A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 forint.
A fentiekben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94 000 forint.
2011. február 6., vasárnap
2011. január 5., szerda
337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
A rendelet az OÉT keretei között megállapított minimálbér (bérminimum) összegeket rögzíti. A jogszabály alapján 2011-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 Ft, hetibér alkalmazása esetén 17 950 Ft, napibér alkalmazása esetén 3 590 Ft, órabér alkalmazása esetén 449 Ft.
Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94 000 Ft, hetibér alkalmazása esetén 21 650 Ft, napibér alkalmazása esetén 4 330 Ft, órabér alkalmazása esetén 541 Ft.
Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
a) kötelező legkisebb összege 2011. január 1-jétől 78 000 Ft,
b) garantált bérminimum összege 2011. január 1-jétől 94 000 Ft.
Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94 000 Ft, hetibér alkalmazása esetén 21 650 Ft, napibér alkalmazása esetén 4 330 Ft, órabér alkalmazása esetén 541 Ft.
Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
a) kötelező legkisebb összege 2011. január 1-jétől 78 000 Ft,
b) garantált bérminimum összege 2011. január 1-jétől 94 000 Ft.
2010. évi CLXX. törvény egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról
A nyugdíjrendszert érintő következő törvénymódosítás különösen a nők életkortól független, 40 éves jogosultsági ideje alapján bevezetésre kerülő új öregségi nyugdíjjogosultsági szabályai miatt került a figyelem középpontjába, a törvény azonban emellett több más, nyugdíjbiztosítási tárgyú részletszabály módosítását is tartalmazza.
A törvény új jogintézményként öregségi teljes nyugdíjra való jogosultságot tesz lehetővé azon nők számára, akik
a) legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, társadalombiztosítási jogviszonyban nem állnak.
Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. A szabályozás tehát más szolgálati időt, mint pl. a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe.
Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet.
Az előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.
A fenti rendelkezéssel összefüggésben kiemelést érdemel, hogy a fenti, új jogintézmény nem érinti a Tny. egyéb korábbi, különösen az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit.
A törvény további, korábbi gyakorlati jogalkalmazási problémákkal összefüggő, valamint egyéb szabályozási szükségletekből adódó változásokat is eszközölt a nyugdíjrendszeren. Ezek közül kiemelendő: a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők továbbra is korkedvezményre lehetnek jogosultak. A Tny. hatályos rendelkezései értelmében a jelenlegi korkedvezményes munkaköri lista alkalmazhatósága 2011. január 1-jétől megszűnt volna. Az új feltételek kidolgozása azonban még nem történt meg, így a jelenlegi lista alkalmazását a Tny. 8/B. és 8/C. §-ának módosításával a jogalkotó két évvel meghosszabbította.
A törvény új jogintézményként öregségi teljes nyugdíjra való jogosultságot tesz lehetővé azon nők számára, akik
a) legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, társadalombiztosítási jogviszonyban nem állnak.
Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. A szabályozás tehát más szolgálati időt, mint pl. a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe.
Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet.
Az előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.
A fenti rendelkezéssel összefüggésben kiemelést érdemel, hogy a fenti, új jogintézmény nem érinti a Tny. egyéb korábbi, különösen az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit.
A törvény további, korábbi gyakorlati jogalkalmazási problémákkal összefüggő, valamint egyéb szabályozási szükségletekből adódó változásokat is eszközölt a nyugdíjrendszeren. Ezek közül kiemelendő: a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők továbbra is korkedvezményre lehetnek jogosultak. A Tny. hatályos rendelkezései értelmében a jelenlegi korkedvezményes munkaköri lista alkalmazhatósága 2011. január 1-jétől megszűnt volna. Az új feltételek kidolgozása azonban még nem történt meg, így a jelenlegi lista alkalmazását a Tny. 8/B. és 8/C. §-ának módosításával a jogalkotó két évvel meghosszabbította.
Nyugdíjpénztárakról !
2010. évi CLIV. törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról
A 2010. december 22-én hatályba lépett törvény alapvetően új helyzetet teremtett a hazai nyugdíj-szabályozásban. Módosultak magánnyugdíjpénztár-tagsági szabályok. Kiemelendő, hogy a törvény alapján magánnyugdíj-pénztári tagság csak 2011. január 31-ig megtett nyilatkozottal tartható fenn. A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya nyilatkozat hiányában 2011. március 1. napjával a törvény erejénél fogva, automatikusan megszűnik.
Visszalépés hiányában a magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél – 2011. január 1-jétől ezek a fővárosi és megyei kormányhivatalok keretében szakigazgatási szervként működő megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok – kell nyilatkoznia.
Azt a magán-nyugdíjpénztári tagot, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv előtti nyilatkozattételben testi fogyatékossága, egyéb egészségügyi ok miatt vagy azért akadályozott, mert személyi szabadságát korlátozó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll, nyilatkozattételének lehetővé tétele érdekében – kérésére – a nyugdíjbiztosítási igazgatóság az általa megadott címen felkeresi. A helyszíni nyilatkozattétel lehetőségét 2011. január 21-éig írásban kell kérni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag (a továbbiakban: tartósan külföldön tartózkodó pénztártag) nyilatkozatát személyesen a Magyar Köztársaság külképviseletén is megteheti.
