Személyi jövedelemadó
Az adó mértéke, számításának módja
A törvény alapján a személyi jövedelemadó-kulcs egységesen 16 százalék lesz 2011. január 1-jétől, amely nemcsak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre, de minden egyéb (pl. kamat, osztalék, ingatlan értékesítése) jogcímen megszerzett jövedelmek tekintetében is alkalmazandó.
A törvény szerint a „szuperbruttósítás", vagyis az adóalap-kiegészítése 2011- ben is megmarad, tehát az összevont adóalapot 27 százalékkal kell megemelni. Az elfogadott jogszabály a "szuperbruttót" két év alatt vezetné ki a rendszerből: 2012-ben már csak a jelenlegi mérték felével, vagyis 13,5 százalékkal kell emelni az adóalapot, 2013-tól pedig ismét csak a bruttó jövedelem lesz az szja alapja.
Adójóváírás, családi kedvezmények
Az adójóváírás továbbra is igénybe vehető, és a törvény nem rendelkezik - a korábbi nyilatkozatokkal ellentétben - annak kivezetéséről. A változások azonban az adójóváírás mértékét és jövedelemkorlátját érintik: jövőre a havi maximális mérték 12 100 forint lehet, amit 2 750 000 forint jövedelemkorlátig lehet majd teljes összegben igénybe venni. Az adójóváírást 3 960 000 forint összegig csökkenő mértékben lehet érvényesíteni.
Az szja-t érintő jelentős módosítás a nagy mértékű családi kedvezmények rendszere, amelyek 2011-től vehetők igénybe, jövedelemkorlát nélkül. Fontos hangsúlyozni, hogy nem adóvisszatérítésről, hanem az adóalapot csökkentő kedvezményről van szó. A jogszabály szerint egy vagy két gyermek esetén 62 500 forint, három vagy több gyermekeseknél pedig 206 250 forint ez az összeg minden eltartott gyermek után. A kedvezmény igénybe vételére jogosultak köre:
a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot
aa) vagyonkezelői joggal felruházott gyámként,
ab) vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási
intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja,
ac) szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel
kapja;
b) a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély
a c)–d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.
A családi kedvezmény igénybevételéről és megosztásáról nyilatkozni lehet, akár egy gyermek esetén járó kedvezményt is megoszthatnak a házastársak, illetve élettársak egymás között.A megosztást már az adóelőlegről tett nyilatkozatban is kérni lehet, amennyiben a megosztás igénye később merül fel, erre az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban is sor kerülhet.
Az osztalék adózása
Az osztalék után fizetendő adó mértéke 16 százalék lesz és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség terheli majd, kivétel abban az esetben, amennyiben az osztalék EGT (uniós)-tőzsdéről származik. Ebben az esetben az osztalék után egészségügyi hozzájárulási-fizetési kötelezettség nem merül fel.
Kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások, béren kívüli juttatások, természetben adott jövedelem
2011-től a nem pénzbeli kifizetések szabályozása megváltozik, a természetbeni juttatás kategóriája megszűnik. A törvény három új kategóriát hoz létre:
a) kifizetőt terhelő adó mellett adható
juttatások,
b) béren kívüli juttatások,
és
c) a béren kívüli juttatások közé nem sorolt, nem-pénzbeli juttatások.
Azon jövedelmek esetében, melyeknél a kifizetőt terheli majd az adófizetési kötelezettség, az szja alapja a bevétel értékének 1,19-szerese.
Az alábbi esetekben juttatáshoz kapcsolódóan a kifizetőt 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség terheli:
- egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben juttatott utazási és szállásköltség-térítés, a résztvevő magánszemélynek nyújtott étel, ital, szolgáltatás, átadott termék, ha a rendezvény alapvetően vendéglátásra, szabadidő programra irányul,
- a kifizető által, törvény vagy más jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen
átadott termék, nyújtott szolgáltatás,
- több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj (csoportos biztosítás),
- telefonszolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott bevétel,
- hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szolgáltatás,
- legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha az ajándék értéke nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát,
- az olyan adómentesnek vagy üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú vagy egyéb ajándék, amelynek egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 1 százalékát,
- nem társasági adóalany kifizető esetén a reprezentáció és az üzleti ajándék (üzleti ajándék a korábbi 10 ezer forintos értékhatár helyett a minimálbér 25%-áig juttatható),
- a béren kívüli juttatás, ha a juttatás értéke meghaladja az adott juttatási formára érvényes kedvezményes adózású értékhatárt.
A béren kívüli juttatások esetében a személyi jövedelemadó alapja a bevétel értékének 1,19-szerese, és a juttató munkáltatót 16 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.
A munkáltatót további járulék vagy egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség nem terheli az alábbi
esetekben:
- üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből, a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész,
- étkezési szolgáltatás, étkezési utalvány vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelem esetében a havi 18 000 forintot meg nem haladó értékrész,
- az adóévben Széchenyi Pihenő kártya-számlára utalt – külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható – legfeljebb 300 000 forint támogatás,
- az ingyenes vagy kedvezményes internethasználat biztosítása legfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben,
- iskolakezdési támogatás címén juttatott bevételből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész,
- iskola rendszerű képzések átvállalt költsége legfeljebb a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó értékben,
- a munkáltató nevére szóló számlára vásárolt helyi utazási bérlet,
- a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból
– az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba minimálbér 50 százalékát,
– az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba/önsegélyező pénztárba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,
– foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész.
Az első két felsorolásban nem nevesített „nem pénzbeli juttatások” esetén a kifizetőt járulékfizetési, a magánszemélyt személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, hasonlóan a munkaviszonyból származó jövedelem adózásához, tehát a jövedelemadó alapja a juttatott érték 1,27 szerese, valamint társadalombiztosítási járulék és egyéni járulékfizetési kötelezettség merül fel.
Adónyilatkozat
A sokszor emlegetett "söralátét" méretű bevallás, vagyis a bevallási kötelezettség egyszerűsített, speciális esete, amelyet a munkavállalók (magánszemélyek) három esetben választhatnak:
1. A magánszemély összes jövedelme – egyéb feltételek mellett – egyetlen munkáltatótól származott, a munkáltató év közben levonta az adóelőleget, a levont adóelőleg és a fizetendő adó különbözete összesen nem haladja meg az ezer forintot,
2. A magánszemély az adóévben kizárólag kifizető(k)től származó bevételt szerzett, amely kifizetésenként nem haladja meg a 100 000 Ft-ot,
3. Az a magánszemély, aki a munkáltató(k)tól származó jövedelem mellett más kifizetőtől is szerzett kifizetésenként 100 000 Ft-ot meg nem haladó bevételt, feltéve, hogy az adóelőleg levonását a kifizető(k) pontosan teljesítették.
