahely ellenőrzése is, amikor a hatóság a vagyonőrök vagy portások foglalkoztatását vizsgálja.
A munkaügyi felügyelő úgy köteles a helyszíni ellenőrzést lefolytatni, hogy az ne akadályozza, a munkáltató munkáját a rendeltetésszerű tevékenységét. Amennyiben a munkáltató úgy véli, hogy a helyszíni ellenőrzés szükségtelenül akadályozza a munkavégzést, az üzemszerű működést, akkor panasszal élhet az ellenőrzés lefolytatásának módja ellen a területi felügyelőség igazgatójánál. A közigazgatási eljárásról szóló törvény (Ket.) szabálya szerint az ügyfél vagy meghatalmazottjának a jelenléte csak akkor feltétele a helyszíni ellenőrzés megkezdésének, ha jogszabály kifejezetten így rendelkezik. Mivel a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény (Met.) ilyen rendelkezést nem tartalmaz, ezért a munkaügyi ellenőrzés megkezdésének és lefolytatásának nem akadálya, ha a munkáltató vagy annak törvényes képviselője nincs jelen!
Hogyan zajlik a helyszíni ellenőrzés?
A munkaügyi felügyelő az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások, munkaügyi dokumentumok megtekintésére jogosult, azokról másolatot készíthet. A Met. nem szűkíti le a felügyelő által betekinthető íratok körét, a leggyakrabban ellenőrzött dokumentumok az alábbiak:
- a munkaszerződések, munkaszerződés - módosítások, a munkavégzésre irányuló egyéb szerződések,
- a munkáltató által adott egyéb tájékoztató,
- az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak nyilvántartása,
- igazolás a munkaviszony létrejöttének bejelentéséről, a megszüntetés kijelentéséről,
- a kölcsönzött munkavállalók nyilvántartása,
- munkaerő-kölcsönzésre irányuló megállapodás, idegen munkavállalók munkavégzését megalapozó polgárjogi szerződések (bérmunkaszerződés),
- a munkabérek és egyéb díjazások nyilvántartása, a munkabér elszámolásáról készített bérjegyzék,
- a teljesítmény-követelmények megállapításának dokumentációja, a munkavállaló tájékoztatása a teljesítmény követelményekről, azok kiigazításáról módosításáról,
- az átirányítás, a bel- és külföldi kiküldetés, a kirendelés nyilvántartása,
- a rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartása,
- a rendes szabadság, betegszabadság, és egyéb munkaidő kedvezmények nyilvántartása,
- a munkaidő beosztás írásbeli közlése,
- a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának írásbeli közlése,
- a munkaidő kedvezménnyel kapcsolatos adatok nyilvántartása (szülési szabadság stb),
- a munkaviszony megszüntetése, megszűnése esetén kiadott igazolások,
- a munkavállaló részére kiadott munkabér elszámolás,
- a menetlevél, tachográf,
- építési napló,
- cégkivonat, társasági szerződés.
Bizonyító erővel rendelkezhet még a számítógépes adathordozó, ami a munkavégzéssel kapcsolatban információval szolgálhat. A fentiek alapján a munkaügyi hatóság minden olyan iratba betekinthet, amelyből a foglalkoztatásra vonatkozóan adat nyerhető, vagy más rendelkezésre álló adat valódisága igazolható.
A hatóság helyszíni ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratokat és más tárgyi bizonyítékokat végzéssel lefoglalhatja. A munkáltató a nála lefoglalt iratokba betekinthet, azokról kérésére és költségére a hatóság másolatot készít.
A lefoglalt iratokat a hatóság fő szabály szerint nyolc napon belül visszaadja a munkáltatónak, kivéve, ha arra a továbbiakban is szüksége van az eljárás eredményessége érdekében.
Mit kell tartalmaznia a helyszíni eljárás során készített jegyzőkönyvnek?
A hatóság a helyszíni ellenőrzésről, annak során tett megállapításokról, a lefoglalásról és az ügyfél által tett nyilatkozatról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben tételesen fel kell sorolni a lefoglalt iratokat és a tárgyi bizonyítékokat.