Ha a helyszíni nyilatkozattételre jogosult személy, illetve a tartósan külföldön tartózkodó pénztártag a nyilatkozatát 2011. január 31-éig rajta kívül álló okból nem tudta megtenni, akkor az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül, de legkésőbb 2011. február 28-áig – a nyilatkozat pótlásával egyidejűleg – igazolási kérelem terjeszthető elő. Ha az igazolási kérelemnek helyt adnak, a magán-nyugdíjpénztári tagság nem szűnik meg, illetve 2011. március 1-jére visszamenőlegesen helyreáll.
A szabályozás alapján az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag eldöntheti, hogy a magánnyugdíj-pénztárral szembeni követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a hozamgarantált tőke összege feletti összeget és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegét
kézpénzben (átutalással) felveszi, vagy
annak jóváírását kéri az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján, vagy
annak jóváírását kéri a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján.
A törvényből kiemeljük továbbá:
az a személy, akinek 2011. február 1-jét megelőzően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) alapján – magánnyugdíj-jogosultságára tekintettel – 75%-os mértékű társadalombiztosítási nyugellátást (öregségi nyugdíjat, rokkantsági nyugdíjat, bányásznyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, szolgálati nyugdíjat, előnyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti, szakszövetkezeti járadékot, stb.) állapítottak meg, 2011. január 31-ig kérheti, hogynyugellátása összegét a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával, azaz az általános szabályok alapján módosítsák, ugyanolyan helyzetet teremtve, mintha nem lett volna pénztártag,
ha a volt magánnyugdíj-pénztári tag a hozamgarantált tőke összege feletti összeget és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegét az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja át, az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint állami támogatásra jogosult,
törvénymódosítás értelmében a magánnyugdíj-pénztárak magmaradó tagjainak a pénztárakkal szemben fennálló követeléséért a jövőben a költségvetés már nem, csak kizárólag a pénztár, és a pénztárak garanciaalapja tartozik helytállni,
ötödére csökkent a pénzárak működési költségeire fordítható összeg,
létrehozásra került a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap.
297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról
A Korm. rendelet alapján a magánnyugdíjpénztár tagja a tagsága fenntartására irányuló nyilatkozatát Magyarországon bármely nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál (a továbbiakban: ONYF) is megteheti.
A nyilatkozatban fel kell tüntetni a tag nevét, lakóhelyét és társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint annak a magánnyugdíjpénztárnak a nevét, ahol a tagsági jogviszonya fennáll. A tag a nyilatkozat másolatát a nyilatkozattételt követő 5 napon belül köteles megküldeni a foglalkoztatójának.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagnak a magánnyugdíjpénztára felé írásban kell rendelkeznie arról, hogy a visszalépő tagi kifizetések összegét egy összegben veszi fel, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárba vagy – a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében – a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását kéri.
Ha a tag a visszalépő tagi kifizetések összegét egy összegben kívánja felvenni, meg kell jelölnie azt a bankszámlaszámot vagy címet, amelyre a visszalépő tagi kifizetések összegének átutalását, illetve kiutalását kéri. Ha a tag a visszalépő tagi kifizetések összegének önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírását kéri, meg kell jelölnie az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztár nevét, adószámát és a tag adóazonosító jelét.
Ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag a tagi kifizetés összegéről nem rendelkezik, a magánnyugdíjpénztár 2011. március 1-je és március 31-e között felkéri, hogy rendelkezzék a tagi kifizetés összegéről.
Ha a volt tag a felhívás kézhezvételét követő 30 napon belül nem nyilatkozik, a magánnyugdíjpénztár a visszalépő tagi kifizetések összegét a lakcímére utalja ki. Az át nem vett és a magánnyugdíjpénztárhoz visszaérkezett összeget a magánnyugdíjpénztár – a volt tagnak társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében – a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át.
A 2010. december 22-én hatályba lépett törvény alapvetően új helyzetet teremtett a hazai nyugdíj-szabályozásban. Módosultak magánnyugdíjpénztár-tagsági szabályok. Kiemelendő, hogy a törvény alapján magánnyugdíj-pénztári tagság csak 2011. január 31-ig megtett nyilatkozottal tartható fenn. A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya nyilatkozat hiányában 2011. március 1. napjával a törvény erejénél fogva, automatikusan megszűnik.
Visszalépés hiányában a magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél – 2011. január 1-jétől ezek a fővárosi és megyei kormányhivatalok keretében szakigazgatási szervként működő megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok – kell nyilatkoznia.
Azt a magán-nyugdíjpénztári tagot, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv előtti nyilatkozattételben testi fogyatékossága, egyéb egészségügyi ok miatt vagy azért akadályozott, mert személyi szabadságát korlátozó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll, nyilatkozattételének lehetővé tétele érdekében – kérésére – a nyugdíjbiztosítási igazgatóság az általa megadott címen felkeresi. A helyszíni nyilatkozattétel lehetőségét 2011. január 21-éig írásban kell kérni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag (a továbbiakban: tartósan külföldön tartózkodó pénztártag) nyilatkozatát személyesen a Magyar Köztársaság külképviseletén is megteheti.
Ha a helyszíni nyilatkozattételre jogosult személy, illetve a tartósan külföldön tartózkodó pénztártag a nyilatkozatát 2011. január 31-éig rajta kívül álló okból nem tudta megtenni, akkor az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül, de legkésőbb 2011. február 28-áig – a nyilatkozat pótlásával egyidejűleg – igazolási kérelem terjeszthető elő. Ha az igazolási kérelemnek helyt adnak, a magán-nyugdíjpénztári tagság nem szűnik meg, illetve 2011. március 1-jére visszamenőlegesen helyreáll.
