A Közösségen belüli termékértékesítés adómentességéhez több feltételnek együttesen kell fennállnia. Az Áfa-törvény szerint ez a termékértékesítés akkor mentes az adó alól, ha a belföldi vállalkozás, valamint más tagállambeli – e beszerzés kapcsán saját országában adófizetésre kötelezett – üzleti partnere közösségi adószámmal rendelkezik, az értékesítés közvetlen következményeként a terméket a Közösség más tagállamba fuvarozzák, és az eladó rendelkezik az elszállítást hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumokkal.
Az adómentesség alkalmazásának során – a termékértékesítés általános feltételeinek megvalósulása mellett – az alábbiakról célszerű meggyőződni:
1) Alapvető fontosságú a vevő adóalanyi helyzetének vizsgálata. A VIES rendszeren keresztül meg kell győződni arról, hogy a számlán feltüntetett EU tagállambeli vevő áfa azonosítója megfelelő-e, a közösségi adószám valóban a megnevezett vevőt takarja-e, illetve a számlán feltüntetett egyéb azonosító adatok is egyezőséget mutatnak-e. Ezekről az adatokról és a közösségi adószám érvényességéről a belföldi adózó az Európai Bizottság honlapján, valamint a NAV Központi Kapcsolattartó Irodájától kapott tájékoztatás alapján is meggyőződhet (bővebb információ a weboldalon érhető el).
2) Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a termék elfuvarozása valóban egy, a termék feladásának helye szerinti államtól különböző tagállamba történjen.
3) Fontos az is, hogy az eladó rendelkezésére álljanak a termék belföldön kívülre történő elszállítását megfelelően igazoló okiratok. A törvény nem határozza meg az igazolás módját, az a konkrét ügylettől és helyzettől függően változhat. Az igazolás származhat a felektől, illetve a felektől független harmadik személyektől. Általánosságban elmondható, hogy az igazolás bizonyító ereje annál nagyobb, minél inkább a felektől független, harmadik személyektől származik. Az értékesített áru kiszállítását hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumként elsősorban a CMR fuvarokmány szolgálhat. Előfordulhat azonban, hogy fuvarokmány kiállítására nincs lehetőség, mert az eladó vagy a vevő a saját járművével szállítja ki a terméket az országból. Ebben az esetben elfogadható például az olyan hivatalos okmány, okirat, amelyen valamely hatóság / közjegyző tanúsítja a termék megérkezését, bankgaranciához kapcsolódó iratok, beraktározási okmányok, stb.
Az Európai Bíróság joggyakorlata szerint nem ellentétes a közösségi joggal, ha azt követelik meg az értékesítőtől, hogy tegyen meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. Az értékesítő adófizetési kötelezettségének megállapíthatósága szempontjából tehát jelentőséggel bír az eladó jóhiszeműsége, illetve, hogy minden lehetséges ésszerű intézkedést megtett-e az adókijátszás elkerülése végett, továbbá, hogy teljes egyértelműséggel kizárható-e az adókijátszásban való közreműködése.
Amennyiben az értékesítő nem rendelkezik a más tagországba szállítást igazoló dokumentumokkal, nem minősülhet jóhiszeműnek, és így a Közösségen belüli értékesítése után nem jogosult adómentességre.
/NAV Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága/
2011. június 30., csütörtök
2011. június 22., szerda
Górcső alatt és változás előtt a könyvvizsgáló szakma
Forrás: MTI
A Magyar Könyvvizsgáló Kamara (MKK) által, a magyar EU elnökség lezárása alkalmából szervezett nemzetközi konferencia szünetében az MTI-nek elmondta: a vizsgálódások azért folytak, mert felmerült a kérdés, volt-e a könyvvizsgáló közösségnek valamilyen szerepe abban, hogy a pénzügyi válság előtt nem sikerült bizonyos hibákra felhívni a figyelmet.
"Számos európai országban indítottak vizsgálatot, amelyeknek a lényege az volt: hol voltak a könyvvizsgálók? A vizsgálatok megállapítása az lett, hogy a könyvvizsgálók elvégezték a feladatukat, a kérdés ezek után inkább az, hogy ez önmagában vajon elegendő lehet-e? Szakmai közösségek hálózataként ezért azon szeretnénk együtt gondolkodni, mi mit tehetünk annak érdekében, hogy még jobban el tudjuk látni feladatunkat".
A magyar helyzetről szólva a magyar könyvvizsgálók korfája jóval magasabb, mint más országokban, a könyvvizsgálók kétharmada 50 év feletti, és csak 12 százaléka fiatalabb 40 évesnél. ez kicsit aggasztó,. A fiatalok dinamizmusára van szükség, ezért fontos lenne, hogy Magyarországon is minél több fiatal csatlakozzon a könyvvizsgálók közösségéhez.