Az adónyilatkozat alkalmazásához további feltételeket is meghatároz az újonnan elfogadott szabályozás, például, ha költségelszámolást alkalmaz a magánszemély vagy az adójáról rendelkezni akar, akkor adónyilatkozattal nem teljesítheti az adóbevallási kötelezettségét.
Rendelkezés az adóról
Az önkéntes pénztárba és a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) a magánszemély által befizetett összegek után a jóváírás 30 százalékról 20 százalékra csökken.
Adómentes bevételek
2011. január 1-jétől adómentes bevételek lesznek:
- nyugdíj
- felszolgálási díj és a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló
- a környezeti katasztrófával (vészhelyzettel) összefüggésben a munkáltató által adott segély, támogatás
- a lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatás (ideértve a munkáltató általlakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is).
Amennyiben a magánszemélynek több munkáltatója is volt, ez utóbbi támogatás a folyósítás évét megelőző négy évben folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig számít adómentes bevételnek. Az ötmillió forintos értékhatárt a 2010. január 1-jétől nyújtott támogatásoktól kezdődően kell figyelembe venni. A korábbi évekkel megegyezően a lakásnak meg kell felelnie a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.
Kamatkedvezményből származó jövedelem
A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja 2011. január 1-jétől a kamatkedvezmény 1,19 szerese, az adó mértéke 16 százalék lesz.
Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalapba kerül be, azaz a 16 százalékos személyi jövedelemadót az adóalappal növelt összegre kell számolni. Az ingatlanbérbeadással kapcsolatban megszűnik az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentesség, amely arra az esetre vonatkozott, ha egy magánszemély az állandó lakóhelyét adta bérbe. Ezzel egyidejűleg azonban a költségek és az értékcsökkenés elszámolható.
Járulékfizetés
Járulékalapra vonatkozó szabály változása
Eddig a minimálbér kétszerese után kellett megfizetni a járulékokat, ez a szabály megszűnik, és 2011-től a munkavállaló részére ténylegesen kifizetett jövedelem képezi a járulékok alapját. Középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén – hasonlóan a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz – a garantált bérminimum lenne a járulékalap.
Nyugdíjpénztári járulék mértékének változása
A munkavállalói nyugdíjpénztári járulék 9,5 százalékról 10 százalékra nő, és a 10 százalékos kulcsot a 2011. január
10-ét követő jövedelemkifizetésekre kell alkalmazni.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
2011-ben az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forint, napi összege 170 forintra emelkedik.
Magán-nyugdíjpénztári befizetések
A törvény értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagok 2010. november 1. és 2011. december 31. közötti időszakban kizárólag állami nyugdíjbiztosítási járulékfizetésére kötelezettek, vagyis ebben az időszakban a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértéke 0% lesz. 2010-ben 3 hónapon keresztül 9,5% járulékot kötelesek fizetni az állami nyugdíjpénztárba, míg 2011-ben 11 hónapon át 10% lesz ez a járulékkulcs (lásd a nyp-járulék változását fentebb).
Járulékkedvezmény GYES-ről visszatérő munkavállalónál
A törvény szerint a GYES-ről visszatérő munkavállalót a munkáltató köteles 4 órában újra foglalkoztatni. Járulékkedvezményt vehet igénybe azonban a munkáltató abban az esetben, ha a GYES-en lévő munkavállaló helyettesítését ellátó személy részmunkaidős továbbfoglalkoztatását is vállalja, legalább egy évig. Ebben az esetben 20%-os járulékterhet kell megfizetni mindkét munkavállaló után, a kedvezmény legfeljebb 3 évig vehető igénybe.
Foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény
Munkaerő-kölcsönzés esetén is meg kell fizetni a továbbiakban rehabilitációs járulékot, mert az ezt mentesítő szabály kikerül a törvény hatálya alól.
Társasági adó
Az adó mértéke 2013-tól
A nyári adócsomagban meghatározott jelentős adócsökkentés után a most elfogadott törvény főként jogharmonizációs módosításokat tartalmaz. Lényegi vállalás azonban, hogy a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében 2013. január 1-jétől lineáris, 10 százalékos kulcsot vezetnének be az adóalap nagyságára való tekintet nélkül.
Adóváltozások
További fontos változás, hogy a külföldi szervezetekre vonatkozó 30 százalékos forrásadó-kötelezettség jövőre megszűnik.2011. január 1-jétől megszűnik a külföldről származó kamatjövedelem 75 százalékának mentességére vonatkozó szabály.
Transzferár
A szokásos piaci ár meghatározásához bevezetésre kerül az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer. Ez a költségekre, árbevételre vagy eszközökre vetített nyereség vizsgálata, amelyet az ügyleten realizálnak. A nyereség-megosztásos módszer során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben. Az adózónak továbbra is lehetősége lesz az eddigieken kívül más módszert is alkalmaznia megfelelő indoklás esetében.
Adóalapcsökkentő a kármentő alapnak juttatott támogatás
Adóalap csökkentő tényezőnek ismeri el a törvény - a közhasznú szervezeteknek juttatott támogatás mellett - a Magyar Kármentő Alapnak nyújtott támogatás értékének 50 százalékát, legfeljebb az adózás előtti eredmény mértékéig. Ezen kedvezményt már a 2010-ben kezdődő adóévben adott juttatásokra is lehet alkalmazni.
Feltöltési kötelezettség
A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózókra és külföldi vállalkozókra vonatkozó feltöltési kötelezettség kötelező – az éves szinten számított árbevételben meghatározott – alsó korlátja 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik, amit már a 2010.december 16-át követően teljesítendő adóelőleg kiegészítésre is alkalmazni kell.
A következő részben az Art., a számviteli törvény és az áfa-törvény főbb módosításait, valamint a különadókat és a könyvvizsgálói kamarát érintő módosításokat tárgyaljuk.
2010. november 27., szombat
2010. október 25., hétfő
Adótörvény változás - Megszünik a tevékenységre jellemző keret
Az adócsomagban a kormány több társadalombiztosítási szabályt is módosítani javasol, ezek értelmében megszűnik a főállású vállalkozókra irányadó, a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés, a legalább a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés szabálya.