A szabályozás alapján az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag eldöntheti, hogy a magánnyugdíj-pénztárral szembeni követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a hozamgarantált tőke összege feletti összeget és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegét
kézpénzben (átutalással) felveszi, vagy
annak jóváírását kéri az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján, vagy
annak jóváírását kéri a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján.
A törvényből kiemeljük továbbá:
az a személy, akinek 2011. február 1-jét megelőzően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) alapján – magánnyugdíj-jogosultságára tekintettel – 75%-os mértékű társadalombiztosítási nyugellátást (öregségi nyugdíjat, rokkantsági nyugdíjat, bányásznyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, szolgálati nyugdíjat, előnyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti, szakszövetkezeti járadékot, stb.) állapítottak meg, 2011. január 31-ig kérheti, hogynyugellátása összegét a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával, azaz az általános szabályok alapján módosítsák, ugyanolyan helyzetet teremtve, mintha nem lett volna pénztártag,
ha a volt magánnyugdíj-pénztári tag a hozamgarantált tőke összege feletti összeget és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegét az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja át, az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint állami támogatásra jogosult,
törvénymódosítás értelmében a magánnyugdíj-pénztárak magmaradó tagjainak a pénztárakkal szemben fennálló követeléséért a jövőben a költségvetés már nem, csak kizárólag a pénztár, és a pénztárak garanciaalapja tartozik helytállni,
ötödére csökkent a pénzárak működési költségeire fordítható összeg,
létrehozásra került a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap.
297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról
A Korm. rendelet alapján a magánnyugdíjpénztár tagja a tagsága fenntartására irányuló nyilatkozatát Magyarországon bármely nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál (a továbbiakban: ONYF) is megteheti.
A nyilatkozatban fel kell tüntetni a tag nevét, lakóhelyét és társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint annak a magánnyugdíjpénztárnak a nevét, ahol a tagsági jogviszonya fennáll. A tag a nyilatkozat másolatát a nyilatkozattételt követő 5 napon belül köteles megküldeni a foglalkoztatójának.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagnak a magánnyugdíjpénztára felé írásban kell rendelkeznie arról, hogy a visszalépő tagi kifizetések összegét egy összegben veszi fel, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárba vagy – a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében – a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását kéri.
Ha a tag a visszalépő tagi kifizetések összegét egy összegben kívánja felvenni, meg kell jelölnie azt a bankszámlaszámot vagy címet, amelyre a visszalépő tagi kifizetések összegének átutalását, illetve kiutalását kéri. Ha a tag a visszalépő tagi kifizetések összegének önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírását kéri, meg kell jelölnie az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztár nevét, adószámát és a tag adóazonosító jelét.
Ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag a tagi kifizetés összegéről nem rendelkezik, a magánnyugdíjpénztár 2011. március 1-je és március 31-e között felkéri, hogy rendelkezzék a tagi kifizetés összegéről.
Ha a volt tag a felhívás kézhezvételét követő 30 napon belül nem nyilatkozik, a magánnyugdíjpénztár a visszalépő tagi kifizetések összegét a lakcímére utalja ki. Az át nem vett és a magánnyugdíjpénztárhoz visszaérkezett összeget a magánnyugdíjpénztár – a volt tagnak társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében – a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át.
2010. november 27., szombat
Az adótörvények változása 2011
Személyi jövedelemadó
Az adó mértéke, számításának módja
A törvény alapján a személyi jövedelemadó-kulcs egységesen 16 százalék lesz 2011. január 1-jétől, amely nemcsak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre, de minden egyéb (pl. kamat, osztalék, ingatlan értékesítése) jogcímen megszerzett jövedelmek tekintetében is alkalmazandó.
A törvény szerint a „szuperbruttósítás", vagyis az adóalap-kiegészítése 2011- ben is megmarad, tehát az összevont adóalapot 27 százalékkal kell megemelni. Az elfogadott jogszabály a "szuperbruttót" két év alatt vezetné ki a rendszerből: 2012-ben már csak a jelenlegi mérték felével, vagyis 13,5 százalékkal kell emelni az adóalapot, 2013-tól pedig ismét csak a bruttó jövedelem lesz az szja alapja.
Adójóváírás, családi kedvezmények
Az adójóváírás továbbra is igénybe vehető, és a törvény nem rendelkezik - a korábbi nyilatkozatokkal ellentétben - annak kivezetéséről. A változások azonban az adójóváírás mértékét és jövedelemkorlátját érintik: jövőre a havi maximális mérték 12 100 forint lehet, amit 2 750 000 forint jövedelemkorlátig lehet majd teljes összegben igénybe venni. Az adójóváírást 3 960 000 forint összegig csökkenő mértékben lehet érvényesíteni.
Az szja-t érintő jelentős módosítás a nagy mértékű családi kedvezmények rendszere, amelyek 2011-től vehetők igénybe, jövedelemkorlát nélkül. Fontos hangsúlyozni, hogy nem adóvisszatérítésről, hanem az adóalapot csökkentő kedvezményről van szó. A jogszabály szerint egy vagy két gyermek esetén 62 500 forint, három vagy több gyermekeseknél pedig 206 250 forint ez az összeg minden eltartott gyermek után. A kedvezmény igénybe vételére jogosultak köre:
a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot
aa) vagyonkezelői joggal felruházott gyámként,
ab) vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási
intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja,
ac) szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel
kapja;
b) a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély
a c)–d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.
