következő feladat az adómemória kiiratása
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a következőkre hívja fel az APEH elnöke által engedélyezett pénztárgépeket használó (üzemeltető) egyéni és társas vállalkozások figyelmét.
A számla, egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § (5) bekezdésének harmadik mondata szerint “Év végén a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását - a bevétellel való egyeztetés érdekében - el kell végezni és azt az ellenőrzés céljára megőrizni”.
Eszerint minden érintett vállalkozásnak ki kell íratnia a tulajdonában (használatában) álló valamennyi (üzemben lévő, vagy abból bármilyen ok – pl. tartalék, javítás - miatt kivont), APEH azonosító jellel és számmal ellátott pénztárgép memóriaegységében tárolt adatokat, a 2009. december 31-i állapotnak megfelelően.
A kötelezettség egységes végrehajtása érdekében a kiíratásról szóló listának - gépenként - a következő adatokat célszerű tartalmaznia:
I. Azonosító adatok:
* a tulajdonos (használó) neve,
* a tulajdonos (használó) címe,
* a tulajdonos (használó) adóigazgatási azonosító száma (adószáma),
* a stilizált AP jel és a pénztárgép 9 jegyű azonosítószáma,
II. Az adómemória kiíratás adatai:
* a kiíratás időszaka, melynek
- kezdő időpontja: 2009. január 1. (egyes régebbi típusoknál: 2008. december 31.)
- záró időpontja: 2009. december 31., vagy
- amennyiben a pénztárgéppel az előző két dátum nem íratható ki, úgy:
+ kezdő sorszámként az adóügyi zárás sorszáma 2008. december 31-én
+ záró sorszámként az adóügyi zárás sorszáma 2009. december 31-én,
* a RAM törlések száma (azon gépeknél, amelyek programjába beépítésre került),
* a göngyölített forgalom (GRAND TOTAL) összege (az adómemória napi forgalmi összegei együttesen),
* az áfa göngyölített összege (azon gépeknél, amelyeknél az adómemória az áfa összegét kulcsonként tartalmazza).
Az adómemória kiíratását a vállalkozásnak önmagának vagy az APEH által jóváhagyott szerviz közreműködésével kell elvégeznie, a listát pedig az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.
AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL KÖZLEMÉNYE a számla, egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § (5) bekezdése szerinti év végi adómemória kiíratásról
2009. december 29., kedd
2009. december 25., péntek
Változnak az Unión belüli munkavégzés szabályai
Európai uniós tagállamként Magyarországra is kötelező érvényű lesz az új, egységes nemzetközi szabályozás, amelyet várhatóan 2010 májusától alkalmaznak majd - hívta fel a figyelmet Elek Diána, a Nörr Stiefenhofer Lutz Adótanácsadó Kft. adószakértője.
A társadalombiztosítási szabályok változása érinti többek között az EU tagállamokból magyar vállalkozásokhoz kiküldött külföldi munkavállalók és külföldön foglalkoztatott magyar kiküldöttek biztosítási jogviszonyát, valamint az általuk igénybe vehető egészségbiztosítási ellátásokat is.
Lényeges eljárási változás lesz, hogy a külföldi kiküldetésben lévő munkavállaló 24 hónapig a kiküldetés szerinti államban maradhat biztosított, ez az időtartam azonban nem hosszabbítható meg. Jelenleg a kiküldetés időtartama maximum 12 hónap lehet, amely azonban külön kérelemmel újabb 12 hónappal meghosszabbítható, amennyiben a kiküldő vállalkozás gazdasági érdeke azt megkívánja. A kiküldetésekre vonatkozó szigorú feltételek várhatóan továbbra is érvényben maradnak.
Az adószakértő szerint már most érdemes elkezdeni a felkészülést és tanácsadó cégeknél, vagy az egészség- és nyugdíjbiztosítási szerveknél előre érdeklődni afelől, hogy az adott vállalkozás kiküldötteire nézve milyen hatással lesznek az új szabályok. Ezek gyakorlati alkalmazása várhatóan nem lesz zökkenőmentes, többek között azért sem, mert átmenetileg a régi rendelet is érvényben marad.
Emellett az adó- és járulékfizetésekre vonatkozó megerősített ellenőrzésekkel és a tagállamok között mozgó munkavállalók hatékonyabb nyomon követésével is számolni kell - fűzi hozzá.
A társadalombiztosítási szabályok változása érinti többek között az EU tagállamokból magyar vállalkozásokhoz kiküldött külföldi munkavállalók és külföldön foglalkoztatott magyar kiküldöttek biztosítási jogviszonyát, valamint az általuk igénybe vehető egészségbiztosítási ellátásokat is.
Lényeges eljárási változás lesz, hogy a külföldi kiküldetésben lévő munkavállaló 24 hónapig a kiküldetés szerinti államban maradhat biztosított, ez az időtartam azonban nem hosszabbítható meg. Jelenleg a kiküldetés időtartama maximum 12 hónap lehet, amely azonban külön kérelemmel újabb 12 hónappal meghosszabbítható, amennyiben a kiküldő vállalkozás gazdasági érdeke azt megkívánja. A kiküldetésekre vonatkozó szigorú feltételek várhatóan továbbra is érvényben maradnak.
Az adószakértő szerint már most érdemes elkezdeni a felkészülést és tanácsadó cégeknél, vagy az egészség- és nyugdíjbiztosítási szerveknél előre érdeklődni afelől, hogy az adott vállalkozás kiküldötteire nézve milyen hatással lesznek az új szabályok. Ezek gyakorlati alkalmazása várhatóan nem lesz zökkenőmentes, többek között azért sem, mert átmenetileg a régi rendelet is érvényben marad.
Emellett az adó- és járulékfizetésekre vonatkozó megerősített ellenőrzésekkel és a tagállamok között mozgó munkavállalók hatékonyabb nyomon követésével is számolni kell - fűzi hozzá.
2009. november 18., szerda
Adó és járulékalap a vállalkozóknál 2010-től.
Az elemzők szerint jelenleg az önfoglalkoztatók szabad döntésén múlik, hogy a vállalkozásukban keletkezett jövedelmet munkajövedelem vagy tőkejövedelem formájában veszik fel. Sok társas vállalkozó nem vesz fel rendszeres közreműködési díjat, mert akkor nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. A járulékokat pedig a minimálbér vagy annak kétszerese után fizetik be.
A megállapítás szerint, ezeket az általános közterheket a munkajövedelmek után kell fizetni, ahogy azt a munkaviszonyban foglalkoztatottak teszik. Az önfoglalkoztatók (vállalkozók) azonban inkább tőkejövedelem, pontosabban osztalék formájában jutnak jelentősebb összeghez. Ezért 2010-től úgy változtatják a szabályozást, hogy a vállalkozók se kerülhessék el az adó és járulékfizetést a munkajövedelmük után.
A 2010-től hatályba lépő 2009. évi LXXVII. törvénynek a személyi jövedelemadóról szóló törvényt módosító részében találjuk meg például a személyesen közreműködő társas vállalkozó éves szja-alapjának különleges számítási módját.
Ha a társas vállalkozásban a személyes közreműködő tag (evásokat most hagyjuk!)
- nem részesül személyes közreműködői díjban, vagy
- annak éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, akkor "nem önálló tevékenységből származó bevételnek" kell tekinteni, a társas vállalkozás által a személyes közreműködő számára kifizetett osztalék és/vagy az adóévben jóváhagyott, osztalékelőlegként már kifizetett osztalék, de legfeljebb ezek együttes összegéből azt a részt, amely a személyes közreműködői díjjal együtt, (illetve ennek hiányában) eléri a tevékenységre jellemző kereset éves összegét.
A tevékenységre jellemző éves kereset és a személyes közreműködői díj éves összege közötti különbözetet, személyes közreműködői díjkiegészítésnek nevezzük.
A több társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély esetében, ezt a rendelkezést annál a társas vállalkozásnál kell alkalmazni, ahol a főtevékenységre jellemző kereset a legmagasabb.
A társas vállalkozás a személyes közreműködői díj-kiegészítés összegéről az adóévet követő év január 31-éig köteles igazolást adni a személyesen közreműködő tagnak, aki ennek alapján - a jövedelemszerzés időpontjának az adóév utolsó napját tekintve - a személyes közreműködői díj-kiegészítés adóalapja után az adót a személyi jövedelem-adóbevallásában állapítja meg. Az osztalék után már levont (megfizetett) személyi jövedelemadónak a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó részét levont (megfizetett) adóelőlegként veszi figyelembe, vagyis beszámítja.
Tehát, ha például a személyesen közreműködő főfoglalkozású társas vállalkozó minden hónapban 150.000 forint személyes közreműködői díjat vesz fel, ennek éves összege 1.800.000 forint után év közben megfizeti a személyi jövedelemadót és a járulékokat. Ha a cég utazásszervezési tevékenységet végez, melyben a tag személyesen közreműködik, akkor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Szerint a tevékenységre jellemző kereset 189.570 * 12 = 2.274.840 forint a példánkban. A társas vállalkozó év közben 1.000.000 forint osztalékelőleget vett fel, melynek befizette a 25%-os személyi jövedelemadóját.