Az ellenőrzési jegyzőkönyv a kötelező tartalmi elemeken (az eljáró hatóság megnevezése, az ügy tárgya, a helyszín, és az időpont megjelölése, az aláírások) túlmenően, az alábbi ellenőrzési elemeket, a konkrét esettől függően tartalmazhatja:
- a helyszíni ellenőrzést végző személyek megnevezése,
- az ellenőrzés során tapasztalt, az üggyel kapcsolatos lényeges körülmények megállapításokat,
- az ügyfél, valamint az ellenőrzés során más személyek által tett nyilatkozatokat,
- a lefoglalást, ebben az esetben, a jegyzőkönyvben tételesen fel kell sorolni a lefoglalt iratokat és más tárgyi bizonyítékokat,
- a rendőrségi közreműködés igénybevételét,
- az ellenőrzés helyszínén tartózkodó és az ellenőrzéshez igénybe vett idegen nyelvet beszélő személy tolmácsként való alkalmazását, a tolmácsként igénybe vett személy nyilatkozatát, az igénybevétel esetén az érintett személyt előzetesen tájékoztatni kell a tolmács jogairól, és kötelezettségeiről és ennek megtörténtét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
A helyszíni jegyzőkönyv jelentősége abban van, hogy ha a helyszíni ellenőrzés eredményeképpen a munkaügyi felügyelő hivatalból eljárást indít az ellenőrzött munkáltató ellen, akkor az ellenőrzési jegyzőkönyv bizonyítékként szolgál.
Vasas János összeállítása
2011. június 30., csütörtök
Mikor adómenes a Közösségen belüli értékesítés?
A Közösségen belüli termékértékesítés adómentességéhez több feltételnek együttesen kell fennállnia. Az Áfa-törvény szerint ez a termékértékesítés akkor mentes az adó alól, ha a belföldi vállalkozás, valamint más tagállambeli – e beszerzés kapcsán saját országában adófizetésre kötelezett – üzleti partnere közösségi adószámmal rendelkezik, az értékesítés közvetlen következményeként a terméket a Közösség más tagállamba fuvarozzák, és az eladó rendelkezik az elszállítást hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumokkal.
Az adómentesség alkalmazásának során – a termékértékesítés általános feltételeinek megvalósulása mellett – az alábbiakról célszerű meggyőződni:
1) Alapvető fontosságú a vevő adóalanyi helyzetének vizsgálata. A VIES rendszeren keresztül meg kell győződni arról, hogy a számlán feltüntetett EU tagállambeli vevő áfa azonosítója megfelelő-e, a közösségi adószám valóban a megnevezett vevőt takarja-e, illetve a számlán feltüntetett egyéb azonosító adatok is egyezőséget mutatnak-e. Ezekről az adatokról és a közösségi adószám érvényességéről a belföldi adózó az Európai Bizottság honlapján, valamint a NAV Központi Kapcsolattartó Irodájától kapott tájékoztatás alapján is meggyőződhet (bővebb információ a weboldalon érhető el).
2) Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a termék elfuvarozása valóban egy, a termék feladásának helye szerinti államtól különböző tagállamba történjen.
3) Fontos az is, hogy az eladó rendelkezésére álljanak a termék belföldön kívülre történő elszállítását megfelelően igazoló okiratok. A törvény nem határozza meg az igazolás módját, az a konkrét ügylettől és helyzettől függően változhat. Az igazolás származhat a felektől, illetve a felektől független harmadik személyektől. Általánosságban elmondható, hogy az igazolás bizonyító ereje annál nagyobb, minél inkább a felektől független, harmadik személyektől származik. Az értékesített áru kiszállítását hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumként elsősorban a CMR fuvarokmány szolgálhat. Előfordulhat azonban, hogy fuvarokmány kiállítására nincs lehetőség, mert az eladó vagy a vevő a saját járművével szállítja ki a terméket az országból. Ebben az esetben elfogadható például az olyan hivatalos okmány, okirat, amelyen valamely hatóság / közjegyző tanúsítja a termék megérkezését, bankgaranciához kapcsolódó iratok, beraktározási okmányok, stb.
Az Európai Bíróság joggyakorlata szerint nem ellentétes a közösségi joggal, ha azt követelik meg az értékesítőtől, hogy tegyen meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. Az értékesítő adófizetési kötelezettségének megállapíthatósága szempontjából tehát jelentőséggel bír az eladó jóhiszeműsége, illetve, hogy minden lehetséges ésszerű intézkedést megtett-e az adókijátszás elkerülése végett, továbbá, hogy teljes egyértelműséggel kizárható-e az adókijátszásban való közreműködése.