A családi kedvezmény igénybevételéről és megosztásáról nyilatkozni lehet, akár egy gyermek esetén járó kedvezményt is megoszthatnak a házastársak, illetve élettársak egymás között.A megosztást már az adóelőlegről tett nyilatkozatban is kérni lehet, amennyiben a megosztás igénye később merül fel, erre az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban is sor kerülhet.
Az osztalék adózása
Az osztalék után fizetendő adó mértéke 16 százalék lesz és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség terheli majd, kivétel abban az esetben, amennyiben az osztalék EGT (uniós)-tőzsdéről származik. Ebben az esetben az osztalék után egészségügyi hozzájárulási-fizetési kötelezettség nem merül fel.
Kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások, béren kívüli juttatások, természetben adott jövedelem
2011-től a nem pénzbeli kifizetések szabályozása megváltozik, a természetbeni juttatás kategóriája megszűnik. A törvény három új kategóriát hoz létre:
a) kifizetőt terhelő adó mellett adható
juttatások,
b) béren kívüli juttatások,
és
c) a béren kívüli juttatások közé nem sorolt, nem-pénzbeli juttatások.
Azon jövedelmek esetében, melyeknél a kifizetőt terheli majd az adófizetési kötelezettség, az szja alapja a bevétel értékének 1,19-szerese.
Az alábbi esetekben juttatáshoz kapcsolódóan a kifizetőt 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség terheli:
- egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben juttatott utazási és szállásköltség-térítés, a résztvevő magánszemélynek nyújtott étel, ital, szolgáltatás, átadott termék, ha a rendezvény alapvetően vendéglátásra, szabadidő programra irányul,
- a kifizető által, törvény vagy más jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen
átadott termék, nyújtott szolgáltatás,
- több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj (csoportos biztosítás),
- telefonszolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott bevétel,
- hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szolgáltatás,
- legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha az ajándék értéke nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát,
- az olyan adómentesnek vagy üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú vagy egyéb ajándék, amelynek egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 1 százalékát,
- nem társasági adóalany kifizető esetén a reprezentáció és az üzleti ajándék (üzleti ajándék a korábbi 10 ezer forintos értékhatár helyett a minimálbér 25%-áig juttatható),
- a béren kívüli juttatás, ha a juttatás értéke meghaladja az adott juttatási formára érvényes kedvezményes adózású értékhatárt.
A béren kívüli juttatások esetében a személyi jövedelemadó alapja a bevétel értékének 1,19-szerese, és a juttató munkáltatót 16 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.
A munkáltatót további járulék vagy egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség nem terheli az alábbi
esetekben:
- üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből, a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész,
- étkezési szolgáltatás, étkezési utalvány vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelem esetében a havi 18 000 forintot meg nem haladó értékrész,
- az adóévben Széchenyi Pihenő kártya-számlára utalt – külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható – legfeljebb 300 000 forint támogatás,
- az ingyenes vagy kedvezményes internethasználat biztosítása legfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben,
- iskolakezdési támogatás címén juttatott bevételből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész,
- iskola rendszerű képzések átvállalt költsége legfeljebb a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó értékben,
- a munkáltató nevére szóló számlára vásárolt helyi utazási bérlet,
- a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból
– az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba minimálbér 50 százalékát,
– az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba/önsegélyező pénztárba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,
– foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész.
Az első két felsorolásban nem nevesített „nem pénzbeli juttatások” esetén a kifizetőt járulékfizetési, a magánszemélyt személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, hasonlóan a munkaviszonyból származó jövedelem adózásához, tehát a jövedelemadó alapja a juttatott érték 1,27 szerese, valamint társadalombiztosítási járulék és egyéni járulékfizetési kötelezettség merül fel.
Adónyilatkozat
A sokszor emlegetett "söralátét" méretű bevallás, vagyis a bevallási kötelezettség egyszerűsített, speciális esete, amelyet a munkavállalók (magánszemélyek) három esetben választhatnak:
1. A magánszemély összes jövedelme – egyéb feltételek mellett – egyetlen munkáltatótól származott, a munkáltató év közben levonta az adóelőleget, a levont adóelőleg és a fizetendő adó különbözete összesen nem haladja meg az ezer forintot,
2. A magánszemély az adóévben kizárólag kifizető(k)től származó bevételt szerzett, amely kifizetésenként nem haladja meg a 100 000 Ft-ot,
3. Az a magánszemély, aki a munkáltató(k)tól származó jövedelem mellett más kifizetőtől is szerzett kifizetésenként 100 000 Ft-ot meg nem haladó bevételt, feltéve, hogy az adóelőleg levonását a kifizető(k) pontosan teljesítették.
Az adónyilatkozat alkalmazásához további feltételeket is meghatároz az újonnan elfogadott szabályozás, például, ha költségelszámolást alkalmaz a magánszemély vagy az adójáról rendelkezni akar, akkor adónyilatkozattal nem teljesítheti az adóbevallási kötelezettségét.
Rendelkezés az adóról
Az önkéntes pénztárba és a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) a magánszemély által befizetett összegek után a jóváírás 30 százalékról 20 százalékra csökken.