Új fogalomként beépül a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe a tevékenységre jellemző kereset definíciója, ami nem más, mint a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás.
Példánkban 2.274.840 - 1.800.000 = 474.840 forint adóalapot kell még a társas vállalkozónak leadózni, mivel év közben nem vette fel a tevékenységére jellemző piaci keresetet, de osztalékelőleget azonban igen. Tehát a két feltétel teljesült. A 2.274.840 forint progresszív személyi jövedelemadóját kiszámítjuk, és levonjuk belőle már befizetett előlegként az 1.800.000 év közben befizetett adóját, valamint a díjkiegészítésre felhasznált osztalékelőleg adóját (474.840 * 0,25).
Természetesen rengeteg kérdés merülhet fel bennünk. A saját kérdéseimet most nem sorolom fel, mert most még csak gondolatébresztésként vetettem fel a példát. Egy dolgot azonban már most sem tudok elképzelni. Mi lesz azokkal, akik ún. máshova nem sorolható egyéb szakmai tevékenységeket végeznek (lásd TEÁOR) és FEOR szám nem rendelhető a tevékenységhez? Rájuk vonatkozóan is lesz statisztikai átlagkereset az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál?
A Pénzügyminisztériumban most készül egy tájékoztató ezzel kapcsolatban, és az APEH is készít egy módszertani útmutatót. Ezek megjelenéséig javaslom tájékozódjanak a www.afsz.hu oldalon a statisztikákról!
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása szintén tartalmaz változást a járulékalap tekintetében. Példánkat folytatva, maradunk a személyesen közreműködő társas vállalkozónál, kivéve az evásokat.
A 2010-től hatályba lépő előírás szerint, a társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után 27% (24+3) társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységének piaci értéke után fizeti meg.
Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, a foglalkoztató a havi adó- és járulékbevallásban a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
Példánkban 150.000 forint a foglalkoztató járulékalapja.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása szintén kötelezettséget állapít meg.
A kifizető, illetve kifizető hiányában a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti
- személyes közreműködői díj és a személyes közreműködői díj-kiegészítés együttes összegének, de
- legfeljebb a vállalkozóra irányadó tevékenység piaci értéke tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját meghaladó része után.
A társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolójában kimutatott mérleg szerinti eredménynek a tevékenységében személyesen közreműködő tag részesedésére jutó azon része után, amelyet a számviteli törvény előírásai alapján osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, de legfeljebb a tevékenység piaci értékének azon része után, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott társadalombiztosítási járulékalap és az előzőekben meghatározott egészségügyi hozzájárulás-alap együttes összegét.
A megállapítás szerint, ezeket az általános közterheket a munkajövedelmek után kell fizetni, ahogy azt a munkaviszonyban foglalkoztatottak teszik. Az önfoglalkoztatók (vállalkozók) azonban inkább tőkejövedelem, pontosabban osztalék formájában jutnak jelentősebb összeghez. Ezért 2010-től úgy változtatják a szabályozást, hogy a vállalkozók se kerülhessék el az adó és járulékfizetést a munkajövedelmük után.
A 2010-től hatályba lépő 2009. évi LXXVII. törvénynek a személyi jövedelemadóról szóló törvényt módosító részében találjuk meg például a személyesen közreműködő társas vállalkozó éves szja-alapjának különleges számítási módját.
Ha a társas vállalkozásban a személyes közreműködő tag (evásokat most hagyjuk!)
- nem részesül személyes közreműködői díjban, vagy
- annak éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, akkor "nem önálló tevékenységből származó bevételnek" kell tekinteni, a társas vállalkozás által a személyes közreműködő számára kifizetett osztalék és/vagy az adóévben jóváhagyott, osztalékelőlegként már kifizetett osztalék, de legfeljebb ezek együttes összegéből azt a részt, amely a személyes közreműködői díjjal együtt, (illetve ennek hiányában) eléri a tevékenységre jellemző kereset éves összegét.
A tevékenységre jellemző éves kereset és a személyes közreműködői díj éves összege közötti különbözetet, személyes közreműködői díjkiegészítésnek nevezzük.
A több társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély esetében, ezt a rendelkezést annál a társas vállalkozásnál kell alkalmazni, ahol a főtevékenységre jellemző kereset a legmagasabb.
A társas vállalkozás a személyes közreműködői díj-kiegészítés összegéről az adóévet követő év január 31-éig köteles igazolást adni a személyesen közreműködő tagnak, aki ennek alapján - a jövedelemszerzés időpontjának az adóév utolsó napját tekintve - a személyes közreműködői díj-kiegészítés adóalapja után az adót a személyi jövedelem-adóbevallásában állapítja meg. Az osztalék után már levont (megfizetett) személyi jövedelemadónak a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó részét levont (megfizetett) adóelőlegként veszi figyelembe, vagyis beszámítja.
Tehát, ha például a személyesen közreműködő főfoglalkozású társas vállalkozó minden hónapban 150.000 forint személyes közreműködői díjat vesz fel, ennek éves összege 1.800.000 forint után év közben megfizeti a személyi jövedelemadót és a járulékokat. Ha a cég utazásszervezési tevékenységet végez, melyben a tag személyesen közreműködik, akkor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Szerint a tevékenységre jellemző kereset 189.570 * 12 = 2.274.840 forint a példánkban. A társas vállalkozó év közben 1.000.000 forint osztalékelőleget vett fel, melynek befizette a 25%-os személyi jövedelemadóját.
Új fogalomként beépül a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe a tevékenységre jellemző kereset definíciója, ami nem más, mint a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás.
Példánkban 2.274.840 - 1.800.000 = 474.840 forint adóalapot kell még a társas vállalkozónak leadózni, mivel év közben nem vette fel a tevékenységére jellemző piaci keresetet, de osztalékelőleget azonban igen. Tehát a két feltétel teljesült. A 2.274.840 forint progresszív személyi jövedelemadóját kiszámítjuk, és levonjuk belőle már befizetett előlegként az 1.800.000 év közben befizetett adóját, valamint a díjkiegészítésre felhasznált osztalékelőleg adóját (474.840 * 0,25).
Természetesen rengeteg kérdés merülhet fel bennünk. A saját kérdéseimet most nem sorolom fel, mert most még csak gondolatébresztésként vetettem fel a példát. Egy dolgot azonban már most sem tudok elképzelni. Mi lesz azokkal, akik ún. máshova nem sorolható egyéb szakmai tevékenységeket végeznek (lásd TEÁOR) és FEOR szám nem rendelhető a tevékenységhez? Rájuk vonatkozóan is lesz statisztikai átlagkereset az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál?
A Pénzügyminisztériumban most készül egy tájékoztató ezzel kapcsolatban, és az APEH is készít egy módszertani útmutatót. Ezek megjelenéséig javaslom tájékozódjanak a www.afsz.hu oldalon a statisztikákról!
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása szintén tartalmaz változást a járulékalap tekintetében. Példánkat folytatva, maradunk a személyesen közreműködő társas vállalkozónál, kivéve az evásokat.
A 2010-től hatályba lépő előírás szerint, a társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után 27% (24+3) társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységének piaci értéke után fizeti meg.
Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, a foglalkoztató a havi adó- és járulékbevallásban a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
Példánkban 150.000 forint a foglalkoztató járulékalapja.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása szintén kötelezettséget állapít meg.
A kifizető, illetve kifizető hiányában a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti
- személyes közreműködői díj és a személyes közreműködői díj-kiegészítés együttes összegének, de
- legfeljebb a vállalkozóra irányadó tevékenység piaci értéke tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját meghaladó része után.
A társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolójában kimutatott mérleg szerinti eredménynek a tevékenységében személyesen közreműködő tag részesedésére jutó azon része után, amelyet a számviteli törvény előírásai alapján osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, de legfeljebb a tevékenység piaci értékének azon része után, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott társadalombiztosítási járulékalap és az előzőekben meghatározott egészségügyi hozzájárulás-alap együttes összegét.
2009. október 29., csütörtök
Alapítványok létrehozása
Mi az Alapítvány?
Az alapítvány olyan önálló vagyontömeg, amelynek felhasználási célját az alapító határozza meg. Az alapító az alapítványi vagyon kezelésére kezelő szervet rendel ki, amely a vagyonból származó jövedelmet az alapítványi cél szolgálatában köteles felhasználni. Alapítványt valamely tartós közérdekű cél elérésére, magvalósítására hozható létre. Az alapítvány önálló jogi személy, így saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.
A tartós közérdekű cél követelményének akként lehet megfelelni, ha az alapítvány hosszabb időszakon keresztül fejti ki tevékenységét és folyamatos vagy időszakonkénti megismétlődő szolgáltatásokat teljesít a köz érdekében, de a gyakorlat szerint egy rövidebb időre létrehozott alapítványt is tartósnak lehet tekinteni, ha a célja - miután megvalósult - a jövőre kihatóan tartósan szolgálja a közérdeket.