A FEE elnöke elmondta: az a benyomás alakult ki benne, mintha Magyarországon a könyvvizsgálatot mint szakmát nem részesítenék abban a tiszteletben, mint sok más országban. A könyvvizsgálatban sokan szükséges rosszat, adminisztratív tehertételt látnak, nem azt, hogy hozzájárul a gazdaság megerősítéséhez. A kormánynak jobban értékelnie kellene a könyvvizsgálók által nyújtott hozzáadott értéket - vélekedett.
A könyvvizsgálati küszöbérték magyarországi tervezett emelésével (júliusban 200 millió forintra, később 300 millió forintra emelnék) kapcsolatban kifejtette: az ilyen kérdések szabályozásakor minden tagállamnak a saját piacát kell figyelembe vennie.
Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke elmondta: nem értenek egyet az értékhatár felemelésével, mivel így 25 ezer vállalkozás ellenőrzés nélkül marad, ami a szürke gazdaság növekedéséhez vezethet, ugyanakkor a könyvvizsgálók 60 százaléka megbízás nélkül marad. Magyarországon eddig a kettős könyvvitelre kötelezett vállalkozások 12 százalékánál volt könyvvizsgálat (370 ezer cégből 45 ezernél), az értékhatár megemelésével ez 5 százalékra csökken. Várhatóan elsősorban a vidéki, egyéni vállalkozó könyvvizsgálók maradnak munka nélkül.
A Magyar Könyvvizsgáló Kamara (MKK) által, a magyar EU elnökség lezárása alkalmából szervezett nemzetközi konferencia szünetében az MTI-nek elmondta: a vizsgálódások azért folytak, mert felmerült a kérdés, volt-e a könyvvizsgáló közösségnek valamilyen szerepe abban, hogy a pénzügyi válság előtt nem sikerült bizonyos hibákra felhívni a figyelmet.
"Számos európai országban indítottak vizsgálatot, amelyeknek a lényege az volt: hol voltak a könyvvizsgálók? A vizsgálatok megállapítása az lett, hogy a könyvvizsgálók elvégezték a feladatukat, a kérdés ezek után inkább az, hogy ez önmagában vajon elegendő lehet-e? Szakmai közösségek hálózataként ezért azon szeretnénk együtt gondolkodni, mi mit tehetünk annak érdekében, hogy még jobban el tudjuk látni feladatunkat".
A magyar helyzetről szólva a magyar könyvvizsgálók korfája jóval magasabb, mint más országokban, a könyvvizsgálók kétharmada 50 év feletti, és csak 12 százaléka fiatalabb 40 évesnél. ez kicsit aggasztó,. A fiatalok dinamizmusára van szükség, ezért fontos lenne, hogy Magyarországon is minél több fiatal csatlakozzon a könyvvizsgálók közösségéhez.
A FEE elnöke elmondta: az a benyomás alakult ki benne, mintha Magyarországon a könyvvizsgálatot mint szakmát nem részesítenék abban a tiszteletben, mint sok más országban. A könyvvizsgálatban sokan szükséges rosszat, adminisztratív tehertételt látnak, nem azt, hogy hozzájárul a gazdaság megerősítéséhez. A kormánynak jobban értékelnie kellene a könyvvizsgálók által nyújtott hozzáadott értéket - vélekedett.
A könyvvizsgálati küszöbérték magyarországi tervezett emelésével (júliusban 200 millió forintra, később 300 millió forintra emelnék) kapcsolatban kifejtette: az ilyen kérdések szabályozásakor minden tagállamnak a saját piacát kell figyelembe vennie.
Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke elmondta: nem értenek egyet az értékhatár felemelésével, mivel így 25 ezer vállalkozás ellenőrzés nélkül marad, ami a szürke gazdaság növekedéséhez vezethet, ugyanakkor a könyvvizsgálók 60 százaléka megbízás nélkül marad. Magyarországon eddig a kettős könyvvitelre kötelezett vállalkozások 12 százalékánál volt könyvvizsgálat (370 ezer cégből 45 ezernél), az értékhatár megemelésével ez 5 százalékra csökken. Várhatóan elsősorban a vidéki, egyéni vállalkozó könyvvizsgálók maradnak munka nélkül.
2011. május 4., szerda
Kevesebb a táppénz
Alacsonyabb a táppénz felső határa májustól: a korábbi felére csökkent a táppénz napi összegének lehetséges maximuma, az ellátás mértéke így havi szinten nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresét.
A minimálbér kétszerese jelenleg havi bruttó 156 ezer forint, amely nettó 124.301 forintot jelent.