Az új minimális járulékalap az egyszeres minimálbér, illetve - középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén - a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonlóan - a garantált bérminimum összege. Az eva adózóknál is megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabálya, a járulékalap a minimálbér összege lesz.
Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat alapján módosul a járulékalapot képező jövedelmek felsorolása, továbbá a hallgatói munkaszerződés alapján járó hallgatói munkadíj újra biztosítási kötelezettséggel jár, ugyanakkor ezzel egyidejűleg társadalombiztosítási jogosultságokat is teremt. Módosul a minimálbér fogalma. A minimálbér egyrészt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő kötelező legkisebb személyi alapbér havi összegét, másrészt, ha a főállású vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum összegét jelenti.
A vonatkozó rendelet alapján 2010-re a minimálbér 73.500 forint, a garantált bérminimum összege 89 500 forint, 2011-re az új összegeket is kormányrendeletben határozzák majd meg. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a nem biztosított által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4.950 forintról 5.100 forintra, napi összege 165 forintról 170 forintra változik.
A javaslat tartalmaz egy átmeneti szabályt, amely kimondja, hogy azok a vállalkozók, aki nem megfelelően alkalmazták a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetésre vonatkozó szabályokat, azokkal szemben az adóhatóság emiatt ne alkalmazhasson mulasztási bírságot vagy adóbírságot. A kormány javasolja a járulékfizetési felső határának bevezetését a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulékra és a társas vállalkozás által fizetendő társadalombiztosítási járulékra is. Ezek konkrét összegét a költségvetési törvény határozza meg.
Az új minimális járulékalap az egyszeres minimálbér, illetve - középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén - a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonlóan - a garantált bérminimum összege. Az eva adózóknál is megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabálya, a járulékalap a minimálbér összege lesz.
Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat alapján módosul a járulékalapot képező jövedelmek felsorolása, továbbá a hallgatói munkaszerződés alapján járó hallgatói munkadíj újra biztosítási kötelezettséggel jár, ugyanakkor ezzel egyidejűleg társadalombiztosítási jogosultságokat is teremt. Módosul a minimálbér fogalma. A minimálbér egyrészt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő kötelező legkisebb személyi alapbér havi összegét, másrészt, ha a főállású vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum összegét jelenti.
A vonatkozó rendelet alapján 2010-re a minimálbér 73.500 forint, a garantált bérminimum összege 89 500 forint, 2011-re az új összegeket is kormányrendeletben határozzák majd meg. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a nem biztosított által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4.950 forintról 5.100 forintra, napi összege 165 forintról 170 forintra változik.
A javaslat tartalmaz egy átmeneti szabályt, amely kimondja, hogy azok a vállalkozók, aki nem megfelelően alkalmazták a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetésre vonatkozó szabályokat, azokkal szemben az adóhatóság emiatt ne alkalmazhasson mulasztási bírságot vagy adóbírságot. A kormány javasolja a járulékfizetési felső határának bevezetését a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulékra és a társas vállalkozás által fizetendő társadalombiztosítási járulékra is. Ezek konkrét összegét a költségvetési törvény határozza meg.
2010. szeptember 26., vasárnap
2010. július 29., csütörtök
Adótörvények: mi és hogyan változik 2010.
Adó- és járulékmentes háztartási munka
Augusztus 15-től adó- valamint járulékmentessé válik a háztartási munka. A természetes személyek számára végzett lakástakarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, házi tanítás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés és kertgondozás tartozik ide, amennyiben ezt természetes személyek nem vállalkozóként végzik.
E tevékenységekkel kapcsolatban sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség, a foglalkoztatottak ennek következtében társadalombiztosítási ellátásra sem jogosultak. A mentesség feltétele, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt bejelentse a háztartási alkalmazottat az adóhatósághoz, és alkalmazottanként havonta befizessen 1 000 forint regisztrációs díjat (az utóbbira vonatkozó rendelkezéseket szeptember 15-től kell alkalmazni).
Aki a bejelentést elmulasztja, az adott hónapban a kifizetés teljes összege után meg kell fizetnie az adót és a járulékokat, s ha a mulasztás terhére róható fel, a magánszemélyt terhelő közterheket is köteles megfizetni, továbbá 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
500 millió forintos adóalapig 10 százalékos társasági adó
A kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcsot 2010. július 1-jétől a mostani 50 millió forintos adóalappal szemben 500 millió forintos adóalapig lehet alkalmazni, s ehhez nem szabnak feltételeket. Az adókulcs az adóalap 500 millió forintos része után 19 százalék marad. Ugyanez vonatkozik a vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozókra.
Az idei átmeneti évben a 2010. január 1. és június 30. közötti időszakra 50 millió forintig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azok az adózók, akik teljesíteni tudják az ahhoz szükséges feltételeket, a többiek pedig 19 százalékos kulcsot. A 2010. július 1-jétől december 31-ig terjedő időszakban 250 millió forintig 10 százalék az adókulcs, és megszűnnek a kedvezményes adókulcshoz kapcsolódó feltételek, a 250 millió forint feletti összegre pedig 19 százalék az adó.
Ingatlan bérbeadása
A magánszemélyeknek az ingatlan bérbeadáshoz ezután nem kell egyéni vállalkozóvá válniuk, ugyanez vonatkozik az egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemélyekre is.
Az ingatlan bérbeadási (egyéb szálláshely szolgáltatási) tevékenységet önálló tevékenységként folytató magánszemélyek bevételükkel szemben értékcsökkenési leírást számolhatnak el az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával a magánszemélyek ingatlan bérbe/haszonbérbe adása esetén mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól, és nem kell adószámot kérniük, ha e tevékenységre nem választják az áfafizetési kötelezettséget.
Illetékmentes lesz az egyenesági öröklés és ajándékozás
Az illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági rokona (beleértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész, illetve ajándék.
Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktől függ az illeték mértéke. Például lakás öröklése esetén az örökhagyó házastársa, mostoha és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője 18 millió forintig 2,5 százalék, 18 és 35 millió forint között 6 százalék, a felett pedig 11 százalék illetéket fizet, míg lakás ajándékozása esetén ugyanennél a rokonsági foknál és értékeknél 5, 8, illetve 12 százalék az illeték mértéke.
Mentessé vált az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése is. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása után pedig nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.
Az egyenes ági rokonokra, illetve az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átadására vonatkozó illetékmentességet a 2010. július 1-jéig az adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben, a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott mezőgazdasági ingatlanokra, eszközökre vonatkozó illetékmentességet pedig a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
Az illetéktörvény módosítása a törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
Megszűnt a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó
A törvénycsomag részeként a parlament hatályon kívül helyezte a vízi járművek, a légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adójára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó, egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényt. A 2010-re bevallott adó második részletét már nem kell megfizetni. Ha valaki az idei évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, a különbözetet visszakövetelheti az adóhatóságtól.