Amennyiben az értékesítő nem rendelkezik a más tagországba szállítást igazoló dokumentumokkal, nem minősülhet jóhiszeműnek, és így a Közösségen belüli értékesítése után nem jogosult adómentességre.
/NAV Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága/
Az adómentesség alkalmazásának során – a termékértékesítés általános feltételeinek megvalósulása mellett – az alábbiakról célszerű meggyőződni:
1) Alapvető fontosságú a vevő adóalanyi helyzetének vizsgálata. A VIES rendszeren keresztül meg kell győződni arról, hogy a számlán feltüntetett EU tagállambeli vevő áfa azonosítója megfelelő-e, a közösségi adószám valóban a megnevezett vevőt takarja-e, illetve a számlán feltüntetett egyéb azonosító adatok is egyezőséget mutatnak-e. Ezekről az adatokról és a közösségi adószám érvényességéről a belföldi adózó az Európai Bizottság honlapján, valamint a NAV Központi Kapcsolattartó Irodájától kapott tájékoztatás alapján is meggyőződhet (bővebb információ a weboldalon érhető el).
2) Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a termék elfuvarozása valóban egy, a termék feladásának helye szerinti államtól különböző tagállamba történjen.
3) Fontos az is, hogy az eladó rendelkezésére álljanak a termék belföldön kívülre történő elszállítását megfelelően igazoló okiratok. A törvény nem határozza meg az igazolás módját, az a konkrét ügylettől és helyzettől függően változhat. Az igazolás származhat a felektől, illetve a felektől független harmadik személyektől. Általánosságban elmondható, hogy az igazolás bizonyító ereje annál nagyobb, minél inkább a felektől független, harmadik személyektől származik. Az értékesített áru kiszállítását hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumként elsősorban a CMR fuvarokmány szolgálhat. Előfordulhat azonban, hogy fuvarokmány kiállítására nincs lehetőség, mert az eladó vagy a vevő a saját járművével szállítja ki a terméket az országból. Ebben az esetben elfogadható például az olyan hivatalos okmány, okirat, amelyen valamely hatóság / közjegyző tanúsítja a termék megérkezését, bankgaranciához kapcsolódó iratok, beraktározási okmányok, stb.
Az Európai Bíróság joggyakorlata szerint nem ellentétes a közösségi joggal, ha azt követelik meg az értékesítőtől, hogy tegyen meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. Az értékesítő adófizetési kötelezettségének megállapíthatósága szempontjából tehát jelentőséggel bír az eladó jóhiszeműsége, illetve, hogy minden lehetséges ésszerű intézkedést megtett-e az adókijátszás elkerülése végett, továbbá, hogy teljes egyértelműséggel kizárható-e az adókijátszásban való közreműködése.
Amennyiben az értékesítő nem rendelkezik a más tagországba szállítást igazoló dokumentumokkal, nem minősülhet jóhiszeműnek, és így a Közösségen belüli értékesítése után nem jogosult adómentességre.
/NAV Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága/
2011. június 22., szerda
Górcső alatt és változás előtt a könyvvizsgáló szakma
Forrás: MTI
A Magyar Könyvvizsgáló Kamara (MKK) által, a magyar EU elnökség lezárása alkalmából szervezett nemzetközi konferencia szünetében az MTI-nek elmondta: a vizsgálódások azért folytak, mert felmerült a kérdés, volt-e a könyvvizsgáló közösségnek valamilyen szerepe abban, hogy a pénzügyi válság előtt nem sikerült bizonyos hibákra felhívni a figyelmet.
"Számos európai országban indítottak vizsgálatot, amelyeknek a lényege az volt: hol voltak a könyvvizsgálók? A vizsgálatok megállapítása az lett, hogy a könyvvizsgálók elvégezték a feladatukat, a kérdés ezek után inkább az, hogy ez önmagában vajon elegendő lehet-e? Szakmai közösségek hálózataként ezért azon szeretnénk együtt gondolkodni, mi mit tehetünk annak érdekében, hogy még jobban el tudjuk látni feladatunkat".