Közérdekű az alapítványi cél, ha az a társadalom vagy egyéb szélesebb közösség érdekeit szolgálja (pl.: a művészeti oktatás fejlesztése, a tudományos ismeretterjesztés, a természeti környezet védelme stb.), továbbá ha kis számú közösség vagy adott esetben egyetlen ember érdekét szolgálja, de célja nem elsősorban jövedelemszerző, illetőleg vagyongyarapító jellegű, hanem az általános társadalmi értékítélet szerint a köz érdekében is áll. Ilyen utóbbi célnak tekinthető például egy konkrét személy gyógyulásának támogatása.
Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható, de tartós közérdekű célja elérése érdekében az alapítvány saját vagyonával önállóan gazdálkodhat, akár vállalkozási tevékenységet is végezhet .
Kik hozhatnak létre alapítványt?
Alapítványt egyedül, vagy akár többen közösen is létrehozhatnak, alapító lehet bármely magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
Mekkora vagyont szükséges az alapítványi cél megvalósításához rendelkezésre bocsátani?
Az alapítóknak az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelniük. Az alapító okiratban a vagyon összegét pontosan meg kell határozni. Több alapító esetében külön-külön kell megjelölni az egyes alapítók által rendelkezésre bocsátott vagyon összegét. Az alapításkor a vagyon egyaránt állhat pénzből, ingó dolgokból és ingatlanból, illetve ezek hozadékából vagy vagyoni értékű jogokból.
A nyilvántartásba vételi eljárás során a bíróság kifejezetten vizsgálja, hogy a vagyon a tartós közérdekű cél elérését lehetővé teszi-e és az alapítvány nyilvántartásba vételekor a cél eléréséhez szükséges vagyon az alapítvány rendelkezésére áll-e.
Az alapítvány vagyona az alapító vagyonától elkülönül, arról az alapítónak véglegesen le kell mondania. A jogi személy alapítvány függetlenedik alapítójától, a saját maga által vállalt kötelezettségeiért saját vagyonával, önállóan felel. A bejegyzett alapítvány vagyonának felhasználása tekintetében az alapító az alapítvány kezelő szerve részére utasításokat nem adhat.
Hogyan hozható létre alapítványt?
Az alapítvány bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapítványt a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg Budapesten a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem utasíthatja el, amennyiben az megfelel a törvényi előírásoknak. Az alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg .
A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapítónak kell beadnia az erre rendszeresített formanyomtatványon [12/1990. (VI. 13.) IM rendelet 3. számú melléklete], arra a kezelő szerv (pl. kuratórium) tagjai nem jogosultak. Több alapító esetében kérelmezőként az alapítók együttesen, egyikük pedig a többi alapító meghatalmazása alapján járhat el. Az alapító, illetve alapítók természetesen meghatalmazott útján is eljárhatnak .
A nyilvántartásba vételi eljárás folyamán az alapító az alapítványt bármikor visszavonhatja, a nyilvántartásba vétel megtörténte után viszont erre már nincs lehetőség .
A nyilvántartásba vételi kérelemhez az alábbi okiratokat kell csatolni :
1. az alapítvány alapító okirata,
2. az alapítvány képviselő szerve (szervezete) tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata,
3. igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról,
4. a székhely használat jogcímét igazoló okirat másolata,
5. szükség szerint a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata,
6. szükség szerint az alapítvány alapító okiratának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege.
Az alapítvány alapító okiratának legalább az alábbi kötelező tartalmi elemeket kell tartalmaznia :
1. az alapítvány neve (az alapítvány nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett alapítványoknak a nevétől, amelyek azonos területen tevékenykednek);
2. az alapítvány célja (az alapítvány célja mindig csak valamely tartós, közérdekű cél lehet);
3. az alapítvány céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módja (az alapító okiratnak nem kell részletekbe menően szabályozni a vagyon felhasználásának szabályait, de annak elveit egyértelműen ki kell jelölnie. Az alapító okiratból ki kell tűnnie, hogy az alapítványi célok megvalósítása érdekében a kezelő szerv milyen módon, milyen döntések során és döntési mechanizmussal használja fel a vagyont);
4. az alapítvány székhelye (a székhelyként használni kívánt ingatlan tulajdonosának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az alapítvány az adott ingatlant székhelyeként használhassa).
Milyen típusú alapítványok ismertek?
Típusa szerint nyílt és a zárt alapítvány különböztethető meg. Nyílt alapítvány esetén az alapító lehetővé teszi, hogy az alapítványhoz a törvényben biztosított módon bárki csatlakozhasson. Ez esetben elégséges, ha az alapító csak a működés megkezdéséhez szükséges vagyont bocsátja az alapítvány rendelkezésére, számítva arra, hogy a csatlakozók által növekszik majd az alapítvány vagyona és így az alapítvány meg fogja tudni valósítani tartós közérdekű célját.
Zárt alapítvány esetén az alapító a vagyont úgy bocsátja az alapítvány rendelkezésére, hogy az összeg, illetve vagyon csatlakozással nem növelhető. Ilyen esetben az induló vagyont csak annak hozadéka, az esetleges vállalkozói tevékenységből befolyt jövedelem növelheti. A polgári törvénykönyv a zárt alapítványt tekinti alapesetnek, ezért amennyiben az alapító nyílt alapítványt kíván létrehozni, úgy arról az alapító okiratban rendelkezni kell .
Hogyan működik az alapítvány?
Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben - az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosíthatja, de egyebekben az alapítvány működésébe nem szólhat bele. Az alapító olyan lényeges módosításról nem határozhat, amely az alapítvány vagyonát elvonná, a célját megváltoztatná vagy szűkítené, vagy az alapítványt az eredeti alapítói szándéktól eltérő módon vagy korábbi időpontban megszüntetné .
Az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok , illetve a 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet szabályai az irányadók.
Az alapítvány működése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol .
Ki látja el az alapítvány képviseletét?
Az alapítványt annak kezelő szerve képviseli. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány általános ügydöntő, ügyvezető és képviselő szerve, kezeli az alapítvány vagyonát és képviseli az alapítványt hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben. Az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet. Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre (kuratórium), az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. A kuratóriumi tagok kijelölése szólhat határozatlan időre, meghatározott időtartamra, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig terjedő időre. Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv, amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat, annak azonban nincs akadálya hogy az alapító a kuratórium egyik tagja vagy elnöke legyen. Amennyiben az alapító nem jelölt ki kezelő szervet, úgy arról a bíróság gondoskodik .
Hogyan szűnik meg az Alapítvány?
Az alapítvány az alapító halálával nem szűnik meg, hanem jogi személyként tovább működik. Az alapítvány kizárólag a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg .
A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha
1. az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult, idő eltelt, feltétel bekövetkezett;
2. a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el.
A bíróság az alapítványt akkor szünteti meg, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia. A bíróság az alapítványt akkor is megszüntetheti, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító - a bíróság felhívása ellenére - a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki.
Az alapító az alapító okiratban rendelkezhet arról, hogy az alapítvány megszűnése esetén a még meglévő vagyont milyen célra kelljen fordítani. A nyitott alapítvány alapító okirata rendelkezhet arról, hogy az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon az alapítvány megszűnése esetén - amennyiben még megvan - visszaszáll az alapítóra. Az alapító természetesen csak az általa adott vagyon visszaszállásáról rendelkezhet.
Az alapító okirat rendelkezésének hiányában a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására fordítja a megszűnt alapítvány vagyonát .
Forrás: Magyarország.hu
Az alapítvány olyan önálló vagyontömeg, amelynek felhasználási célját az alapító határozza meg. Az alapító az alapítványi vagyon kezelésére kezelő szervet rendel ki, amely a vagyonból származó jövedelmet az alapítványi cél szolgálatában köteles felhasználni. Alapítványt valamely tartós közérdekű cél elérésére, magvalósítására hozható létre. Az alapítvány önálló jogi személy, így saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.
A tartós közérdekű cél követelményének akként lehet megfelelni, ha az alapítvány hosszabb időszakon keresztül fejti ki tevékenységét és folyamatos vagy időszakonkénti megismétlődő szolgáltatásokat teljesít a köz érdekében, de a gyakorlat szerint egy rövidebb időre létrehozott alapítványt is tartósnak lehet tekinteni, ha a célja - miután megvalósult - a jövőre kihatóan tartósan szolgálja a közérdeket.
Közérdekű az alapítványi cél, ha az a társadalom vagy egyéb szélesebb közösség érdekeit szolgálja (pl.: a művészeti oktatás fejlesztése, a tudományos ismeretterjesztés, a természeti környezet védelme stb.), továbbá ha kis számú közösség vagy adott esetben egyetlen ember érdekét szolgálja, de célja nem elsősorban jövedelemszerző, illetőleg vagyongyarapító jellegű, hanem az általános társadalmi értékítélet szerint a köz érdekében is áll. Ilyen utóbbi célnak tekinthető például egy konkrét személy gyógyulásának támogatása.
Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható, de tartós közérdekű célja elérése érdekében az alapítvány saját vagyonával önállóan gazdálkodhat, akár vállalkozási tevékenységet is végezhet .
Kik hozhatnak létre alapítványt?