Augusztus 15-től adó- valamint járulékmentessé válik a háztartási munka. A természetes személyek számára végzett lakástakarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, házi tanítás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés és kertgondozás tartozik ide, amennyiben ezt természetes személyek nem vállalkozóként végzik.
E tevékenységekkel kapcsolatban sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség, a foglalkoztatottak ennek következtében társadalombiztosítási ellátásra sem jogosultak. A mentesség feltétele, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt bejelentse a háztartási alkalmazottat az adóhatósághoz, és alkalmazottanként havonta befizessen 1 000 forint regisztrációs díjat (az utóbbira vonatkozó rendelkezéseket szeptember 15-től kell alkalmazni).
Aki a bejelentést elmulasztja, az adott hónapban a kifizetés teljes összege után meg kell fizetnie az adót és a járulékokat, s ha a mulasztás terhére róható fel, a magánszemélyt terhelő közterheket is köteles megfizetni, továbbá 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
500 millió forintos adóalapig 10 százalékos társasági adó
A kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcsot 2010. július 1-jétől a mostani 50 millió forintos adóalappal szemben 500 millió forintos adóalapig lehet alkalmazni, s ehhez nem szabnak feltételeket. Az adókulcs az adóalap 500 millió forintos része után 19 százalék marad. Ugyanez vonatkozik a vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozókra.
Az idei átmeneti évben a 2010. január 1. és június 30. közötti időszakra 50 millió forintig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azok az adózók, akik teljesíteni tudják az ahhoz szükséges feltételeket, a többiek pedig 19 százalékos kulcsot. A 2010. július 1-jétől december 31-ig terjedő időszakban 250 millió forintig 10 százalék az adókulcs, és megszűnnek a kedvezményes adókulcshoz kapcsolódó feltételek, a 250 millió forint feletti összegre pedig 19 százalék az adó.
Ingatlan bérbeadása
A magánszemélyeknek az ingatlan bérbeadáshoz ezután nem kell egyéni vállalkozóvá válniuk, ugyanez vonatkozik az egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemélyekre is.
Az ingatlan bérbeadási (egyéb szálláshely szolgáltatási) tevékenységet önálló tevékenységként folytató magánszemélyek bevételükkel szemben értékcsökkenési leírást számolhatnak el az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával a magánszemélyek ingatlan bérbe/haszonbérbe adása esetén mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól, és nem kell adószámot kérniük, ha e tevékenységre nem választják az áfafizetési kötelezettséget.
Illetékmentes lesz az egyenesági öröklés és ajándékozás
Az illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági rokona (beleértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész, illetve ajándék.
Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktől függ az illeték mértéke. Például lakás öröklése esetén az örökhagyó házastársa, mostoha és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője 18 millió forintig 2,5 százalék, 18 és 35 millió forint között 6 százalék, a felett pedig 11 százalék illetéket fizet, míg lakás ajándékozása esetén ugyanennél a rokonsági foknál és értékeknél 5, 8, illetve 12 százalék az illeték mértéke.
Mentessé vált az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése is. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása után pedig nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.
Az egyenes ági rokonokra, illetve az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átadására vonatkozó illetékmentességet a 2010. július 1-jéig az adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben, a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott mezőgazdasági ingatlanokra, eszközökre vonatkozó illetékmentességet pedig a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
Az illetéktörvény módosítása a törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
Megszűnt a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó
A törvénycsomag részeként a parlament hatályon kívül helyezte a vízi járművek, a légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adójára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó, egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényt. A 2010-re bevallott adó második részletét már nem kell megfizetni. Ha valaki az idei évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, a különbözetet visszakövetelheti az adóhatóságtól.
2010. július 1., csütörtök
APEH ellenőrzési irányelvek 2010-re
A kockázatkezelés irányai, az ellenőrzésre történő kiválasztás feladatai
Az ellenőrzésre történő kiválasztás többlépcsős kockázatelemzésre alapozott
informatikai rendszere az adóelkerüléssel szembeni adóhatósági fellépés alapját
jelenti. A fiktív cégek és számlák kiszűrése, az adóelkerülő magatartásra utaló jelek
felismerése céljából új informatikai megoldásokkal bővül a központi kockázatelemzés
rendszere.
A korábbi évek ellenőrzési irányainak továbbviteleként folytatni kell azon
vállalkozások kiválasztását és egyedi kockázatelemzését, amelyekre az alábbiakban
felsorolt kockázatok valamelyike jellemző:
- a bevallások benyújtásának elmaradása;
- az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya;
- többszörös székhely-, illetve tulajdonos-váltás;
több éven keresztül jelentős összegű tagi kölcsönnel történő működés;
nagy összegű adóhátralék felhalmozása;
- nagy összegű fizetendő és levonható áfa bevallása az előtársasági és az azt
követő időszakban;
- tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett (különös tekintettel a
nagy összegben felhalmozódott veszteségek finanszírozására);
- kiegyenlített értékesítés és beszerzés az EU tagországok vállalkozásaival
folytatott kereskedelemben;
- harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek bonyolítása;
- áfa-mentes termékimport bevallása
- összegében és a forgalomhoz képest jelentős VIES eltérés;
- a bevallásokban sorozatosan nagy forgalom és a bevételhez igazodó nagyságú
kiadások szerepeltetése (ún. adóminimalizálás);
- a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán
alapuló szervezett csalásban való részvétel.
A fenti szempontokon túlmenően a kockázatelemzés során figyelemmel kell lenni
azokra az adózói jellemzőkre is, amelyek adóelkerülő magatartásra utalhatnak:
- azokra a vállalkozásokra, amelyek forgalma az elévülési időn belül bármikor
hirtelen és ugrásszerűen megnőtt;
- az árbevételhez képest jelentős arányú szolgáltatást (pl. rendszerhasználati díj,
bérleti díj, reklám- és marketing költség, stb.) igénybe vevő adózókra;
- a beruházásaikhoz kapcsolódóan a társasági adóról szóló törvény alapján
adóalap csökkentő tételt igénybe vevő, illetve adókedvezményt érvényesítő
adózókra;
- a különböző támogatásokat igénybe vevő vállalkozásokra;
- a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban adóalap-csökkentést, illetve
az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben járulékalapcsökkentést
alkalmazókra;
- a rendszeresen előzetesen felszámított áfát valló, de azt a folyószámlán hagyó,
vagy más adónemre átvezető adózókra;
- az Áfa-törvény területi hatályán kívül gazdasági tevékenységet végző,
külföldön telephellyel rendelkező vállalkozásokra;
- az azonos székhellyel, nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel, vagy
kézbesítési megbízottal rendelkező adózók körére.