A táppénz folyósításával kapcsolatos változtatásokkal a kormány célja az volt, hogy a táppénzcsalások mértéke jelentősen visszaszoruljon. A Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottság és az Európai Tanács számára elküldött aktualizált konvergenciaprogramban azt közölte, hogy táppénz-folyósítás szabályozásának felülvizsgálatával már az idén 3 milliárd forint takarítható meg, a következő két évben pedig 10-10 milliárd forint.
A táppénzzel kapcsolatos változás az is, hogy a veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától táppénz jár, nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság. A bruttó 290 ezer forint alatt kereső veszélyeztetett terhes nők eszerint a táppénzzel még jobban is járnak, mint a korábbi rendszerben a betegszabadsággal, hiszen a táppénz után nem kell járulékot fizetni.
A kötelező egészségbiztosítási törvényben ugyanakkor változatlan az első limit, vagyis az, hogy két évi biztosítási jogviszony után a táppénz a jövedelem 60 százaléka, míg ennél rövidebb biztosítási idő - illetve kórházi ápolás esetén - 50 százalék.
A minimálbér kétszerese jelenleg havi bruttó 156 ezer forint, amely nettó 124.301 forintot jelent.
A táppénz folyósításával kapcsolatos változtatásokkal a kormány célja az volt, hogy a táppénzcsalások mértéke jelentősen visszaszoruljon. A Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottság és az Európai Tanács számára elküldött aktualizált konvergenciaprogramban azt közölte, hogy táppénz-folyósítás szabályozásának felülvizsgálatával már az idén 3 milliárd forint takarítható meg, a következő két évben pedig 10-10 milliárd forint.
A táppénzzel kapcsolatos változás az is, hogy a veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától táppénz jár, nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság. A bruttó 290 ezer forint alatt kereső veszélyeztetett terhes nők eszerint a táppénzzel még jobban is járnak, mint a korábbi rendszerben a betegszabadsággal, hiszen a táppénz után nem kell járulékot fizetni.
A kötelező egészségbiztosítási törvényben ugyanakkor változatlan az első limit, vagyis az, hogy két évi biztosítási jogviszony után a táppénz a jövedelem 60 százaléka, míg ennél rövidebb biztosítási idő - illetve kórházi ápolás esetén - 50 százalék.
2011. március 25., péntek
Az adóhatóság felszólíthat az adóbevallás kiegészítésére
Az állami adóhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére szólíthatja fel azokat a magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme két egymást követő éves bevallási időszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért - derül ki az adóhatóság ellenőrzési kézikönyvéből.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett dokumentum ismerteti: a felhívás alapján a magánszemélynek nyilatkozatot kell tennie az adóévben szerzett összes jövedelme (bevétele) felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetéséről), továbbá annak forrásairól.
Ha az állami adóhatóság valakit bevallásának kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelez, ellenőrizheti a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó, illetve más személyek törvény vagy szerződés alapján történő eltartásával kapcsolatos azon adatokat, a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetve az adózó használatában lévő vagyontárgyak olyan jellemzőit, amelyek az adózó valós jövedelme (bevétele) felhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek.
Az adóhatóság az eljárás során megvizsgálja, hogy a magánszemély bevallott jövedelme és egyéb forrása nyújthatott-e elegendő fedezetet a nyilatkozatban megjelölt kiadásra. Amennyiben a források nem adhattak elégséges fedezetet, vagy a magánszemély nem igazolja hitelt érdemlően a nyilatkozatban foglaltakat, az adóhatóság elrendeli a bevallás utólagos ellenőrzését.
Ha az adóhatóság nem jelölte ki az adózót ellenőrzésre, a nyilatkozattétel alapján megszerzett adatokat az erről szóló értesítés postára adását követően haladéktalanul megsemmisíti.
2011. március 4., péntek
Nyugdíjpénztári hozam.
Február 28-át követően is nyilatkozhatnak a pénztártagok a reálhozamról - A PSZÁF közleménye
A február 28-ra megadott határidő önkéntesen volt teljesíthető, nem jogvesztő. Abban az esetben, ha egy pénztártag eddig a napig még nem válaszolt magánnyugdíjpénztára megkeresésére, semmilyen hátrány nem érheti.