Alapítványt egyedül, vagy akár többen közösen is létrehozhatnak, alapító lehet bármely magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
Mekkora vagyont szükséges az alapítványi cél megvalósításához rendelkezésre bocsátani?
Az alapítóknak az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelniük. Az alapító okiratban a vagyon összegét pontosan meg kell határozni. Több alapító esetében külön-külön kell megjelölni az egyes alapítók által rendelkezésre bocsátott vagyon összegét. Az alapításkor a vagyon egyaránt állhat pénzből, ingó dolgokból és ingatlanból, illetve ezek hozadékából vagy vagyoni értékű jogokból.
A nyilvántartásba vételi eljárás során a bíróság kifejezetten vizsgálja, hogy a vagyon a tartós közérdekű cél elérését lehetővé teszi-e és az alapítvány nyilvántartásba vételekor a cél eléréséhez szükséges vagyon az alapítvány rendelkezésére áll-e.
Az alapítvány vagyona az alapító vagyonától elkülönül, arról az alapítónak véglegesen le kell mondania. A jogi személy alapítvány függetlenedik alapítójától, a saját maga által vállalt kötelezettségeiért saját vagyonával, önállóan felel. A bejegyzett alapítvány vagyonának felhasználása tekintetében az alapító az alapítvány kezelő szerve részére utasításokat nem adhat.
Hogyan hozható létre alapítványt?
Az alapítvány bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapítványt a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg Budapesten a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem utasíthatja el, amennyiben az megfelel a törvényi előírásoknak. Az alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg .
A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapítónak kell beadnia az erre rendszeresített formanyomtatványon [12/1990. (VI. 13.) IM rendelet 3. számú melléklete], arra a kezelő szerv (pl. kuratórium) tagjai nem jogosultak. Több alapító esetében kérelmezőként az alapítók együttesen, egyikük pedig a többi alapító meghatalmazása alapján járhat el. Az alapító, illetve alapítók természetesen meghatalmazott útján is eljárhatnak .
A nyilvántartásba vételi eljárás folyamán az alapító az alapítványt bármikor visszavonhatja, a nyilvántartásba vétel megtörténte után viszont erre már nincs lehetőség .
A nyilvántartásba vételi kérelemhez az alábbi okiratokat kell csatolni :
1. az alapítvány alapító okirata,
2. az alapítvány képviselő szerve (szervezete) tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata,
3. igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról,
4. a székhely használat jogcímét igazoló okirat másolata,
5. szükség szerint a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata,
6. szükség szerint az alapítvány alapító okiratának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege.
Az alapítvány alapító okiratának legalább az alábbi kötelező tartalmi elemeket kell tartalmaznia :
1. az alapítvány neve (az alapítvány nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett alapítványoknak a nevétől, amelyek azonos területen tevékenykednek);
2. az alapítvány célja (az alapítvány célja mindig csak valamely tartós, közérdekű cél lehet);
3. az alapítvány céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módja (az alapító okiratnak nem kell részletekbe menően szabályozni a vagyon felhasználásának szabályait, de annak elveit egyértelműen ki kell jelölnie. Az alapító okiratból ki kell tűnnie, hogy az alapítványi célok megvalósítása érdekében a kezelő szerv milyen módon, milyen döntések során és döntési mechanizmussal használja fel a vagyont);
4. az alapítvány székhelye (a székhelyként használni kívánt ingatlan tulajdonosának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az alapítvány az adott ingatlant székhelyeként használhassa).
Milyen típusú alapítványok ismertek?
Típusa szerint nyílt és a zárt alapítvány különböztethető meg. Nyílt alapítvány esetén az alapító lehetővé teszi, hogy az alapítványhoz a törvényben biztosított módon bárki csatlakozhasson. Ez esetben elégséges, ha az alapító csak a működés megkezdéséhez szükséges vagyont bocsátja az alapítvány rendelkezésére, számítva arra, hogy a csatlakozók által növekszik majd az alapítvány vagyona és így az alapítvány meg fogja tudni valósítani tartós közérdekű célját.
Zárt alapítvány esetén az alapító a vagyont úgy bocsátja az alapítvány rendelkezésére, hogy az összeg, illetve vagyon csatlakozással nem növelhető. Ilyen esetben az induló vagyont csak annak hozadéka, az esetleges vállalkozói tevékenységből befolyt jövedelem növelheti. A polgári törvénykönyv a zárt alapítványt tekinti alapesetnek, ezért amennyiben az alapító nyílt alapítványt kíván létrehozni, úgy arról az alapító okiratban rendelkezni kell .
Hogyan működik az alapítvány?
Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben - az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosíthatja, de egyebekben az alapítvány működésébe nem szólhat bele. Az alapító olyan lényeges módosításról nem határozhat, amely az alapítvány vagyonát elvonná, a célját megváltoztatná vagy szűkítené, vagy az alapítványt az eredeti alapítói szándéktól eltérő módon vagy korábbi időpontban megszüntetné .
Az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok , illetve a 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet szabályai az irányadók.
Az alapítvány működése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol .
Ki látja el az alapítvány képviseletét?
Az alapítványt annak kezelő szerve képviseli. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány általános ügydöntő, ügyvezető és képviselő szerve, kezeli az alapítvány vagyonát és képviseli az alapítványt hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben. Az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet. Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre (kuratórium), az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. A kuratóriumi tagok kijelölése szólhat határozatlan időre, meghatározott időtartamra, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig terjedő időre. Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv, amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat, annak azonban nincs akadálya hogy az alapító a kuratórium egyik tagja vagy elnöke legyen. Amennyiben az alapító nem jelölt ki kezelő szervet, úgy arról a bíróság gondoskodik .
Hogyan szűnik meg az Alapítvány?
Az alapítvány az alapító halálával nem szűnik meg, hanem jogi személyként tovább működik. Az alapítvány kizárólag a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg .
A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha
1. az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult, idő eltelt, feltétel bekövetkezett;
2. a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el.
A bíróság az alapítványt akkor szünteti meg, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia. A bíróság az alapítványt akkor is megszüntetheti, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító - a bíróság felhívása ellenére - a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki.
Az alapító az alapító okiratban rendelkezhet arról, hogy az alapítvány megszűnése esetén a még meglévő vagyont milyen célra kelljen fordítani. A nyitott alapítvány alapító okirata rendelkezhet arról, hogy az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon az alapítvány megszűnése esetén - amennyiben még megvan - visszaszáll az alapítóra. Az alapító természetesen csak az általa adott vagyon visszaszállásáról rendelkezhet.
Az alapító okirat rendelkezésének hiányában a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására fordítja a megszűnt alapítvány vagyonát .
Forrás: Magyarország.hu
2009. szeptember 29., kedd
Hirmorzsák 2009. évi változásokról.
CÉGAUTÓADÓ VÁLTOZÁS
A 2009.07.31-ig hatályos cégautó adó-szabályok szerint a személygépkocsi használata után átalányköltséget (útnyilvántartás-vezetés helyett havi 500 km út költségét) elszámoló magánszemélynek is cégautó adót kell fizetnie. A szabályok 2009.08.01-el változtak, ettől az időponttól kezdődően a kizárólag 500 km átalányköltséget elszámoló magánszemélyt nem terheli cégautó adó fizetési kötelezettség.
HAT ÉVRE NŐTT A FEJLESZTÉSI TARTALÉK FELHASZNÁLÁSANAK HATÁRIDEJE
A Tao. tv. – 2009. július 9. napjától hatályos módosítása értelmében azon lekötött tartalék összegét, amelyet az adózó a 2008-as beszámolójában jogszerűen mutatott ki [akár azért, mert a 2008. adóévben képezte, akár azért, mert korábban képezte, de még nem használta fel (teljesen) és az adómentes felhasználás határideje még nem járt le], a képzés adóévét követő hatodik adóév végéig kell a Tao. tv.-ben meghatározott célokra felhasználnia, az eddigi négy év helyett.
CSALÁDI PÓTLÉK - SZEPTEMBER 1-TŐL MEGADÓZTATVA
Szeptember 1-től a családi pótlék és az anyasági támogatás is adóterhet nem viselő járandósággá válik. Vagyis az adóalaphoz hozzá kell számítani, bár a rá jutó adót (az alacsonyabb adókulccsal) le kell vonni. Tehát többnyire adózni kell utánna...
A családi pótlékra jogosult, gyermeket nevelő együttélő házastársak (élettársak) után a jogosultak fele-fele arányban adóznak, akkor is, ha a családi pótlékot ténylegesen csak egyikőjüknek folyósítják. (Sehol másutt, de itt már megvalósult a családi adózás!)
A magánszemély köteles nyilatkozatot adni a munkáltatójának, a bér kifizetőjének akkor, ha 2009. augusztus 31-ét követően adóterhet nem viselő járandóság címén – ideértve különösen a családi pótlék egyéb jövedelemnek minősülő megosztott részét – van nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származó rendszeres vagy nem rendszeres bevétele.
Ha a magánszemély nyilatkozatában nem tünteti fel a járandóság összegét, akkor a munkáltatónak a teljes jövedelméből a legmagasabb adókulcsot alkalmazva, azaz 36% adóelőleget kell levonnia.