Kiemelt feladat a kockázatos adózói kapcsolatok feltárása is, azon belül:
- a korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülők, fantom
cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó még nem
ellenőrzött vállalkozások kiválasztása;
- az adóhatóság által megállapított súlyos szabálytalanságok által érintett,
jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői által
alapított új cégek kijelölése;
a fenti vállalkozásokkal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kiválasztása;
- azon adózók kiválasztása, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal
állnak/álltak üzleti kapcsolatban.
A felmerült kockázatokat minél gyorsabban fel kell deríteni, az ehhez szükséges
informatikai megoldásokat tovább kell bővíteni. A kiutalás előtti kiválasztás során is
komplex módon figyelembe kell venni az érintett adózók, valamint teljes (tulajdonosi,
üzleti) érdekkörük korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatos
adatokat, és az ezek alapján kidolgozott kockázati besorolásokat.
A csalárd adózói tevékenység megkezdésének megelőzése érdekében egyedi
kockázatelemzés során értékelni kell minden egyes jogelőd nélkül alakult gazdasági
társaságnál a társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági
tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatos adatokat, valamint az érdekeltségi
körükbe tartozó vállalkozásokat. A kockázatelemzési megoldásokat alkalmazni kell az
átalakuló és a tevékenységüket jogutód nélkül megszüntető vállalkozások
ellenőrzésének elrendelése során. 2010-ben figyelemmel kell lenni a helyi iparűzési
adóval kapcsolatos kockázatok kezelésére is.
Az adatok gyűjtését célzó és az egyes adókötelezettségek teljesítésére
irányuló ellenőrzések szerepe
A kockázatelemzés eredményeinek felhasználása révén az adatok gyűjtésére és az
egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések – a gyors, helyszínen
szerezhető információkkal olyan bizonyítékokat szolgáltatnak, amelyek megalapozzák
a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzéseket. E vizsgálatok fontos
feladata az adózók dokumentumaiban szereplő adatok valóságtartalmának feltárása, a
fiktív vállalkozások kiszűrése, a jogszerűtlen magatartási formák feltárása és az
adózók jogkövető magatartásra ösztönzése.
Kiemelten nagy figyelmet kell fordítani a gazdasági tevékenységüket bejelentés nélkül
gyakorló vállalkozók feltérképezésére, különösen azokon a területeken, ahol magas az
előfordulás gyakorisága.
Az ellenőrzési célok megvalósítását szolgálja a számlakibocsátási kötelezettség
teljesítésének vizsgálata, ideértve az előlegfizetéshez kapcsolódó, jogszabályban előírt
számlakibocsátási kötelezettség eseteit is. A gazdasági tevékenység személyi és tárgyi
feltételeinek megléte nélkül történő számlakibocsátás feltárása, vagy a be nem jelentett
alkalmazott foglalkoztatásának megállapítása utólagos ellenőrzést eredményezhet. Az
adatok gyűjtését célzó ellenőrzések fontos irányának kell tekinteni az igazolatlan
eredetű áruk feltárását.
A megfelelő adózói nyilvántartások hiánya, a készpénzkészlet és a pénztárgép
összesítő adatának eltérése, illetve a számla- és nyugtaadási kötelezettség ismételt
elmulasztása felhívja a figyelmet az adókötelezettségek teljesítése alaposabb
vizsgálatának szükségességére.
A bevétel rögzítésének ellenőrzése során fel kell használni az adóhatóság birtokában
lévő, a korábbi évek adatgyűjtésre irányuló ellenőrzései, próbavásárlásai során kapott
bizonylatok adattartalmához kapcsolódó ellenőrzési tapasztalatokat.
Továbbra is ellenőrizni kell a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásokról
szóló számlák és más bizonylatok megőrzési kötelezettségének teljesítését, különös
tekintettel az eva alanyokra, valamint az átalányadózást választó egyéni vállalkozókra
és mezőgazdasági őstermelőkre.
Vizsgálni kell, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások napi
készpénz záró állománya nem haladja-e meg a törvény előírásai szerint számított
összeget.
Az egyedi kockázatelemzés alapján ellenőrzésre kiválasztott, jogelőd nélkül alakult
gazdasági társaságoknál az adószám megállapítását követő 90 napon belül végrehajtott
helyszíni vizsgálatok célja különösen az adózó által bejelentett székhelyre, központi
ügyintézési helyre, szervezeti képviselőre vonatkozó adatok valóságtartalmának,
hitelességének valamint az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése.
Az új vállalkozásoknál a tájékoztatási tevékenységnek a kötelezettségek és jogok
megismertetésére kell kiterjednie, a jogkövető magatartás elősegítése és az
adótudatosság növelése érdekében.
Az adókikerülésre és csalárd adózói magatartásra
utaló jelek felderítése esetén ugyanakkor további vizsgálatok elrendelésére kerül sor.
2010-ben folytatódik a jövedelem (nyereség) minimumot el nem érő jövedelmet
(nyereséget) bevalló egyéni és társas vállalkozások által kimutatott adóalapok
valódiságának ellenőrzése.
Az ellenőrzésre történő kiválasztás többlépcsős kockázatelemzésre alapozott
informatikai rendszere az adóelkerüléssel szembeni adóhatósági fellépés alapját
jelenti. A fiktív cégek és számlák kiszűrése, az adóelkerülő magatartásra utaló jelek
felismerése céljából új informatikai megoldásokkal bővül a központi kockázatelemzés
rendszere.
A korábbi évek ellenőrzési irányainak továbbviteleként folytatni kell azon
vállalkozások kiválasztását és egyedi kockázatelemzését, amelyekre az alábbiakban
felsorolt kockázatok valamelyike jellemző:
- a bevallások benyújtásának elmaradása;
- az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya;
- többszörös székhely-, illetve tulajdonos-váltás;
több éven keresztül jelentős összegű tagi kölcsönnel történő működés;
nagy összegű adóhátralék felhalmozása;
- nagy összegű fizetendő és levonható áfa bevallása az előtársasági és az azt
követő időszakban;
- tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett (különös tekintettel a
nagy összegben felhalmozódott veszteségek finanszírozására);
- kiegyenlített értékesítés és beszerzés az EU tagországok vállalkozásaival
folytatott kereskedelemben;
- harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek bonyolítása;
- áfa-mentes termékimport bevallása
- összegében és a forgalomhoz képest jelentős VIES eltérés;
- a bevallásokban sorozatosan nagy forgalom és a bevételhez igazodó nagyságú
kiadások szerepeltetése (ún. adóminimalizálás);
- a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán
alapuló szervezett csalásban való részvétel.