Adómentes bevételek
2011. január 1-jétől adómentes bevételek lesznek:
- nyugdíj
- felszolgálási díj és a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló
- a környezeti katasztrófával (vészhelyzettel) összefüggésben a munkáltató által adott segély, támogatás
- a lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatás (ideértve a munkáltató általlakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is).
Amennyiben a magánszemélynek több munkáltatója is volt, ez utóbbi támogatás a folyósítás évét megelőző négy évben folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig számít adómentes bevételnek. Az ötmillió forintos értékhatárt a 2010. január 1-jétől nyújtott támogatásoktól kezdődően kell figyelembe venni. A korábbi évekkel megegyezően a lakásnak meg kell felelnie a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.
Kamatkedvezményből származó jövedelem
A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja 2011. január 1-jétől a kamatkedvezmény 1,19 szerese, az adó mértéke 16 százalék lesz.
Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalapba kerül be, azaz a 16 százalékos személyi jövedelemadót az adóalappal növelt összegre kell számolni. Az ingatlanbérbeadással kapcsolatban megszűnik az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentesség, amely arra az esetre vonatkozott, ha egy magánszemély az állandó lakóhelyét adta bérbe. Ezzel egyidejűleg azonban a költségek és az értékcsökkenés elszámolható.
Járulékfizetés
Járulékalapra vonatkozó szabály változása
Eddig a minimálbér kétszerese után kellett megfizetni a járulékokat, ez a szabály megszűnik, és 2011-től a munkavállaló részére ténylegesen kifizetett jövedelem képezi a járulékok alapját. Középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén – hasonlóan a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz – a garantált bérminimum lenne a járulékalap.
Nyugdíjpénztári járulék mértékének változása
A munkavállalói nyugdíjpénztári járulék 9,5 százalékról 10 százalékra nő, és a 10 százalékos kulcsot a 2011. január
10-ét követő jövedelemkifizetésekre kell alkalmazni.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
2011-ben az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forint, napi összege 170 forintra emelkedik.
Magán-nyugdíjpénztári befizetések
A törvény értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagok 2010. november 1. és 2011. december 31. közötti időszakban kizárólag állami nyugdíjbiztosítási járulékfizetésére kötelezettek, vagyis ebben az időszakban a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértéke 0% lesz. 2010-ben 3 hónapon keresztül 9,5% járulékot kötelesek fizetni az állami nyugdíjpénztárba, míg 2011-ben 11 hónapon át 10% lesz ez a járulékkulcs (lásd a nyp-járulék változását fentebb).
Járulékkedvezmény GYES-ről visszatérő munkavállalónál
A törvény szerint a GYES-ről visszatérő munkavállalót a munkáltató köteles 4 órában újra foglalkoztatni. Járulékkedvezményt vehet igénybe azonban a munkáltató abban az esetben, ha a GYES-en lévő munkavállaló helyettesítését ellátó személy részmunkaidős továbbfoglalkoztatását is vállalja, legalább egy évig. Ebben az esetben 20%-os járulékterhet kell megfizetni mindkét munkavállaló után, a kedvezmény legfeljebb 3 évig vehető igénybe.
Foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény
Munkaerő-kölcsönzés esetén is meg kell fizetni a továbbiakban rehabilitációs járulékot, mert az ezt mentesítő szabály kikerül a törvény hatálya alól.
Társasági adó
Az adó mértéke 2013-tól
A nyári adócsomagban meghatározott jelentős adócsökkentés után a most elfogadott törvény főként jogharmonizációs módosításokat tartalmaz. Lényegi vállalás azonban, hogy a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében 2013. január 1-jétől lineáris, 10 százalékos kulcsot vezetnének be az adóalap nagyságára való tekintet nélkül.
Adóváltozások
További fontos változás, hogy a külföldi szervezetekre vonatkozó 30 százalékos forrásadó-kötelezettség jövőre megszűnik.2011. január 1-jétől megszűnik a külföldről származó kamatjövedelem 75 százalékának mentességére vonatkozó szabály.
Transzferár
A szokásos piaci ár meghatározásához bevezetésre kerül az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer. Ez a költségekre, árbevételre vagy eszközökre vetített nyereség vizsgálata, amelyet az ügyleten realizálnak. A nyereség-megosztásos módszer során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben. Az adózónak továbbra is lehetősége lesz az eddigieken kívül más módszert is alkalmaznia megfelelő indoklás esetében.
Adóalapcsökkentő a kármentő alapnak juttatott támogatás
Adóalap csökkentő tényezőnek ismeri el a törvény - a közhasznú szervezeteknek juttatott támogatás mellett - a Magyar Kármentő Alapnak nyújtott támogatás értékének 50 százalékát, legfeljebb az adózás előtti eredmény mértékéig. Ezen kedvezményt már a 2010-ben kezdődő adóévben adott juttatásokra is lehet alkalmazni.
Feltöltési kötelezettség
A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózókra és külföldi vállalkozókra vonatkozó feltöltési kötelezettség kötelező – az éves szinten számított árbevételben meghatározott – alsó korlátja 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik, amit már a 2010.december 16-át követően teljesítendő adóelőleg kiegészítésre is alkalmazni kell.
A következő részben az Art., a számviteli törvény és az áfa-törvény főbb módosításait, valamint a különadókat és a könyvvizsgálói kamarát érintő módosításokat tárgyaljuk.