Az új szabályozással kapcsolatban két beadvány is érkezett az Alkotmánybírósághoz
TÖRÖLHETIK A MULASZTÓ CÉGEKET
Az adószám felfüggesztését, végső esetben a vállalkozás törlését kockáztatják azok a társaságok, amelyek nem nyújtották be határidőre a tavalyi évről szóló beszámolójukat.
Először hiánypótlásra szólítja fel az APEH a társaságokat. Ha nem pótolják, akkor az adózó adószámát 60 napra felfüggesztik, ami ellen nem lehet fellebbezni. Ha ez sem hoz eredményt, az APEH értesíti a cégbíróságot, és kezdeményezi a cég megszűntté nyilvánítását.
NYUGDÍJ MELLETI MUNKAVÉGZÉS
Az öregségi nyugdíjasok esetében az új szabály a korlátlan munkavégzés lehetőségét nem a 62. életévhez, hanem a nyugdíjkorhatár betöltéséhez (ami adott esetben ennél magasabb is lehet) köti,
illetve kiterjeszti a korlátozást:
• az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjasokra és a
• a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban részesülőkre is.
Jelentősen változik viszont a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés lehetősége. Az új szabályok szerint rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
· a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és
· a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
A nyugdíjjogosultság megszűnéséhez tehát mindkét feltételnek egyaránt teljesülnie kell. Az új szabályt a 2009. június 30-át követően szerzett jövedelmek vonatkozásában kell alkalmazni.
A 2009.07.31-ig hatályos cégautó adó-szabályok szerint a személygépkocsi használata után átalányköltséget (útnyilvántartás-vezetés helyett havi 500 km út költségét) elszámoló magánszemélynek is cégautó adót kell fizetnie. A szabályok 2009.08.01-el változtak, ettől az időponttól kezdődően a kizárólag 500 km átalányköltséget elszámoló magánszemélyt nem terheli cégautó adó fizetési kötelezettség.
HAT ÉVRE NŐTT A FEJLESZTÉSI TARTALÉK FELHASZNÁLÁSANAK HATÁRIDEJE
A Tao. tv. – 2009. július 9. napjától hatályos módosítása értelmében azon lekötött tartalék összegét, amelyet az adózó a 2008-as beszámolójában jogszerűen mutatott ki [akár azért, mert a 2008. adóévben képezte, akár azért, mert korábban képezte, de még nem használta fel (teljesen) és az adómentes felhasználás határideje még nem járt le], a képzés adóévét követő hatodik adóév végéig kell a Tao. tv.-ben meghatározott célokra felhasználnia, az eddigi négy év helyett.
CSALÁDI PÓTLÉK - SZEPTEMBER 1-TŐL MEGADÓZTATVA
Szeptember 1-től a családi pótlék és az anyasági támogatás is adóterhet nem viselő járandósággá válik. Vagyis az adóalaphoz hozzá kell számítani, bár a rá jutó adót (az alacsonyabb adókulccsal) le kell vonni. Tehát többnyire adózni kell utánna...
A családi pótlékra jogosult, gyermeket nevelő együttélő házastársak (élettársak) után a jogosultak fele-fele arányban adóznak, akkor is, ha a családi pótlékot ténylegesen csak egyikőjüknek folyósítják. (Sehol másutt, de itt már megvalósult a családi adózás!)
A magánszemély köteles nyilatkozatot adni a munkáltatójának, a bér kifizetőjének akkor, ha 2009. augusztus 31-ét követően adóterhet nem viselő járandóság címén – ideértve különösen a családi pótlék egyéb jövedelemnek minősülő megosztott részét – van nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származó rendszeres vagy nem rendszeres bevétele.
Ha a magánszemély nyilatkozatában nem tünteti fel a járandóság összegét, akkor a munkáltatónak a teljes jövedelméből a legmagasabb adókulcsot alkalmazva, azaz 36% adóelőleget kell levonnia.
Az új szabályozással kapcsolatban két beadvány is érkezett az Alkotmánybírósághoz
TÖRÖLHETIK A MULASZTÓ CÉGEKET
Az adószám felfüggesztését, végső esetben a vállalkozás törlését kockáztatják azok a társaságok, amelyek nem nyújtották be határidőre a tavalyi évről szóló beszámolójukat.
Először hiánypótlásra szólítja fel az APEH a társaságokat. Ha nem pótolják, akkor az adózó adószámát 60 napra felfüggesztik, ami ellen nem lehet fellebbezni. Ha ez sem hoz eredményt, az APEH értesíti a cégbíróságot, és kezdeményezi a cég megszűntté nyilvánítását.
NYUGDÍJ MELLETI MUNKAVÉGZÉS
Az öregségi nyugdíjasok esetében az új szabály a korlátlan munkavégzés lehetőségét nem a 62. életévhez, hanem a nyugdíjkorhatár betöltéséhez (ami adott esetben ennél magasabb is lehet) köti,
illetve kiterjeszti a korlátozást:
• az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjasokra és a
• a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban részesülőkre is.
Jelentősen változik viszont a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés lehetősége. Az új szabályok szerint rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
· a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és
· a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
A nyugdíjjogosultság megszűnéséhez tehát mindkét feltételnek egyaránt teljesülnie kell. Az új szabályt a 2009. június 30-át követően szerzett jövedelmek vonatkozásában kell alkalmazni.
2009. július 22., szerda
Számlázás
A számla visszaküldése
A Számviteli törvény előír egy igen lényeges kötelezettséget. "A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak." (165.§/2/)
Mit jelent a számla befogadása? Fizikailag a számla átvételét, jogilag az elismerését. A számla befogadásával a vállalkozás élhet a számlához fűzött jogokkal (pl. adólevonás, költségelszámolás), illetve köteles teljesíteni a kapcsolódó kötelezettségeket (pl. adófizetés stb.)
Így tehát a számla befogadása előtt a vevőnek először alakilag, formailag meg kell vizsgálnia a számlát, tartalmaz-e minden formaságot, amelyet ebben a körben jellemzően az Áfa törvény előír: pl. a számlakiállító neve, adószáma, helyes-e, adóalap, adókulcs jó-e stb. Bármilyen formai hiba esetén is javasolt már a számlát azonnal visszaküldeni a kiállítóhoz javításra, - nehogy utólag az adóhatóság a számlabefogadón verje el a port.
Aztán még itt van a leglényegesebb kérdés – a könyvelésbe bevezetni egy számlát csak akkor lehet, ha elismert követelésen alapul. Ha a vevő – a befogadó nem ismeri el a követelést, a szállító ellenben egyoldalúan számláz – ezesetben a számlát vissza kell küldeni. A számla befogadása ilyen esetben ugyanis azt eredményezheti, hogy a vevő a vitatott követelést is köteles lesz kiegyenlíteni, mert különben felszámolják a cégét.
Itt különösen figyelni kell a Csődtörvény következő rendelkezésére:
Csődtv. 27.§(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette,…
E jogszabályhelyből a számla befogadójára az a saját önérdekéből következő feladat és kötelezettség hárul, hogy vizsgálja meg a számlát a kézhezvételékor azonnal abból a szempontból, hogy elismeri-e? Itt igazából azt kell megnézni, hogy a számla összhangban van-e a szerződéssel, illetve a teljesítéssel. Ha a vevő a követelést vitatja – azonnal küldje is vissza a számlát a feladónak. Mégpedig ne csak úgy simán, hanem ajánlott tértivevényes küldeményként, kisérlővéllel felszerelve.
A számla vitatása esetén meddig van lehetőség a számla visszaküldésére? A Csődtörvény előbbi rendelkezése alapján a fizetési határidő lejárata és az azt követő 15 nap egy fordulópont. A vevő eddig van jogi lehetősége vitatni a számlát egy ellene indított felszámolási eljárásban. Ezt követően már csak kifizetheti a számlát – különben a bíróság elrendeli a felszámolását. Ha pedig itt tartozatlanul fizetett, akkor peres úton tudja visszakövetelni a pénzét.
Hát ez a jogi jelentősége a számla befogadás mindennapi feladatainak.
A Számviteli törvény előír egy igen lényeges kötelezettséget. "A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak." (165.§/2/)
Mit jelent a számla befogadása? Fizikailag a számla átvételét, jogilag az elismerését. A számla befogadásával a vállalkozás élhet a számlához fűzött jogokkal (pl. adólevonás, költségelszámolás), illetve köteles teljesíteni a kapcsolódó kötelezettségeket (pl. adófizetés stb.)
Így tehát a számla befogadása előtt a vevőnek először alakilag, formailag meg kell vizsgálnia a számlát, tartalmaz-e minden formaságot, amelyet ebben a körben jellemzően az Áfa törvény előír: pl. a számlakiállító neve, adószáma, helyes-e, adóalap, adókulcs jó-e stb. Bármilyen formai hiba esetén is javasolt már a számlát azonnal visszaküldeni a kiállítóhoz javításra, - nehogy utólag az adóhatóság a számlabefogadón verje el a port.