A magyar helyzetről szólva a magyar könyvvizsgálók korfája jóval magasabb, mint más országokban, a könyvvizsgálók kétharmada 50 év feletti, és csak 12 százaléka fiatalabb 40 évesnél. ez kicsit aggasztó,. A fiatalok dinamizmusára van szükség, ezért fontos lenne, hogy Magyarországon is minél több fiatal csatlakozzon a könyvvizsgálók közösségéhez.
A FEE elnöke elmondta: az a benyomás alakult ki benne, mintha Magyarországon a könyvvizsgálatot mint szakmát nem részesítenék abban a tiszteletben, mint sok más országban. A könyvvizsgálatban sokan szükséges rosszat, adminisztratív tehertételt látnak, nem azt, hogy hozzájárul a gazdaság megerősítéséhez. A kormánynak jobban értékelnie kellene a könyvvizsgálók által nyújtott hozzáadott értéket - vélekedett.
A könyvvizsgálati küszöbérték magyarországi tervezett emelésével (júliusban 200 millió forintra, később 300 millió forintra emelnék) kapcsolatban kifejtette: az ilyen kérdések szabályozásakor minden tagállamnak a saját piacát kell figyelembe vennie.
Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke elmondta: nem értenek egyet az értékhatár felemelésével, mivel így 25 ezer vállalkozás ellenőrzés nélkül marad, ami a szürke gazdaság növekedéséhez vezethet, ugyanakkor a könyvvizsgálók 60 százaléka megbízás nélkül marad. Magyarországon eddig a kettős könyvvitelre kötelezett vállalkozások 12 százalékánál volt könyvvizsgálat (370 ezer cégből 45 ezernél), az értékhatár megemelésével ez 5 százalékra csökken. Várhatóan elsősorban a vidéki, egyéni vállalkozó könyvvizsgálók maradnak munka nélkül.
A Magyar Könyvvizsgáló Kamara (MKK) által, a magyar EU elnökség lezárása alkalmából szervezett nemzetközi konferencia szünetében az MTI-nek elmondta: a vizsgálódások azért folytak, mert felmerült a kérdés, volt-e a könyvvizsgáló közösségnek valamilyen szerepe abban, hogy a pénzügyi válság előtt nem sikerült bizonyos hibákra felhívni a figyelmet.
"Számos európai országban indítottak vizsgálatot, amelyeknek a lényege az volt: hol voltak a könyvvizsgálók? A vizsgálatok megállapítása az lett, hogy a könyvvizsgálók elvégezték a feladatukat, a kérdés ezek után inkább az, hogy ez önmagában vajon elegendő lehet-e? Szakmai közösségek hálózataként ezért azon szeretnénk együtt gondolkodni, mi mit tehetünk annak érdekében, hogy még jobban el tudjuk látni feladatunkat".
A magyar helyzetről szólva a magyar könyvvizsgálók korfája jóval magasabb, mint más országokban, a könyvvizsgálók kétharmada 50 év feletti, és csak 12 százaléka fiatalabb 40 évesnél. ez kicsit aggasztó,. A fiatalok dinamizmusára van szükség, ezért fontos lenne, hogy Magyarországon is minél több fiatal csatlakozzon a könyvvizsgálók közösségéhez.
A FEE elnöke elmondta: az a benyomás alakult ki benne, mintha Magyarországon a könyvvizsgálatot mint szakmát nem részesítenék abban a tiszteletben, mint sok más országban. A könyvvizsgálatban sokan szükséges rosszat, adminisztratív tehertételt látnak, nem azt, hogy hozzájárul a gazdaság megerősítéséhez. A kormánynak jobban értékelnie kellene a könyvvizsgálók által nyújtott hozzáadott értéket - vélekedett.
A könyvvizsgálati küszöbérték magyarországi tervezett emelésével (júliusban 200 millió forintra, később 300 millió forintra emelnék) kapcsolatban kifejtette: az ilyen kérdések szabályozásakor minden tagállamnak a saját piacát kell figyelembe vennie.
Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke elmondta: nem értenek egyet az értékhatár felemelésével, mivel így 25 ezer vállalkozás ellenőrzés nélkül marad, ami a szürke gazdaság növekedéséhez vezethet, ugyanakkor a könyvvizsgálók 60 százaléka megbízás nélkül marad. Magyarországon eddig a kettős könyvvitelre kötelezett vállalkozások 12 százalékánál volt könyvvizsgálat (370 ezer cégből 45 ezernél), az értékhatár megemelésével ez 5 százalékra csökken. Várhatóan elsősorban a vidéki, egyéni vállalkozó könyvvizsgálók maradnak munka nélkül.