Azon pénztártagok, akik önkéntesen vagy a pénztár felszólítására nem rendelkeztek a reálhozamról, ezt megtehetik a 2011. március 1. és 31. között hozzájuk érkező pénztári értesítés alapján. A TB-rendszerbe való visszaléptetés szabályait meghatározó kormányrendelet előírása szerint ugyanis a pénztáraknak a fenti időpontban fel kell kérni tagjaikat a reálhozamról rendelkező nyilatkozat megtételére. A tagok a felszólítás kézhez vétele után rendelkezhetnek majd erről. Aki ezt valamilyen oknál fogva mégsem teszi meg, annak a pénztára ezt követően a kifizetések összegét a lakcímére utalja ki. Az esetleg ily módon sem átvett (s a pénztárhoz visszaérkező) kifizetéseket pedig a pénztár a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át azért, hogy jóváírják a volt pénztártag állami TB-rendszerben létrejövő egyéni számláján.
Mint ismert, a tagok háromféle módon rendelkezhetnek a reálhozamukról. Egyrészt adómentesen egy összegben felvehetik (lakcímükre kérve vagy bankszámlájukra utaltatva); másrészt meglévő önkéntes nyugdíjpénztárukba utaltathatják át (ekkor az átutalt összeg 20 százalékát, de maximum 300 ezer forintot visszaigényelhetik személyi jövedelemadójukból, a 2011. évről adott bevallásukban, azaz 2012-ben); harmadik választási lehetőségként a Nyugdíjbiztosítási Alapba való átutalását kérhetik, annak érdekében, hogy jóváírják az állami TB-rendszerben létrejövő egyéni számlájukon. A magánnyugdíjpénztárak eltérő befektetési teljesítménye miatt nem minden pénztártag számíthat reálhozamra.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
A február 28-ra megadott határidő önkéntesen volt teljesíthető, nem jogvesztő. Abban az esetben, ha egy pénztártag eddig a napig még nem válaszolt magánnyugdíjpénztára megkeresésére, semmilyen hátrány nem érheti.
Azon pénztártagok, akik önkéntesen vagy a pénztár felszólítására nem rendelkeztek a reálhozamról, ezt megtehetik a 2011. március 1. és 31. között hozzájuk érkező pénztári értesítés alapján. A TB-rendszerbe való visszaléptetés szabályait meghatározó kormányrendelet előírása szerint ugyanis a pénztáraknak a fenti időpontban fel kell kérni tagjaikat a reálhozamról rendelkező nyilatkozat megtételére. A tagok a felszólítás kézhez vétele után rendelkezhetnek majd erről. Aki ezt valamilyen oknál fogva mégsem teszi meg, annak a pénztára ezt követően a kifizetések összegét a lakcímére utalja ki. Az esetleg ily módon sem átvett (s a pénztárhoz visszaérkező) kifizetéseket pedig a pénztár a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át azért, hogy jóváírják a volt pénztártag állami TB-rendszerben létrejövő egyéni számláján.
Mint ismert, a tagok háromféle módon rendelkezhetnek a reálhozamukról. Egyrészt adómentesen egy összegben felvehetik (lakcímükre kérve vagy bankszámlájukra utaltatva); másrészt meglévő önkéntes nyugdíjpénztárukba utaltathatják át (ekkor az átutalt összeg 20 százalékát, de maximum 300 ezer forintot visszaigényelhetik személyi jövedelemadójukból, a 2011. évről adott bevallásukban, azaz 2012-ben); harmadik választási lehetőségként a Nyugdíjbiztosítási Alapba való átutalását kérhetik, annak érdekében, hogy jóváírják az állami TB-rendszerben létrejövő egyéni számlájukon. A magánnyugdíjpénztárak eltérő befektetési teljesítménye miatt nem minden pénztártag számíthat reálhozamra.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
2011. február 6., vasárnap
Minimálbér , garantált bérminimum 2011.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 forint.
A fentiekben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94 000 forint.
A fentiekben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94 000 forint.
2011. január 5., szerda
337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
A rendelet az OÉT keretei között megállapított minimálbér (bérminimum) összegeket rögzíti. A jogszabály alapján 2011-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 Ft, hetibér alkalmazása esetén 17 950 Ft, napibér alkalmazása esetén 3 590 Ft, órabér alkalmazása esetén 449 Ft.
Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94 000 Ft, hetibér alkalmazása esetén 21 650 Ft, napibér alkalmazása esetén 4 330 Ft, órabér alkalmazása esetén 541 Ft.
Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
a) kötelező legkisebb összege 2011. január 1-jétől 78 000 Ft,
b) garantált bérminimum összege 2011. január 1-jétől 94 000 Ft.
Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94 000 Ft, hetibér alkalmazása esetén 21 650 Ft, napibér alkalmazása esetén 4 330 Ft, órabér alkalmazása esetén 541 Ft.
Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
a) kötelező legkisebb összege 2011. január 1-jétől 78 000 Ft,
b) garantált bérminimum összege 2011. január 1-jétől 94 000 Ft.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Édenkert
Magamról
Naplemente