Aztán még itt van a leglényegesebb kérdés – a könyvelésbe bevezetni egy számlát csak akkor lehet, ha elismert követelésen alapul. Ha a vevő – a befogadó nem ismeri el a követelést, a szállító ellenben egyoldalúan számláz – ezesetben a számlát vissza kell küldeni. A számla befogadása ilyen esetben ugyanis azt eredményezheti, hogy a vevő a vitatott követelést is köteles lesz kiegyenlíteni, mert különben felszámolják a cégét.
Itt különösen figyelni kell a Csődtörvény következő rendelkezésére:
Csődtv. 27.§(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette,…
E jogszabályhelyből a számla befogadójára az a saját önérdekéből következő feladat és kötelezettség hárul, hogy vizsgálja meg a számlát a kézhezvételékor azonnal abból a szempontból, hogy elismeri-e? Itt igazából azt kell megnézni, hogy a számla összhangban van-e a szerződéssel, illetve a teljesítéssel. Ha a vevő a követelést vitatja – azonnal küldje is vissza a számlát a feladónak. Mégpedig ne csak úgy simán, hanem ajánlott tértivevényes küldeményként, kisérlővéllel felszerelve.
A számla vitatása esetén meddig van lehetőség a számla visszaküldésére? A Csődtörvény előbbi rendelkezése alapján a fizetési határidő lejárata és az azt követő 15 nap egy fordulópont. A vevő eddig van jogi lehetősége vitatni a számlát egy ellene indított felszámolási eljárásban. Ezt követően már csak kifizetheti a számlát – különben a bíróság elrendeli a felszámolását. Ha pedig itt tartozatlanul fizetett, akkor peres úton tudja visszakövetelni a pénzét.
Hát ez a jogi jelentősége a számla befogadás mindennapi feladatainak.
2009. július 2., csütörtök
Pénztárgépek átállításáról mégegyszer.
APEH közlemény
a pénztárgépeket és taxamétereket érintő, 2009. július 1-től érvényes általános
forgalmi adó mértékekre történő átállítással összefüggő feladatokról
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (továbbiakban: Törvény) alapján 2009. július 1-től a 20 %-os általános forgalmiadó mértéke 25%-ra módosul, és bevezetésre kerül a 18%-os adómérték.
A Törvény 2. §-a meghatározza az egyszerűsített adattartalmú számlában kötelezően feltüntetésre kerülő, a felszámított adómértéknek megfelelő azon százalékértékeket, amely az adót is tartalmazó árból az áthárított adó összegének meghatározásához szükséges. Ez a százalékérték a 25 %-os felszámított adómértéknél 20 %, a 18%-os felszámított adómértéknél 15,25%.
Az adómérték változása érinti a pénztárgépek és taxaméterek működését, ezért a Törvény 59. § (1) bekezdése meghatározza az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, mely alapján az általános forgalmi adó mértékének kezelésére is alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket az adóalany köteles az adómérték változása miatt az arra jogosult szervizzel legkésőbb 2009. augusztus 31. napjáig átállíttatni.
A számla, egyszerűsített adattartalmú számla adására is alkalmas,
illetve az általános forgalmi adó nyugtán való feltüntetésére alkalmas pénztárgépet és taxamétert alkalmazó adóalany az átállításig kézi kibocsátású bizonylatot köteles kiállítani.
A szerviznek az adómemóriát ki kell íratni a 2009. június 30-ig, valamint a 2009. július 1. és az átállítás végrehajtásának napja közötti időszakra vonatkozóan is, kivételt képeznek azok a pénztárgépek, melyek adómemória listáján a napi forgalmi adatok áfa mértékenként részletezve vannak. A kiíratott forgalmi adatokat, valamint az áfa adómérték átállítás tényét a szerviznek a pénztárgépnaplóban regisztrálni, az adómemória listát a naplóhoz mellékelni kell.
Az adómemória kiíratás eredményeként rögzítésre kerülnek a 2009. július 1-től érvényes új adómértékhez tartozó forgalmi értékek meghatározásához szükséges nyitó adatok.
Az idényjelleggel működő pénztárgépek esetében - külön kérelem nélkül - a fenti átállítási határidő az első nyitási napig meghosszabbítható. A pénztárgépek átállítását az új általános forgalmi adó mértékekre, ill. az adómemória kiíratást a raktáron lévő, működőképes gépekre is el kell végezni.
A pénztárgépet vagy a taxamétert a felhasználó köteles az adott típusra vonatkozó
APEH engedéllyel rendelkező szervizzel, vagy a központilag állítható rendszerek esetében rendszergazda közreműködésével átállíttatni.
A végrehajtás végső határideje: 2009. augusztus 31.
Amennyiben rendszergazda végezte el az átállítást, úgy a szerviznek utólag kell a helyszínen a bejegyzéseket a pénztárgépnaplóba 2009. augusztus 31-ig megtenni.
Az elvégzett átállításokról (a határidőn túl megtörténtek esetében is) a szerviznek az üzembe helyezésre, változásjelentésre előírt PÉNZTÁRGÉP, ill. TAXAMÉTER adatközlő
lapot kell kiállítaniuk.
a pénztárgépeket és taxamétereket érintő, 2009. július 1-től érvényes általános
forgalmi adó mértékekre történő átállítással összefüggő feladatokról
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (továbbiakban: Törvény) alapján 2009. július 1-től a 20 %-os általános forgalmiadó mértéke 25%-ra módosul, és bevezetésre kerül a 18%-os adómérték.
A Törvény 2. §-a meghatározza az egyszerűsített adattartalmú számlában kötelezően feltüntetésre kerülő, a felszámított adómértéknek megfelelő azon százalékértékeket, amely az adót is tartalmazó árból az áthárított adó összegének meghatározásához szükséges. Ez a százalékérték a 25 %-os felszámított adómértéknél 20 %, a 18%-os felszámított adómértéknél 15,25%.
Az adómérték változása érinti a pénztárgépek és taxaméterek működését, ezért a Törvény 59. § (1) bekezdése meghatározza az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, mely alapján az általános forgalmi adó mértékének kezelésére is alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket az adóalany köteles az adómérték változása miatt az arra jogosult szervizzel legkésőbb 2009. augusztus 31. napjáig átállíttatni.
A számla, egyszerűsített adattartalmú számla adására is alkalmas,
illetve az általános forgalmi adó nyugtán való feltüntetésére alkalmas pénztárgépet és taxamétert alkalmazó adóalany az átállításig kézi kibocsátású bizonylatot köteles kiállítani.
A szerviznek az adómemóriát ki kell íratni a 2009. június 30-ig, valamint a 2009. július 1. és az átállítás végrehajtásának napja közötti időszakra vonatkozóan is, kivételt képeznek azok a pénztárgépek, melyek adómemória listáján a napi forgalmi adatok áfa mértékenként részletezve vannak. A kiíratott forgalmi adatokat, valamint az áfa adómérték átállítás tényét a szerviznek a pénztárgépnaplóban regisztrálni, az adómemória listát a naplóhoz mellékelni kell.
Az adómemória kiíratás eredményeként rögzítésre kerülnek a 2009. július 1-től érvényes új adómértékhez tartozó forgalmi értékek meghatározásához szükséges nyitó adatok.
Az idényjelleggel működő pénztárgépek esetében - külön kérelem nélkül - a fenti átállítási határidő az első nyitási napig meghosszabbítható. A pénztárgépek átállítását az új általános forgalmi adó mértékekre, ill. az adómemória kiíratást a raktáron lévő, működőképes gépekre is el kell végezni.
A pénztárgépet vagy a taxamétert a felhasználó köteles az adott típusra vonatkozó
APEH engedéllyel rendelkező szervizzel, vagy a központilag állítható rendszerek esetében rendszergazda közreműködésével átállíttatni.
A végrehajtás végső határideje: 2009. augusztus 31.
Amennyiben rendszergazda végezte el az átállítást, úgy a szerviznek utólag kell a helyszínen a bejegyzéseket a pénztárgépnaplóba 2009. augusztus 31-ig megtenni.
Az elvégzett átállításokról (a határidőn túl megtörténtek esetében is) a szerviznek az üzembe helyezésre, változásjelentésre előírt PÉNZTÁRGÉP, ill. TAXAMÉTER adatközlő
lapot kell kiállítaniuk.
2009. június 22., hétfő
2010-es adómódosítás
Döntött a kormány arról, hogy a béren kívüli juttatásoknál - cafetéria - 25 százalékos lesz az adókulcs, és megszűnik a 400 ezer forintos összeghatár.
A kabinet arról döntött, hogy a béren kívüli juttatások közül a kedvezményes kulcs alá tartozzon a helyi közlekedési bérlet, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-jegy (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig).
Továbbra is adómentes maradna a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat. A kormány rendeletet hoz arról, a földhivatalhoz idén június 30-ig benyújtott lakóingatlan eladásról szóló szerződések esetében teljes egészében a 20 százalékos áfa-kulcsot kell alkalmazni. Szintén ide tartozik, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás még ez év nyarán, várhatóan július elején, a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá kerül.