A fenti szempontokon túlmenően a kockázatelemzés során figyelemmel kell lenni
azokra az adózói jellemzőkre is, amelyek adóelkerülő magatartásra utalhatnak:
- azokra a vállalkozásokra, amelyek forgalma az elévülési időn belül bármikor
hirtelen és ugrásszerűen megnőtt;
- az árbevételhez képest jelentős arányú szolgáltatást (pl. rendszerhasználati díj,
bérleti díj, reklám- és marketing költség, stb.) igénybe vevő adózókra;
- a beruházásaikhoz kapcsolódóan a társasági adóról szóló törvény alapján
adóalap csökkentő tételt igénybe vevő, illetve adókedvezményt érvényesítő
adózókra;
- a különböző támogatásokat igénybe vevő vállalkozásokra;
- a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban adóalap-csökkentést, illetve
az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben járulékalapcsökkentést
alkalmazókra;
- a rendszeresen előzetesen felszámított áfát valló, de azt a folyószámlán hagyó,
vagy más adónemre átvezető adózókra;
- az Áfa-törvény területi hatályán kívül gazdasági tevékenységet végző,
külföldön telephellyel rendelkező vállalkozásokra;
- az azonos székhellyel, nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel, vagy
kézbesítési megbízottal rendelkező adózók körére.
Kiemelt feladat a kockázatos adózói kapcsolatok feltárása is, azon belül:
- a korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülők, fantom
cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó még nem
ellenőrzött vállalkozások kiválasztása;
- az adóhatóság által megállapított súlyos szabálytalanságok által érintett,
jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői által
alapított új cégek kijelölése;
a fenti vállalkozásokkal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kiválasztása;
- azon adózók kiválasztása, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal
állnak/álltak üzleti kapcsolatban.
A felmerült kockázatokat minél gyorsabban fel kell deríteni, az ehhez szükséges
informatikai megoldásokat tovább kell bővíteni. A kiutalás előtti kiválasztás során is
komplex módon figyelembe kell venni az érintett adózók, valamint teljes (tulajdonosi,
üzleti) érdekkörük korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatos
adatokat, és az ezek alapján kidolgozott kockázati besorolásokat.
A csalárd adózói tevékenység megkezdésének megelőzése érdekében egyedi
kockázatelemzés során értékelni kell minden egyes jogelőd nélkül alakult gazdasági
társaságnál a társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági
tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatos adatokat, valamint az érdekeltségi
körükbe tartozó vállalkozásokat. A kockázatelemzési megoldásokat alkalmazni kell az
átalakuló és a tevékenységüket jogutód nélkül megszüntető vállalkozások
ellenőrzésének elrendelése során. 2010-ben figyelemmel kell lenni a helyi iparűzési
adóval kapcsolatos kockázatok kezelésére is.
Az adatok gyűjtését célzó és az egyes adókötelezettségek teljesítésére
irányuló ellenőrzések szerepe
A kockázatelemzés eredményeinek felhasználása révén az adatok gyűjtésére és az
egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések – a gyors, helyszínen
szerezhető információkkal olyan bizonyítékokat szolgáltatnak, amelyek megalapozzák
a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzéseket. E vizsgálatok fontos
feladata az adózók dokumentumaiban szereplő adatok valóságtartalmának feltárása, a
fiktív vállalkozások kiszűrése, a jogszerűtlen magatartási formák feltárása és az
adózók jogkövető magatartásra ösztönzése.
Kiemelten nagy figyelmet kell fordítani a gazdasági tevékenységüket bejelentés nélkül
gyakorló vállalkozók feltérképezésére, különösen azokon a területeken, ahol magas az
előfordulás gyakorisága.
Az ellenőrzési célok megvalósítását szolgálja a számlakibocsátási kötelezettség
teljesítésének vizsgálata, ideértve az előlegfizetéshez kapcsolódó, jogszabályban előírt
számlakibocsátási kötelezettség eseteit is. A gazdasági tevékenység személyi és tárgyi
feltételeinek megléte nélkül történő számlakibocsátás feltárása, vagy a be nem jelentett
alkalmazott foglalkoztatásának megállapítása utólagos ellenőrzést eredményezhet. Az
adatok gyűjtését célzó ellenőrzések fontos irányának kell tekinteni az igazolatlan
eredetű áruk feltárását.
A megfelelő adózói nyilvántartások hiánya, a készpénzkészlet és a pénztárgép
összesítő adatának eltérése, illetve a számla- és nyugtaadási kötelezettség ismételt
elmulasztása felhívja a figyelmet az adókötelezettségek teljesítése alaposabb
vizsgálatának szükségességére.
A bevétel rögzítésének ellenőrzése során fel kell használni az adóhatóság birtokában
lévő, a korábbi évek adatgyűjtésre irányuló ellenőrzései, próbavásárlásai során kapott
bizonylatok adattartalmához kapcsolódó ellenőrzési tapasztalatokat.
Továbbra is ellenőrizni kell a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásokról
szóló számlák és más bizonylatok megőrzési kötelezettségének teljesítését, különös
tekintettel az eva alanyokra, valamint az átalányadózást választó egyéni vállalkozókra
és mezőgazdasági őstermelőkre.
Vizsgálni kell, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások napi
készpénz záró állománya nem haladja-e meg a törvény előírásai szerint számított
összeget.
Az egyedi kockázatelemzés alapján ellenőrzésre kiválasztott, jogelőd nélkül alakult
gazdasági társaságoknál az adószám megállapítását követő 90 napon belül végrehajtott
helyszíni vizsgálatok célja különösen az adózó által bejelentett székhelyre, központi
ügyintézési helyre, szervezeti képviselőre vonatkozó adatok valóságtartalmának,
hitelességének valamint az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése.
Az új vállalkozásoknál a tájékoztatási tevékenységnek a kötelezettségek és jogok
megismertetésére kell kiterjednie, a jogkövető magatartás elősegítése és az
adótudatosság növelése érdekében.