2011. május 4., szerda
Kevesebb a táppénz
Alacsonyabb a táppénz felső határa májustól: a korábbi felére csökkent a táppénz napi összegének lehetséges maximuma, az ellátás mértéke így havi szinten nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresét.
A minimálbér kétszerese jelenleg havi bruttó 156 ezer forint, amely nettó 124.301 forintot jelent.
A táppénz folyósításával kapcsolatos változtatásokkal a kormány célja az volt, hogy a táppénzcsalások mértéke jelentősen visszaszoruljon. A Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottság és az Európai Tanács számára elküldött aktualizált konvergenciaprogramban azt közölte, hogy táppénz-folyósítás szabályozásának felülvizsgálatával már az idén 3 milliárd forint takarítható meg, a következő két évben pedig 10-10 milliárd forint.
A táppénzzel kapcsolatos változás az is, hogy a veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától táppénz jár, nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság. A bruttó 290 ezer forint alatt kereső veszélyeztetett terhes nők eszerint a táppénzzel még jobban is járnak, mint a korábbi rendszerben a betegszabadsággal, hiszen a táppénz után nem kell járulékot fizetni.
A kötelező egészségbiztosítási törvényben ugyanakkor változatlan az első limit, vagyis az, hogy két évi biztosítási jogviszony után a táppénz a jövedelem 60 százaléka, míg ennél rövidebb biztosítási idő - illetve kórházi ápolás esetén - 50 százalék.
A minimálbér kétszerese jelenleg havi bruttó 156 ezer forint, amely nettó 124.301 forintot jelent.
A táppénz folyósításával kapcsolatos változtatásokkal a kormány célja az volt, hogy a táppénzcsalások mértéke jelentősen visszaszoruljon. A Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottság és az Európai Tanács számára elküldött aktualizált konvergenciaprogramban azt közölte, hogy táppénz-folyósítás szabályozásának felülvizsgálatával már az idén 3 milliárd forint takarítható meg, a következő két évben pedig 10-10 milliárd forint.
A táppénzzel kapcsolatos változás az is, hogy a veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától táppénz jár, nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság. A bruttó 290 ezer forint alatt kereső veszélyeztetett terhes nők eszerint a táppénzzel még jobban is járnak, mint a korábbi rendszerben a betegszabadsággal, hiszen a táppénz után nem kell járulékot fizetni.
A kötelező egészségbiztosítási törvényben ugyanakkor változatlan az első limit, vagyis az, hogy két évi biztosítási jogviszony után a táppénz a jövedelem 60 százaléka, míg ennél rövidebb biztosítási idő - illetve kórházi ápolás esetén - 50 százalék.
2011. március 25., péntek
Az adóhatóság felszólíthat az adóbevallás kiegészítésére
Az állami adóhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére szólíthatja fel azokat a magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme két egymást követő éves bevallási időszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért - derül ki az adóhatóság ellenőrzési kézikönyvéből.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett dokumentum ismerteti: a felhívás alapján a magánszemélynek nyilatkozatot kell tennie az adóévben szerzett összes jövedelme (bevétele) felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetéséről), továbbá annak forrásairól.
Ha az állami adóhatóság valakit bevallásának kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelez, ellenőrizheti a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó, illetve más személyek törvény vagy szerződés alapján történő eltartásával kapcsolatos azon adatokat, a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetve az adózó használatában lévő vagyontárgyak olyan jellemzőit, amelyek az adózó valós jövedelme (bevétele) felhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek.
Az adóhatóság az eljárás során megvizsgálja, hogy a magánszemély bevallott jövedelme és egyéb forrása nyújthatott-e elegendő fedezetet a nyilatkozatban megjelölt kiadásra. Amennyiben a források nem adhattak elégséges fedezetet, vagy a magánszemély nem igazolja hitelt érdemlően a nyilatkozatban foglaltakat, az adóhatóság elrendeli a bevallás utólagos ellenőrzését.
Ha az adóhatóság nem jelölte ki az adózót ellenőrzésre, a nyilatkozattétel alapján megszerzett adatokat az erről szóló értesítés postára adását követően haladéktalanul megsemmisíti.
