Útnyilvántartás

Útnyilvántartás vezetésével kapcsolatos kérdések.
Mint mindenki számára ismert 2009.02.01-től új adóztatási rendszert vezettek be a cégautókkal kapcsolatban. A korábban megszokott jövedelem típusú adót felváltotta egy vagyoni típusú adó.Ezzel egyidőben két helyen is változott az szja törvény:

1. A korábbi 70§-t hatályon kívül helyezték, azaz nem adóköteles természetbeni juttatás a cégautók magánhasználata.

2. Ezzel egyidőben beiktatták a törvény 1. sz. mellékletének 8.37 pontját: eszerint adómentes természetbeni juttatás a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.Ennyi ismeret után bátran kijelenthetjük, hogy a továbbiakban nincs szükség útnyilvántartásra, mert:
- ha az autót üzleti célból használjuk, akkor egyértelmű vállalkozási költség merülfel -ha az autót magáncélból használjuk, akkor pedig természetbeni juttatás keletkezik, melyre nincs adófizetési kötelezettség. A problémák azonban itt kezdődnek:

- a számviteli törvény előírása szerint el kell-e különíteni az üzleti használatot magánhasználattól?
- a magánhasználat miatt elszámolt üzemanyagköltség, amit anyagköltségként számolunk el, levonható-e az iparűzési adó alapjából? - elszámolható-e költségként az üzemanyag-számla, ha az biztosan nem ebben az autóban került felhasználásra (a fogyasztás már extrém értéket mutat), de mégis ennek az autónak a rendszáma lett rá feltüntetve?AZAZ: kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni az autóra felmerülő költségekről annak érdekében, hogy azok ne legyenek kedvezőtlen hatással a különféle adókötelezettségekre?

Ha valaki érdekelt abban, hogy mások útnyilvántartást vezessenek (pl. útnyilvántartó szoftvert fejleszt, vagy nyomtatványt értékesít) egyértelműen azt fogja válaszolni, hogy IGEN.Ha egy vállalkozó nem igazán szeret útnyilvántartást vezetni, képes elhinni azt, hogy NEM.Az APEH sajnos nem adott ki központi állásfoglalást. Vannak viszont egyedi kérdés-válaszok. Ilyen egyedileg kapott válasz az alábbi tájékoztatás is:„Az útnyilvántartás vezetése a cégautó adóhoz nem kötelező, de továbbra is ajánlott ahhoz, hogy az üzleti célú üzemanyag fogyasztás hitelt érdemlően bizonyítható legyen. Ugyanis az év eleji és az év végi km óra állás feljegyzése a teljes futott km-t bizonyítja, de hogy ebből mennyi volt a ténylegesen üzleti célból megtett út, azt nem. Ez alól csak az egyéni vállalkozó mentesül, aki tételes költségelszámolást folytat ugyan, de a havi 500 km utat számol el átalányban.Társaságok esetében, ha hitelt érdemlően nem tudják bizonyítani az üzleti célból felmerült és indokolt üzemanyag költséget - és ezt a költségek között elszámolják - meg kell növelni a társasági adóalap kiszámításakor az adózás előtti eredményt.(A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. mell III./ 9. és 11. pontjai, és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bek. d. pontja.)(Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály)”Olvastam ezzel ellentétes értelmezést is, kiváló és nagytekintélyű adótanácsadótól. Nem csoda, ha a könyvelő nem tud egyértelmű választ adni ügyfeleinek. Ez ismét egy olyan helyzet, amit nehezen tudunk megmagyarázni az ügyfélnek presztízsveszteség nélkül.Ők csak egy egyszerű kérdést tettek fel: „Kell útnyilvántartás, vagy nem…?”Ön mit válaszol ilyenkor az ügyfelének?Ha Önnek, vagy ismerősének van a birtokában ezzel a problémával kapcsolatos egyedi állásfoglalás, akkor szívesen adunk helyet azok közzétételére a hozzászólásokban.
Forrás: Önadózó

Környezetvédelmi termékdíjról

X. 38/2009. VPOP


Változott a termékdíj bevallási határidő
.

A 2009. január 1-től hatályba lépett módosítás egyik legfontosabb momentuma, hogy megváltozott az éves bevallók termékdíj bevallásának benyújtási határideje. A változás szerint, akik az adózás rendjéről szóló törvény értelmében éves bevallás benyújtására kötelezettek - az eddigiektől eltérően - ezentúl nem negyedévente, hanem évente egy alkalommal, a tárgyévet követő február 25-ig nyújthatják be környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó bevallásaikat.

Változatlanok a havi illetve negyedéves bevallás benyújtására kötelezettekre vonatkozó bevallási határidők, azaz a benyújtási határidő a tárgyidőszakot követő hónap 20. napja.

Kérjük tehát az éves bevallás benyújtására kötelezett ügyfeleinket, hogy a felesleges munka elkerülése érdekében bevallásaikat a változások figyelembevételével a rájuk vonatkozó határidőre nyújtsák be.

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos további információhoz juthatnak a www.termekdijinfo.hu oldalon.