Az adó mértéke, számításának módja
A törvény alapján a személyi jövedelemadó-kulcs egységesen 16 százalék lesz 2011. január 1-jétől, amely nemcsak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre, de minden egyéb (pl. kamat, osztalék, ingatlan értékesítése) jogcímen megszerzett jövedelmek tekintetében is alkalmazandó.
A törvény szerint a „szuperbruttósítás", vagyis az adóalap-kiegészítése 2011- ben is megmarad, tehát az összevont adóalapot 27 százalékkal kell megemelni. Az elfogadott jogszabály a "szuperbruttót" két év alatt vezetné ki a rendszerből: 2012-ben már csak a jelenlegi mérték felével, vagyis 13,5 százalékkal kell emelni az adóalapot, 2013-tól pedig ismét csak a bruttó jövedelem lesz az szja alapja.
Adójóváírás, családi kedvezmények
Az adójóváírás továbbra is igénybe vehető, és a törvény nem rendelkezik - a korábbi nyilatkozatokkal ellentétben - annak kivezetéséről. A változások azonban az adójóváírás mértékét és jövedelemkorlátját érintik: jövőre a havi maximális mérték 12 100 forint lehet, amit 2 750 000 forint jövedelemkorlátig lehet majd teljes összegben igénybe venni. Az adójóváírást 3 960 000 forint összegig csökkenő mértékben lehet érvényesíteni.
Az szja-t érintő jelentős módosítás a nagy mértékű családi kedvezmények rendszere, amelyek 2011-től vehetők igénybe, jövedelemkorlát nélkül. Fontos hangsúlyozni, hogy nem adóvisszatérítésről, hanem az adóalapot csökkentő kedvezményről van szó. A jogszabály szerint egy vagy két gyermek esetén 62 500 forint, három vagy több gyermekeseknél pedig 206 250 forint ez az összeg minden eltartott gyermek után. A kedvezmény igénybe vételére jogosultak köre:
a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot
aa) vagyonkezelői joggal felruházott gyámként,
ab) vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási
intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja,
ac) szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel
kapja;
b) a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély
a c)–d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.
A családi kedvezmény igénybevételéről és megosztásáról nyilatkozni lehet, akár egy gyermek esetén járó kedvezményt is megoszthatnak a házastársak, illetve élettársak egymás között.A megosztást már az adóelőlegről tett nyilatkozatban is kérni lehet, amennyiben a megosztás igénye később merül fel, erre az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban is sor kerülhet.
Az osztalék adózása
Az osztalék után fizetendő adó mértéke 16 százalék lesz és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség terheli majd, kivétel abban az esetben, amennyiben az osztalék EGT (uniós)-tőzsdéről származik. Ebben az esetben az osztalék után egészségügyi hozzájárulási-fizetési kötelezettség nem merül fel.
Kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások, béren kívüli juttatások, természetben adott jövedelem
2011-től a nem pénzbeli kifizetések szabályozása megváltozik, a természetbeni juttatás kategóriája megszűnik. A törvény három új kategóriát hoz létre:
a) kifizetőt terhelő adó mellett adható
juttatások,
b) béren kívüli juttatások,
és
c) a béren kívüli juttatások közé nem sorolt, nem-pénzbeli juttatások.
Azon jövedelmek esetében, melyeknél a kifizetőt terheli majd az adófizetési kötelezettség, az szja alapja a bevétel értékének 1,19-szerese.
Az alábbi esetekben juttatáshoz kapcsolódóan a kifizetőt 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség terheli:
- egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben juttatott utazási és szállásköltség-térítés, a résztvevő magánszemélynek nyújtott étel, ital, szolgáltatás, átadott termék, ha a rendezvény alapvetően vendéglátásra, szabadidő programra irányul,
- a kifizető által, törvény vagy más jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen
átadott termék, nyújtott szolgáltatás,
- több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj (csoportos biztosítás),
- telefonszolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott bevétel,
- hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szolgáltatás,
- legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha az ajándék értéke nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát,
- az olyan adómentesnek vagy üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú vagy egyéb ajándék, amelynek egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 1 százalékát,
- nem társasági adóalany kifizető esetén a reprezentáció és az üzleti ajándék (üzleti ajándék a korábbi 10 ezer forintos értékhatár helyett a minimálbér 25%-áig juttatható),
- a béren kívüli juttatás, ha a juttatás értéke meghaladja az adott juttatási formára érvényes kedvezményes adózású értékhatárt.
A béren kívüli juttatások esetében a személyi jövedelemadó alapja a bevétel értékének 1,19-szerese, és a juttató munkáltatót 16 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.
A munkáltatót további járulék vagy egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség nem terheli az alábbi
esetekben:
- üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből, a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész,
- étkezési szolgáltatás, étkezési utalvány vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelem esetében a havi 18 000 forintot meg nem haladó értékrész,
- az adóévben Széchenyi Pihenő kártya-számlára utalt – külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható – legfeljebb 300 000 forint támogatás,
- az ingyenes vagy kedvezményes internethasználat biztosítása legfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben,
- iskolakezdési támogatás címén juttatott bevételből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész,
- iskola rendszerű képzések átvállalt költsége legfeljebb a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó értékben,
- a munkáltató nevére szóló számlára vásárolt helyi utazási bérlet,
- a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból
– az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba minimálbér 50 százalékát,
– az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba/önsegélyező pénztárba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,
– foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész.