2011. március 4., péntek
Nyugdíjpénztári hozam.
Február 28-át követően is nyilatkozhatnak a pénztártagok a reálhozamról - A PSZÁF közleménye
A február 28-ra megadott határidő önkéntesen volt teljesíthető, nem jogvesztő. Abban az esetben, ha egy pénztártag eddig a napig még nem válaszolt magánnyugdíjpénztára megkeresésére, semmilyen hátrány nem érheti.
Azon pénztártagok, akik önkéntesen vagy a pénztár felszólítására nem rendelkeztek a reálhozamról, ezt megtehetik a 2011. március 1. és 31. között hozzájuk érkező pénztári értesítés alapján. A TB-rendszerbe való visszaléptetés szabályait meghatározó kormányrendelet előírása szerint ugyanis a pénztáraknak a fenti időpontban fel kell kérni tagjaikat a reálhozamról rendelkező nyilatkozat megtételére. A tagok a felszólítás kézhez vétele után rendelkezhetnek majd erről. Aki ezt valamilyen oknál fogva mégsem teszi meg, annak a pénztára ezt követően a kifizetések összegét a lakcímére utalja ki. Az esetleg ily módon sem átvett (s a pénztárhoz visszaérkező) kifizetéseket pedig a pénztár a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át azért, hogy jóváírják a volt pénztártag állami TB-rendszerben létrejövő egyéni számláján.
Mint ismert, a tagok háromféle módon rendelkezhetnek a reálhozamukról. Egyrészt adómentesen egy összegben felvehetik (lakcímükre kérve vagy bankszámlájukra utaltatva); másrészt meglévő önkéntes nyugdíjpénztárukba utaltathatják át (ekkor az átutalt összeg 20 százalékát, de maximum 300 ezer forintot visszaigényelhetik személyi jövedelemadójukból, a 2011. évről adott bevallásukban, azaz 2012-ben); harmadik választási lehetőségként a Nyugdíjbiztosítási Alapba való átutalását kérhetik, annak érdekében, hogy jóváírják az állami TB-rendszerben létrejövő egyéni számlájukon. A magánnyugdíjpénztárak eltérő befektetési teljesítménye miatt nem minden pénztártag számíthat reálhozamra.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
A február 28-ra megadott határidő önkéntesen volt teljesíthető, nem jogvesztő. Abban az esetben, ha egy pénztártag eddig a napig még nem válaszolt magánnyugdíjpénztára megkeresésére, semmilyen hátrány nem érheti.
Azon pénztártagok, akik önkéntesen vagy a pénztár felszólítására nem rendelkeztek a reálhozamról, ezt megtehetik a 2011. március 1. és 31. között hozzájuk érkező pénztári értesítés alapján. A TB-rendszerbe való visszaléptetés szabályait meghatározó kormányrendelet előírása szerint ugyanis a pénztáraknak a fenti időpontban fel kell kérni tagjaikat a reálhozamról rendelkező nyilatkozat megtételére. A tagok a felszólítás kézhez vétele után rendelkezhetnek majd erről. Aki ezt valamilyen oknál fogva mégsem teszi meg, annak a pénztára ezt követően a kifizetések összegét a lakcímére utalja ki. Az esetleg ily módon sem átvett (s a pénztárhoz visszaérkező) kifizetéseket pedig a pénztár a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át azért, hogy jóváírják a volt pénztártag állami TB-rendszerben létrejövő egyéni számláján.
Mint ismert, a tagok háromféle módon rendelkezhetnek a reálhozamukról. Egyrészt adómentesen egy összegben felvehetik (lakcímükre kérve vagy bankszámlájukra utaltatva); másrészt meglévő önkéntes nyugdíjpénztárukba utaltathatják át (ekkor az átutalt összeg 20 százalékát, de maximum 300 ezer forintot visszaigényelhetik személyi jövedelemadójukból, a 2011. évről adott bevallásukban, azaz 2012-ben); harmadik választási lehetőségként a Nyugdíjbiztosítási Alapba való átutalását kérhetik, annak érdekében, hogy jóváírják az állami TB-rendszerben létrejövő egyéni számlájukon. A magánnyugdíjpénztárak eltérő befektetési teljesítménye miatt nem minden pénztártag számíthat reálhozamra.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Édenkert
Magamról
Naplemente