Eltörölték a 250 ezer forintos korlátot

t
A készpénzforgalom korlátozása tehát megszűnt, a továbbiakban újra lehet készpénzben teljesíteni a 250 ezer forint feletti kifizetéseket is. Fontos, hogy a törvény visszamenőlegesen törli el a szankció lehetőségét. Nincs tehát helye mulasztási bírság kiszabásának a bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában, ha az ügyleti ellenérték megfizetése 2009. február 1. és a módosítás hatálybalépésének napja közötti időszakban 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történt.
Módosult a házipénztárban tartható pénz maximumának meghatározása. Sajnos ez nem a kisebb cégeket érinti, bár hiszem, hogy ezeknek a cégeknek sokkal nagyobb szükségük lett volna a pénztár maximum értékének megemelésére.
A régi 1,2%-os érték helyett a törvénymódosítás az előző évi bevétel 2%-ában határozza meg a maximális értéket.
Mindez azt jelenti, hogy az 500 ezer forintos korlátozás érvényben marad, de akinek az előző évi bevételének 2%-a ennél több, annak azt a 2%-ot lehet maximálisan a pénztárban készpénz formájában tartani.
Így az évi 25 millió forintos bevételnél kisebb cégek esetében továbbra is 500 ezer forint lehet a pénztárban, míg a 25 millió forintos bevételnél nagyobb céges esetében az összes bevétel 2%-a.
Érdemes tudni róla, hogy a törvényalkotási folyamatban van még egy módosítás, mely az adózók egy bizonyos körét érintheti.
Ezen változtatásnak köszönhetően nőhet a cégautóadó alól mentességet kapó szervezetek köre. Az erre vonatkozó törvényt még nem fogadták el, ezért most nem szeretnék ezzel foglalkozni. Ha elfogadják a módosítást, természetesen az adónavigátoron is olvashat róla.

Új határidő

Ismét eljött az ideje a pénztárgépek és a taxaméterek előző évi adatainak a kiiratására.
Ezt minden évben a szervizek segítségével meg is tehetjük.
Ennek végső határideje március 1.

Cégautó adó - 2009.

Új jogszabályi rendelkezések értelmében 2009.február 01-től a nem magánszemélyek
tulajdonában lévő személygépkocsik után meg kell fizetni a cégautó adót.

Magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi után is meg kell fizetni az adót abban az esetben, ha a vállalkozás céljára használják, és költségelszámolás történik.

Az új vagyonadót negyedévente , a negyedévet követő hónap 20.-ig,
először 2009. április 20.-án kell megfizetni, illetve bevallani.

Az adó mértéke 1600 cm3 –ig havi 7000 .-Ft, ezt meghaladó hengerűrtartalom felett
pedig havi 15 000 forintot kell fizetni.
A negyedévente fizetendő adóból levonható az adózó terhére megállapított gépjárműadó,
amennyiben a fennálló kötelezettség megfizetése határidőre megtörtént.

Nem kell a magánszemélynek az adót megfizetni, ha az elszámolás hivatali ,üzleti utazással kapcsolatosan kiküldetési rendelvény alapján történik a költségtérítés.
Jogszabályban meghatározott mértékben igazolás nélkül elszámolható.
Ebben az esetben az Apeh által megadott üzemanyagárral, és 9 Ft/km normaköltség
figyelembevételével .
A módosítás következtében nem csak a munkáltató, hanem a kifizető (így pl. a társas
vállalkozás személyesen közreműködő tagjának is) adható.

Nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a magánszemély saját személygépkocsijával történő munkába járásra tekintettel kap költségtérítést,
amely a lakóhely és a munkahely közötti távolság elszámolása 9 forint/km értékben
történik.

Egyéni vállalkozó értékcsökkenési leírást csak akkor számolhat el, ha kizárólag személyszállítási és bérbeadási tevékenységet folytat.
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó személygépkocsi üzemeltetésével kapcsolatosan
költséget számol el, akkor arra a hónapra a cégautó adót meg kell fizetni.
Egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők útnyilvántartás vezetése nélkül havi 500 kilométert számolhatnak el továbbra is, de a költségelszámolásra tekintettel ezen adózói körnek is cégautó adó fizetési kötelezettsége van.

10 %-os társasági adó ?

A társasági adó sávos adókulccsal történő meghatározása az adózó választási lehetősége.
A törvényi feltételek figyelembevételével a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem meghaladó összegig 10 %-os, és az e feletti összegre pedig 16 %-ék a társasági adó.

A 10 %-os adókulcs akkor alkalmazható,ha
- az adózó az adóévben nem vesz igénybe más adókedvezményt,
- az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma,
- az adóalapja az adóévben, illetve az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem
(nyereség) minimum összegével megegyezik,
- rendezett munkaügyi kapcsolattal rendelkezik,
- az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszerese után
fizeti meg az egészség,-és nyugdíjbíztosítási járulékot, kivéve ha az adózó
székhelye a területfejlesztési kedvezményezett térségben van.

Készpénz és házipénztár

- 250 000 Ft felett készpénz helyett banki átutalással lehet fizetni.
A készpénzzel történő fizetés 20 % adóbírság megfizetését
vonhatja maga után.


- A törvényi változás korlátozza a napi készpénzállomány mértékét.
A záró készpénzállomány naptári hónaponként számított naponkénti átlaga,
nem haladhatja meg az 500 000 Ft-ot, vagy az előző évi bevétel 1,2 %-át.

A házipénztár készpénzállomány túllépése 500 e Ft mulasztási bírsággal
sújtható.

Pénzkezelési szabályzatban kell rendelkezni a pénzforgalom lebonyolításának
készpénzben, illetve bankon történő rendjéről, személyi és tárgyi feltétekről.