Az első két felsorolásban nem nevesített „nem pénzbeli juttatások” esetén a kifizetőt járulékfizetési, a magánszemélyt személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, hasonlóan a munkaviszonyból származó jövedelem adózásához, tehát a jövedelemadó alapja a juttatott érték 1,27 szerese, valamint társadalombiztosítási járulék és egyéni járulékfizetési kötelezettség merül fel.
Adónyilatkozat
A sokszor emlegetett "söralátét" méretű bevallás, vagyis a bevallási kötelezettség egyszerűsített, speciális esete, amelyet a munkavállalók (magánszemélyek) három esetben választhatnak:
1. A magánszemély összes jövedelme – egyéb feltételek mellett – egyetlen munkáltatótól származott, a munkáltató év közben levonta az adóelőleget, a levont adóelőleg és a fizetendő adó különbözete összesen nem haladja meg az ezer forintot,
2. A magánszemély az adóévben kizárólag kifizető(k)től származó bevételt szerzett, amely kifizetésenként nem haladja meg a 100 000 Ft-ot,
3. Az a magánszemély, aki a munkáltató(k)tól származó jövedelem mellett más kifizetőtől is szerzett kifizetésenként 100 000 Ft-ot meg nem haladó bevételt, feltéve, hogy az adóelőleg levonását a kifizető(k) pontosan teljesítették.
Az adónyilatkozat alkalmazásához további feltételeket is meghatároz az újonnan elfogadott szabályozás, például, ha költségelszámolást alkalmaz a magánszemély vagy az adójáról rendelkezni akar, akkor adónyilatkozattal nem teljesítheti az adóbevallási kötelezettségét.
Rendelkezés az adóról
Az önkéntes pénztárba és a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) a magánszemély által befizetett összegek után a jóváírás 30 százalékról 20 százalékra csökken.
Adómentes bevételek
2011. január 1-jétől adómentes bevételek lesznek:
- nyugdíj
- felszolgálási díj és a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló
- a környezeti katasztrófával (vészhelyzettel) összefüggésben a munkáltató által adott segély, támogatás
- a lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatás (ideértve a munkáltató általlakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is).
Amennyiben a magánszemélynek több munkáltatója is volt, ez utóbbi támogatás a folyósítás évét megelőző négy évben folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig számít adómentes bevételnek. Az ötmillió forintos értékhatárt a 2010. január 1-jétől nyújtott támogatásoktól kezdődően kell figyelembe venni. A korábbi évekkel megegyezően a lakásnak meg kell felelnie a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.
Kamatkedvezményből származó jövedelem
A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja 2011. január 1-jétől a kamatkedvezmény 1,19 szerese, az adó mértéke 16 százalék lesz.
Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalapba kerül be, azaz a 16 százalékos személyi jövedelemadót az adóalappal növelt összegre kell számolni. Az ingatlanbérbeadással kapcsolatban megszűnik az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentesség, amely arra az esetre vonatkozott, ha egy magánszemély az állandó lakóhelyét adta bérbe. Ezzel egyidejűleg azonban a költségek és az értékcsökkenés elszámolható.
Járulékfizetés
Járulékalapra vonatkozó szabály változása
Eddig a minimálbér kétszerese után kellett megfizetni a járulékokat, ez a szabály megszűnik, és 2011-től a munkavállaló részére ténylegesen kifizetett jövedelem képezi a járulékok alapját. Középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén – hasonlóan a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz – a garantált bérminimum lenne a járulékalap.
Nyugdíjpénztári járulék mértékének változása
A munkavállalói nyugdíjpénztári járulék 9,5 százalékról 10 százalékra nő, és a 10 százalékos kulcsot a 2011. január
10-ét követő jövedelemkifizetésekre kell alkalmazni.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
2011-ben az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forint, napi összege 170 forintra emelkedik.
Magán-nyugdíjpénztári befizetések
A törvény értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagok 2010. november 1. és 2011. december 31. közötti időszakban kizárólag állami nyugdíjbiztosítási járulékfizetésére kötelezettek, vagyis ebben az időszakban a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértéke 0% lesz. 2010-ben 3 hónapon keresztül 9,5% járulékot kötelesek fizetni az állami nyugdíjpénztárba, míg 2011-ben 11 hónapon át 10% lesz ez a járulékkulcs (lásd a nyp-járulék változását fentebb).
Járulékkedvezmény GYES-ről visszatérő munkavállalónál
A törvény szerint a GYES-ről visszatérő munkavállalót a munkáltató köteles 4 órában újra foglalkoztatni. Járulékkedvezményt vehet igénybe azonban a munkáltató abban az esetben, ha a GYES-en lévő munkavállaló helyettesítését ellátó személy részmunkaidős továbbfoglalkoztatását is vállalja, legalább egy évig. Ebben az esetben 20%-os járulékterhet kell megfizetni mindkét munkavállaló után, a kedvezmény legfeljebb 3 évig vehető igénybe.
Foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény
Munkaerő-kölcsönzés esetén is meg kell fizetni a továbbiakban rehabilitációs járulékot, mert az ezt mentesítő szabály kikerül a törvény hatálya alól.