Az adókikerülésre és csalárd adózói magatartásra
utaló jelek felderítése esetén ugyanakkor további vizsgálatok elrendelésére kerül sor.
2010-ben folytatódik a jövedelem (nyereség) minimumot el nem érő jövedelmet
(nyereséget) bevalló egyéni és társas vállalkozások által kimutatott adóalapok
valódiságának ellenőrzése.
2010. május 27., csütörtök
Az iparűzési adó előlegének bevallási problémái mikro-vállalkozásoknál
A jelenlegi gazdasági helyzetben gondot okoznak azok az adóelőlegek, amelyeket az előző év adókötelezettsége alapján kell meghatározni, mert hosszú hónapig az adóhatóságnál van a pénzünk, mire visszakaphatjuk a végleges adó és a kötelező adóelőleg közötti különbözetet. A márciusban és szeptemberben befizetett adóelőleget következő év májusában számolhatjuk el
Ilyenkor mondják könnyedén az adószakértők, hogy kérjen adóelőleg-módosítást az adózó!
A hír igaz, csak nehezen kivitelezhető. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 42. §-a szerint az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. Az adóelőleg módosítását az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben lehet kérni.
Az adóelőleg-mérséklési kérelmet adatokkal, számításokkal kell alátámasztani annak érdekében, hogy az előleg csökkentésének indokoltsága bizonyított legyen. A kérelem formája szerintem egy kötetlen levél, melynek tárgya az adóelőleg mérséklési kérelem, ilyen és ilyen időszakra.
A kérelemhez mellékeljük a bázisidőszak adóbevallását. Emellett be kell mutatnunk azokat a tárgyidőszaki időarányos tény és várható adatokat, amelyek az adott adónem kiszámításához szükségesek. Végül pedig végezzük el a valószínűsített adatok alapján az adó kiszámítását, és ennek alapján a kért adóelőleg összegét.
Az adóhatóságok a kérelemmel érintett adónemet meghatározó tényezők függvényében, általában az üzleti év tervezett eredmény-kimutatásának, az esetlegesen alkalmazásra kerülő korrekciós (adóalap-módosító) tényezők és adókedvezmények összegének, valamint társasági adó tekintetében a jövedelem-(nyereség-) minimum számításának bemutatását várják el az adózóktól.
Mivel a kérelmünk indoklása a gazdálkodást érintő információk, tervek alapján készül el, mely minden adónemre hasonló hatással van, célszerű az adóelőleg módosítást több adónemben egyszerre kérvényezni (társasági adó, iparűzési adó). Az illetékes adóhatóság a kérelemről annak megérkezésétől számított harminc napon belül határozattal dönt.
Különös figyelmet kell fordítani a kérelem tartalmának teljességére, ugyanis az ügyintézési határidőbe nem számít bele, ha az adóhatóság hiánypótlásra szólít fel, vagy a tényállás tisztázására irányuló iratot kér be. Az adóelőleg mérséklésének kérelmét a befizetési határidő előtt kell beadni.
Eddig a pontig nincs is semmi gond az adóelőleggel. A könyvelők mostanában gyakran készítenek mérséklési kérelmet.
A probléma akkor keletkezik, ha a kérelemben szereplő várható adatok alultervezettek voltak. Ennek felelősségét a könyvelő nem vállalhatja magára, mert az óbudai jósnő egy másik szakma. A kérelemhez szükséges tervezett adatokat (például: várható árbevétel, várható nyereség, stb.) a vállalkozás vezetőjének kell megadnia a könyvelő számára, aki csak a kérelem és az adatok összeállításának formájáról dönthet. A számszaki adatok teljesülésének kockázatáról tájékoztatni kell a vállalkozót, mert ha jelentős eltérés van, annak jogkövetkezményét a vállalkozás viseli.
Az adózás rendjéről szóló törvény 172. §-ának (13) bekezdése értelmében az adóhatóság mulasztási bírsággal szankcionálja az alaptalan adóelőleg mérséklési kérelmet.
A törvény szerint az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.
A tevékenységük sajátosságából adódóan hullámzó teljesítményű cégek - ahol sok a bizonytalanság év elején a várható éves adatok meghatározásában, - inkább nem kérnek adóelőleg-mérséklést, ezért évente több százezer, sőt millió forint van kivonva a vállalkozás pénzkészletéből. Saját gyakorlatomban két ilyen kereskedelmi, és egy szolgáltató céget ismerek, melyek a karácsonyi forgalmat nem tudják valószínűsíteni március elején.
Egy másik probléma, amelyre nincs felkészülve az iparűzési adóelőleg meghatározása (bevallása), amikor új telephelyet létesítünk, állandó jellegű iparűzési tevékenységgel.
Ismerjük az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 17.§ (15) bekezdésének azon rendelkezését, mely szerint az adózó a helyi iparűzési adókötelezettsége keletkezését, illetve megszűnését - a helyi iparűzési adó bevételre jogosult települési önkormányzat megjelölésével - az adókötelezettség bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől), illetve megszűnésétől számított 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. (Most az ideiglenes tevékenységről nem beszélünk, de azt is be kell jelenteni.)
Erre a bejelentésre szolgál 2010-től a 10THIPA jelű nyomtatvány. Amennyiben az adózó az állandó jellegű iparűzési adóköteles tevékenységét az adóév közben kezdi meg, átalakulással jött létre, valamint, ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, a bejelentkezéssel együtt adóelőleget is be kell jelentenie.
Nem kell adóelőleget bevallania/bejelentenie
- az előtársaságnak,
- az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá
- az adókötelezettség keletkezésének adóévében az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak,
- illetve arra az előlegfizetési időszakra sem, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget. (Erre az esetre figyeljünk fel!)
Az adóhatóság az adóelőleg bejelentésére a 1045. számú bevallási formanyomtatványt alakította ki.
Ilyenkor mondják könnyedén az adószakértők, hogy kérjen adóelőleg-módosítást az adózó!
A hír igaz, csak nehezen kivitelezhető. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 42. §-a szerint az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. Az adóelőleg módosítását az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben lehet kérni.
Az adóelőleg-mérséklési kérelmet adatokkal, számításokkal kell alátámasztani annak érdekében, hogy az előleg csökkentésének indokoltsága bizonyított legyen. A kérelem formája szerintem egy kötetlen levél, melynek tárgya az adóelőleg mérséklési kérelem, ilyen és ilyen időszakra.