Az elfogadott módosító indítványok között van az is, hogy mentes lesz az ingatlanadó megfizetése alól a szakszervezet tulajdonában álló üdülő, ha az üdülőt az üzemeltetési időszaka alatt képződő vendégéjszakák legalább 50 százalékában szakszervezeti tag vagy annak közeli hozzátartozója veszi igénybe.
A helyi iparűzési adónál a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adóhivatal szedje be a jövő évtől, ugyanakkor az önkormányzatoknak mérlegelési joguk lesz, hogy a területükön lévő vállalkozások közül melyik kapjon mentességet ennek fizetése alól, illetve mekkora legyen a kivetett adó mértéke.
Az APEH által beszedett iparűzési adót a központi adóhatóság a befizetési határidőt követően legfeljebb 35 napon belül továbbítja a helyi önkormányzatoknak, de az önkormányzatokkal folytatott legutolsó egyeztetések alapján a kormány módosította javaslatát. Az új javaslat szerint az átutalás a befizetési határidőt megelőző munkanapon megtörténik - szögezte le a kormányszóvivő. Mint mondta, az iparűzési adó bevétele az önkormányzatokat illeti meg, vagyis az APEH-nek a teljes összeget át kell utalnia a helyhatóságoknak december 20-ig.
A vagyonadóról szólva az adó mértéke változott a korábbi tervekhez képest: a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok esetében 0-30 millió forint között 0,25 százalék, 30-50 millió forint között 0,35 százalék, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lesz jövőre a három kulcs.
Rendelkezés, miszerint a 30 millió forint alatti lakóingatlanok tulajdonosai mentesülnek az adó megfizetése alól, de változás lenne az, hogy ez a mentesség csak akkor járna, ha az adóalanynak legalább 50 százalékos tulajdonában van az ingatlan, amelyben életvitelszerűen benne is lakik.
Nem kellene adó fizetni akkor sem, ha az adóalanynak több lakóingatlanban - lakásban vagy üdülőben - van tulajdona vagy vagyoni értékű joga, és ebből a második forgalmi értéke a 15 millió forintot nem éri el.
Döntött a kormány arról, hogy a béren kívüli juttatásoknál - cafetéria - 25 százalékos lesz az adókulcs, és megszűnik a 400 ezer forintos összeghatár.
A kabinet arról döntött, hogy a béren kívüli juttatások közül a kedvezményes kulcs alá tartozzon a helyi közlekedési bérlet, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-jegy (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig).
Továbbra is adómentes maradna a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat. A kormány rendeletet hoz arról, a földhivatalhoz idén június 30-ig benyújtott lakóingatlan eladásról szóló szerződések esetében teljes egészében a 20 százalékos áfa-kulcsot kell alkalmazni. Szintén ide tartozik, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás még ez év nyarán, várhatóan július elején, a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá kerül.
Az elfogadott módosító indítványok között van az is, hogy mentes lesz az ingatlanadó megfizetése alól a szakszervezet tulajdonában álló üdülő, ha az üdülőt az üzemeltetési időszaka alatt képződő vendégéjszakák legalább 50 százalékában szakszervezeti tag vagy annak közeli hozzátartozója veszi igénybe.
A helyi iparűzési adónál a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adóhivatal szedje be a jövő évtől, ugyanakkor az önkormányzatoknak mérlegelési joguk lesz, hogy a területükön lévő vállalkozások közül melyik kapjon mentességet ennek fizetése alól, illetve mekkora legyen a kivetett adó mértéke.
Az APEH által beszedett iparűzési adót a központi adóhatóság a befizetési határidőt követően legfeljebb 35 napon belül továbbítja a helyi önkormányzatoknak, de az önkormányzatokkal folytatott legutolsó egyeztetések alapján a kormány módosította javaslatát. Az új javaslat szerint az átutalás a befizetési határidőt megelőző munkanapon megtörténik - szögezte le a kormányszóvivő. Mint mondta, az iparűzési adó bevétele az önkormányzatokat illeti meg, vagyis az APEH-nek a teljes összeget át kell utalnia a helyhatóságoknak december 20-ig.
A vagyonadóról szólva az adó mértéke változott a korábbi tervekhez képest: a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok esetében 0-30 millió forint között 0,25 százalék, 30-50 millió forint között 0,35 százalék, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lesz jövőre a három kulcs.
Rendelkezés, miszerint a 30 millió forint alatti lakóingatlanok tulajdonosai mentesülnek az adó megfizetése alól, de változás lenne az, hogy ez a mentesség csak akkor járna, ha az adóalanynak legalább 50 százalékos tulajdonában van az ingatlan, amelyben életvitelszerűen benne is lakik.
Nem kellene adó fizetni akkor sem, ha az adóalanynak több lakóingatlanban - lakásban vagy üdülőben - van tulajdona vagy vagyoni értékű joga, és ebből a második forgalmi értéke a 15 millió forintot nem éri el.
2009. június 3., szerda
Az áfa változásról és a pénztárgépek átállításáról.
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (továbbiakban: Törvény) alapján 2009. július 1-től a 20 %-os általános forgalmi adó mértéke 25%-ra módosul, és bevezetésre kerül a 18%-os adómérték.
A Törvény 2. §-a meghatározza az egyszerűsített adattartalmú számlában kötelezően feltüntetésre kerülő, a felszámított adómértéknek megfelelő azon százalékértékeket, amely az adót is tartalmazó árból az áthárított adó összegének meghatározásához szükséges. Ez a százalékérték a 25 %-os felszámított adómértéknél 20 %, a 18%-os felszámított adómértéknél 15,25%.
Az adómérték változása érinti a pénztárgépek és taxaméterek működését, ezért a Törvény 59.
§ (1) bekezdése meghatározza az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, mely alapján az általános forgalmi adó mértékének kezelésére is alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket az adóalany köteles az adómérték változása miatt az arra jogosult szervizzel legkésőbb 2009. augusztus 31. napjáig átállíttatni. A számla, egyszerűsített adattartalmú számla adására is alkalmas,
illetve az általános forgalmi adó nyugtán való feltüntetésére alkalmas pénztárgépet és
taxamétert alkalmazó adóalany az átállításig kézi kibocsátású bizonylatot köteles kiállítani.
A fenti követelmények teljesítése érdekében, azokkal összefüggésben a pénztárgépet, taxamétert használó adóalanyoknak és az átállítást végző szervizeknek az alábbiakban részletezettek szerint kell eljárnia.
I. ÁFA adómérték átállítás
1. Pénztárgépek
1.1 Az új áfa-csoportonkénti forgalmi gyűjtőket a következők szerint kell kialakítani.
Régi áfa gyűjtők Új áfa gyűjtők Jele
5 % 5 % "A"
0 % (korábban 15%) 18 % "B"
20 % 25 % "C"
AJT (Adójegyes) AJT (Adójegyes) "D"
TAM (Tárgyi adómentes) TAM (Tárgyi adómentes) "E"
Az új gyűjtőket 2009. 08. 31-ig valamennyi, arra alkalmas pénztárgépen létre kell hozni.
A Törvény 2. §-a meghatározza az egyszerűsített adattartalmú számlában kötelezően feltüntetésre kerülő, a felszámított adómértéknek megfelelő azon százalékértékeket, amely az adót is tartalmazó árból az áthárított adó összegének meghatározásához szükséges. Ez a százalékérték a 25 %-os felszámított adómértéknél 20 %, a 18%-os felszámított adómértéknél 15,25%.
Az adómérték változása érinti a pénztárgépek és taxaméterek működését, ezért a Törvény 59.
§ (1) bekezdése meghatározza az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, mely alapján az általános forgalmi adó mértékének kezelésére is alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket az adóalany köteles az adómérték változása miatt az arra jogosult szervizzel legkésőbb 2009. augusztus 31. napjáig átállíttatni. A számla, egyszerűsített adattartalmú számla adására is alkalmas,
illetve az általános forgalmi adó nyugtán való feltüntetésére alkalmas pénztárgépet és
taxamétert alkalmazó adóalany az átállításig kézi kibocsátású bizonylatot köteles kiállítani.
A fenti követelmények teljesítése érdekében, azokkal összefüggésben a pénztárgépet, taxamétert használó adóalanyoknak és az átállítást végző szervizeknek az alábbiakban részletezettek szerint kell eljárnia.
I. ÁFA adómérték átállítás
1. Pénztárgépek
1.1 Az új áfa-csoportonkénti forgalmi gyűjtőket a következők szerint kell kialakítani.
Régi áfa gyűjtők Új áfa gyűjtők Jele
5 % 5 % "A"
0 % (korábban 15%) 18 % "B"
20 % 25 % "C"
AJT (Adójegyes) AJT (Adójegyes) "D"
TAM (Tárgyi adómentes) TAM (Tárgyi adómentes) "E"
Az új gyűjtőket 2009. 08. 31-ig valamennyi, arra alkalmas pénztárgépen létre kell hozni.
2009. május 6., szerda
Májustól elektronikusan kell leadni a cégek beszámolóit
A cégek számviteli törvény szerinti beszámolóit május 1-től a kormányzati portálon keresztül, elektronikusan kell leadni a céginformációs szolgálatnak - az erről szóló, három miniszter által jegyzett rendelet a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg.