Társasági adó
Az adó mértéke 2013-tól
A nyári adócsomagban meghatározott jelentős adócsökkentés után a most elfogadott törvény főként jogharmonizációs módosításokat tartalmaz. Lényegi vállalás azonban, hogy a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében 2013. január 1-jétől lineáris, 10 százalékos kulcsot vezetnének be az adóalap nagyságára való tekintet nélkül.
Adóváltozások
További fontos változás, hogy a külföldi szervezetekre vonatkozó 30 százalékos forrásadó-kötelezettség jövőre megszűnik.2011. január 1-jétől megszűnik a külföldről származó kamatjövedelem 75 százalékának mentességére vonatkozó szabály.
Transzferár
A szokásos piaci ár meghatározásához bevezetésre kerül az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer. Ez a költségekre, árbevételre vagy eszközökre vetített nyereség vizsgálata, amelyet az ügyleten realizálnak. A nyereség-megosztásos módszer során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben. Az adózónak továbbra is lehetősége lesz az eddigieken kívül más módszert is alkalmaznia megfelelő indoklás esetében.
Adóalapcsökkentő a kármentő alapnak juttatott támogatás
Adóalap csökkentő tényezőnek ismeri el a törvény - a közhasznú szervezeteknek juttatott támogatás mellett - a Magyar Kármentő Alapnak nyújtott támogatás értékének 50 százalékát, legfeljebb az adózás előtti eredmény mértékéig. Ezen kedvezményt már a 2010-ben kezdődő adóévben adott juttatásokra is lehet alkalmazni.
Feltöltési kötelezettség
A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózókra és külföldi vállalkozókra vonatkozó feltöltési kötelezettség kötelező – az éves szinten számított árbevételben meghatározott – alsó korlátja 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik, amit már a 2010.december 16-át követően teljesítendő adóelőleg kiegészítésre is alkalmazni kell.
A következő részben az Art., a számviteli törvény és az áfa-törvény főbb módosításait, valamint a különadókat és a könyvvizsgálói kamarát érintő módosításokat tárgyaljuk.
2010. október 25., hétfő
Adótörvény változás - Megszünik a tevékenységre jellemző keret
Az adócsomagban a kormány több társadalombiztosítási szabályt is módosítani javasol, ezek értelmében megszűnik a főállású vállalkozókra irányadó, a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés, a legalább a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés szabálya.
Az új minimális járulékalap az egyszeres minimálbér, illetve - középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén - a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonlóan - a garantált bérminimum összege. Az eva adózóknál is megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabálya, a járulékalap a minimálbér összege lesz.
Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat alapján módosul a járulékalapot képező jövedelmek felsorolása, továbbá a hallgatói munkaszerződés alapján járó hallgatói munkadíj újra biztosítási kötelezettséggel jár, ugyanakkor ezzel egyidejűleg társadalombiztosítási jogosultságokat is teremt. Módosul a minimálbér fogalma. A minimálbér egyrészt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő kötelező legkisebb személyi alapbér havi összegét, másrészt, ha a főállású vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum összegét jelenti.
A vonatkozó rendelet alapján 2010-re a minimálbér 73.500 forint, a garantált bérminimum összege 89 500 forint, 2011-re az új összegeket is kormányrendeletben határozzák majd meg. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a nem biztosított által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4.950 forintról 5.100 forintra, napi összege 165 forintról 170 forintra változik.
A javaslat tartalmaz egy átmeneti szabályt, amely kimondja, hogy azok a vállalkozók, aki nem megfelelően alkalmazták a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetésre vonatkozó szabályokat, azokkal szemben az adóhatóság emiatt ne alkalmazhasson mulasztási bírságot vagy adóbírságot. A kormány javasolja a járulékfizetési felső határának bevezetését a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulékra és a társas vállalkozás által fizetendő társadalombiztosítási járulékra is. Ezek konkrét összegét a költségvetési törvény határozza meg.
Az új minimális járulékalap az egyszeres minimálbér, illetve - középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén - a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonlóan - a garantált bérminimum összege. Az eva adózóknál is megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabálya, a járulékalap a minimálbér összege lesz.
Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat alapján módosul a járulékalapot képező jövedelmek felsorolása, továbbá a hallgatói munkaszerződés alapján járó hallgatói munkadíj újra biztosítási kötelezettséggel jár, ugyanakkor ezzel egyidejűleg társadalombiztosítási jogosultságokat is teremt. Módosul a minimálbér fogalma. A minimálbér egyrészt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő kötelező legkisebb személyi alapbér havi összegét, másrészt, ha a főállású vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum összegét jelenti.
A vonatkozó rendelet alapján 2010-re a minimálbér 73.500 forint, a garantált bérminimum összege 89 500 forint, 2011-re az új összegeket is kormányrendeletben határozzák majd meg. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a nem biztosított által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4.950 forintról 5.100 forintra, napi összege 165 forintról 170 forintra változik.
A javaslat tartalmaz egy átmeneti szabályt, amely kimondja, hogy azok a vállalkozók, aki nem megfelelően alkalmazták a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetésre vonatkozó szabályokat, azokkal szemben az adóhatóság emiatt ne alkalmazhasson mulasztási bírságot vagy adóbírságot. A kormány javasolja a járulékfizetési felső határának bevezetését a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulékra és a társas vállalkozás által fizetendő társadalombiztosítási járulékra is. Ezek konkrét összegét a költségvetési törvény határozza meg.
2010. szeptember 26., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Édenkert
Magamról
Naplemente