A kérelemhez mellékeljük a bázisidőszak adóbevallását. Emellett be kell mutatnunk azokat a tárgyidőszaki időarányos tény és várható adatokat, amelyek az adott adónem kiszámításához szükségesek. Végül pedig végezzük el a valószínűsített adatok alapján az adó kiszámítását, és ennek alapján a kért adóelőleg összegét.
Az adóhatóságok a kérelemmel érintett adónemet meghatározó tényezők függvényében, általában az üzleti év tervezett eredmény-kimutatásának, az esetlegesen alkalmazásra kerülő korrekciós (adóalap-módosító) tényezők és adókedvezmények összegének, valamint társasági adó tekintetében a jövedelem-(nyereség-) minimum számításának bemutatását várják el az adózóktól.
Mivel a kérelmünk indoklása a gazdálkodást érintő információk, tervek alapján készül el, mely minden adónemre hasonló hatással van, célszerű az adóelőleg módosítást több adónemben egyszerre kérvényezni (társasági adó, iparűzési adó). Az illetékes adóhatóság a kérelemről annak megérkezésétől számított harminc napon belül határozattal dönt.
Különös figyelmet kell fordítani a kérelem tartalmának teljességére, ugyanis az ügyintézési határidőbe nem számít bele, ha az adóhatóság hiánypótlásra szólít fel, vagy a tényállás tisztázására irányuló iratot kér be. Az adóelőleg mérséklésének kérelmét a befizetési határidő előtt kell beadni.
Eddig a pontig nincs is semmi gond az adóelőleggel. A könyvelők mostanában gyakran készítenek mérséklési kérelmet.
A probléma akkor keletkezik, ha a kérelemben szereplő várható adatok alultervezettek voltak. Ennek felelősségét a könyvelő nem vállalhatja magára, mert az óbudai jósnő egy másik szakma. A kérelemhez szükséges tervezett adatokat (például: várható árbevétel, várható nyereség, stb.) a vállalkozás vezetőjének kell megadnia a könyvelő számára, aki csak a kérelem és az adatok összeállításának formájáról dönthet. A számszaki adatok teljesülésének kockázatáról tájékoztatni kell a vállalkozót, mert ha jelentős eltérés van, annak jogkövetkezményét a vállalkozás viseli.
Az adózás rendjéről szóló törvény 172. §-ának (13) bekezdése értelmében az adóhatóság mulasztási bírsággal szankcionálja az alaptalan adóelőleg mérséklési kérelmet.
A törvény szerint az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.
A tevékenységük sajátosságából adódóan hullámzó teljesítményű cégek - ahol sok a bizonytalanság év elején a várható éves adatok meghatározásában, - inkább nem kérnek adóelőleg-mérséklést, ezért évente több százezer, sőt millió forint van kivonva a vállalkozás pénzkészletéből. Saját gyakorlatomban két ilyen kereskedelmi, és egy szolgáltató céget ismerek, melyek a karácsonyi forgalmat nem tudják valószínűsíteni március elején.
Egy másik probléma, amelyre nincs felkészülve az iparűzési adóelőleg meghatározása (bevallása), amikor új telephelyet létesítünk, állandó jellegű iparűzési tevékenységgel.
Ismerjük az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 17.§ (15) bekezdésének azon rendelkezését, mely szerint az adózó a helyi iparűzési adókötelezettsége keletkezését, illetve megszűnését - a helyi iparűzési adó bevételre jogosult települési önkormányzat megjelölésével - az adókötelezettség bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől), illetve megszűnésétől számított 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. (Most az ideiglenes tevékenységről nem beszélünk, de azt is be kell jelenteni.)
Erre a bejelentésre szolgál 2010-től a 10THIPA jelű nyomtatvány. Amennyiben az adózó az állandó jellegű iparűzési adóköteles tevékenységét az adóév közben kezdi meg, átalakulással jött létre, valamint, ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, a bejelentkezéssel együtt adóelőleget is be kell jelentenie.
Nem kell adóelőleget bevallania/bejelentenie
- az előtársaságnak,
- az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá
- az adókötelezettség keletkezésének adóévében az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak,
- illetve arra az előlegfizetési időszakra sem, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget. (Erre az esetre figyeljünk fel!)
Az adóhatóság az adóelőleg bejelentésére a 1045. számú bevallási formanyomtatványt alakította ki.
2010. május 15., szombat
Mérlegbeszámoló
Az adminisztrációs terhek enyhítésére vezették be 2009-től a sajátos egyszerűsített éves beszámolót. Erre való áttérés nem kötelező, de aki mégis váltott, 90 napon belül – azaz 2009. március végéig – módosítani kellett a számviteli politikáját.
- A Sztv 98/A §-a alapján két kör alkalmazhatja ezt a sajátos beszámolási formát: a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezetek, közhasznú egyéb szervezet.
A betéti társaság és a közkereseti társaság esetében a sajátos beszámolási forma alkalmazásának feltétele, hogy a a cég könyvvizsgálatra ne legyen kötelezett, azaz
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
A sajátos egyszerűsített éves beszámoló csak egyszerűsített mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz.
Aki erre 2009-től áttér, a feltételek fennállása mellett nem térhet vissza az egyszerűsített éves vagy éves beszámolóra.
Azonban a vállalkozás bármilyen beszámolási formát is választ, vagy bármelyikre kötelezett, közzétételi kötelezettsége kapcsán 3000 Ft-os díjat kell fizetnie. A befizetésről a Magyar Államkincstár igazolást küld, melyet az elektronikus közzététel keretében a beszámolóhoz kell csatolni.
Így már nem függ a közzététel díja attól sem, hogy jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságról van-e szó.
- A Sztv 98/A §-a alapján két kör alkalmazhatja ezt a sajátos beszámolási formát: a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezetek, közhasznú egyéb szervezet.
A betéti társaság és a közkereseti társaság esetében a sajátos beszámolási forma alkalmazásának feltétele, hogy a a cég könyvvizsgálatra ne legyen kötelezett, azaz
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
A sajátos egyszerűsített éves beszámoló csak egyszerűsített mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz.
Aki erre 2009-től áttér, a feltételek fennállása mellett nem térhet vissza az egyszerűsített éves vagy éves beszámolóra.
Azonban a vállalkozás bármilyen beszámolási formát is választ, vagy bármelyikre kötelezett, közzétételi kötelezettsége kapcsán 3000 Ft-os díjat kell fizetnie. A befizetésről a Magyar Államkincstár igazolást küld, melyet az elektronikus közzététel keretében a beszámolóhoz kell csatolni.
Így már nem függ a közzététel díja attól sem, hogy jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságról van-e szó.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Édenkert
Magamról
Naplemente