Az igazságügyi és rendészeti-, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető-, továbbá a pénzügyminiszter közös rendelete mellékletben közli azt az űrlapot, amely kísérője a beszámolónak. Ezen meg kell jelölni azt, hogy milyen dokumentumokat nyújtott be a cég. A benyújtott mérlegek, eredménykimutatások, kiegészítő mellékletek, a könyvvizsgálói jelentések, továbbá az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatok ingyen tekinthetők meg a www.e-beszamolo.irm.hu honlapon. Keresni lehet az adatbázisban a cég neve, cégjegyzékszáma, valamint adószáma megadásával is.
A céginformációs szolgálat elektronikusan, véletlenszerű kiválasztással ellenőrzi a beszámolóhoz csatolt űrlap adattartalmát. Ha egy cég nem megfelelően nyújtja be a beszámolóját, akkor erről a céginformációs szolgálat értesíti az adóhatóságot. A 3 ezer forintos költségtérítést - az összeget egy 2006-ban hozott igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet határozza meg - a beszámoló megküldése előtt kell befizetni a rendeletben szereplő számlaszámra. A beszámolóval együtt meg kell küldeni a céginformációs szolgálathoz a Magyar Államkincstár igazolását a költségtérítés megfizetéséről. Ha a beszámolóval együtt nem küldi meg a befizetési igazolást a cég, akkor a céginformációs szolgálat ezt úgy tekinti, hogy nem tett eleget a beszámolója közzétételi kötelezettségének. Erről a szolgálat - szintén elektronikusan - tájékoztatja a mulasztót.
Az igazságügyi és rendészeti-, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető-, továbbá a pénzügyminiszter közös rendelete mellékletben közli azt az űrlapot, amely kísérője a beszámolónak. Ezen meg kell jelölni azt, hogy milyen dokumentumokat nyújtott be a cég. A benyújtott mérlegek, eredménykimutatások, kiegészítő mellékletek, a könyvvizsgálói jelentések, továbbá az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatok ingyen tekinthetők meg a www.e-beszamolo.irm.hu honlapon. Keresni lehet az adatbázisban a cég neve, cégjegyzékszáma, valamint adószáma megadásával is.
A céginformációs szolgálat elektronikusan, véletlenszerű kiválasztással ellenőrzi a beszámolóhoz csatolt űrlap adattartalmát. Ha egy cég nem megfelelően nyújtja be a beszámolóját, akkor erről a céginformációs szolgálat értesíti az adóhatóságot. A 3 ezer forintos költségtérítést - az összeget egy 2006-ban hozott igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet határozza meg - a beszámoló megküldése előtt kell befizetni a rendeletben szereplő számlaszámra. A beszámolóval együtt meg kell küldeni a céginformációs szolgálathoz a Magyar Államkincstár igazolását a költségtérítés megfizetéséről. Ha a beszámolóval együtt nem küldi meg a befizetési igazolást a cég, akkor a céginformációs szolgálat ezt úgy tekinti, hogy nem tett eleget a beszámolója közzétételi kötelezettségének. Erről a szolgálat - szintén elektronikusan - tájékoztatja a mulasztót.
2009. május 2., szombat
Termékdíj törvény változása.
Ismét módosul a termékdíj törvény!
A Parlament 2009. március 30-án elfogadta a T09307 számon előterjesztett módosítójavaslatot, amely a 2009. évi XIX. törvénnyel – a 2009. január 1-jétől hatályba lépő változásokat követően most ismét – módosította a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényt.
A 2009. június 1-jétől hatályba lépő új rendelkezések összefoglalva az alábbiak:
1. A műanyag (bevásárló-reklám) táskák után megfizetendő „E” (egységes) termékdíjtételek 100%-ára érvényesíthető levonás lehetősége a környezetbarát védjegy használata esetén.
2. Termékdíj bírság és mulasztási bírság mellőzése 2009. január 1.és 2009. június 1. közötti időszakban a 2009. június 1-jétől nem kereskedelmi csomagolásnak számító csomagolások tekintetében.
3. A kereskedelmi csomagolás definíciójának, valamint a kereskedelmi csomagolás alóli kivételeknek pontosítása, ezen belül:
a) a kupak és a címke mellett az egyszer használatos ivópoharak nevesítése, mint nem kereskedelmi csomagolások
b) a műanyag zsák- és zacskó meghatározásának módosítása
c) az italtermékek (2202 vámtarifaszámú víz)körének szűkítése a tejalapú italokkal,tejtermékekkel
A 2009. június 1-jétől hatályba lépő módosítások közül kiemelendő az a rendelkezés,
miszerint a kereskedelmi csomagolás hatálya alá 2009. június 1-jétől nem tartozó
termékdíjköteles termékek után, 2009. január 1. és 2009. június 1. közötti idő
szakban teljesítendő termékdíjfizetési kötelezettségnek megsértése miatt termékdíj- és mulasztási bírság kiszabásának nincs helye, illetve a kiszabott bírságok visszafizetése iránt az azt kiszabó szerv hivatalból intézkedik. Tehát a 2009. január 1. és a 2009. június 1. között érvényben maradnak ugyan a kereskedelmi csomagolásra vonatkozó régi definíciók, azonban az ezekkel kapcsolatos termékdíj fizetési kötelezettség megsértése miatt termékdíj- és mulasztási bírság
nem szabható ki, illetve a már kiszabott bírságok pedig visszafizetésre kerülnek.
A Parlament 2009. március 30-án elfogadta a T09307 számon előterjesztett módosítójavaslatot, amely a 2009. évi XIX. törvénnyel – a 2009. január 1-jétől hatályba lépő változásokat követően most ismét – módosította a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényt.
A 2009. június 1-jétől hatályba lépő új rendelkezések összefoglalva az alábbiak:
1. A műanyag (bevásárló-reklám) táskák után megfizetendő „E” (egységes) termékdíjtételek 100%-ára érvényesíthető levonás lehetősége a környezetbarát védjegy használata esetén.
2. Termékdíj bírság és mulasztási bírság mellőzése 2009. január 1.és 2009. június 1. közötti időszakban a 2009. június 1-jétől nem kereskedelmi csomagolásnak számító csomagolások tekintetében.
3. A kereskedelmi csomagolás definíciójának, valamint a kereskedelmi csomagolás alóli kivételeknek pontosítása, ezen belül:
a) a kupak és a címke mellett az egyszer használatos ivópoharak nevesítése, mint nem kereskedelmi csomagolások
b) a műanyag zsák- és zacskó meghatározásának módosítása
c) az italtermékek (2202 vámtarifaszámú víz)körének szűkítése a tejalapú italokkal,tejtermékekkel
A 2009. június 1-jétől hatályba lépő módosítások közül kiemelendő az a rendelkezés,
miszerint a kereskedelmi csomagolás hatálya alá 2009. június 1-jétől nem tartozó
termékdíjköteles termékek után, 2009. január 1. és 2009. június 1. közötti idő
szakban teljesítendő termékdíjfizetési kötelezettségnek megsértése miatt termékdíj- és mulasztási bírság kiszabásának nincs helye, illetve a kiszabott bírságok visszafizetése iránt az azt kiszabó szerv hivatalból intézkedik. Tehát a 2009. január 1. és a 2009. június 1. között érvényben maradnak ugyan a kereskedelmi csomagolásra vonatkozó régi definíciók, azonban az ezekkel kapcsolatos termékdíj fizetési kötelezettség megsértése miatt termékdíj- és mulasztási bírság
nem szabható ki, illetve a már kiszabott bírságok pedig visszafizetésre kerülnek.
2009. április 6., hétfő
Útnyilvántartás
Útnyilvántartás vezetésével kapcsolatos kérdések.
Mint mindenki számára ismert 2009.02.01-től új adóztatási rendszert vezettek be a cégautókkal kapcsolatban. A korábban megszokott jövedelem típusú adót felváltotta egy vagyoni típusú adó.Ezzel egyidőben két helyen is változott az szja törvény:
1. A korábbi 70§-t hatályon kívül helyezték, azaz nem adóköteles természetbeni juttatás a cégautók magánhasználata.
2. Ezzel egyidőben beiktatták a törvény 1. sz. mellékletének 8.37 pontját: eszerint adómentes természetbeni juttatás a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.Ennyi ismeret után bátran kijelenthetjük, hogy a továbbiakban nincs szükség útnyilvántartásra, mert:
- ha az autót üzleti célból használjuk, akkor egyértelmű vállalkozási költség merülfel -ha az autót magáncélból használjuk, akkor pedig természetbeni juttatás keletkezik, melyre nincs adófizetési kötelezettség. A problémák azonban itt kezdődnek:
- a számviteli törvény előírása szerint el kell-e különíteni az üzleti használatot magánhasználattól?
- a magánhasználat miatt elszámolt üzemanyagköltség, amit anyagköltségként számolunk el, levonható-e az iparűzési adó alapjából? - elszámolható-e költségként az üzemanyag-számla, ha az biztosan nem ebben az autóban került felhasználásra (a fogyasztás már extrém értéket mutat), de mégis ennek az autónak a rendszáma lett rá feltüntetve?AZAZ: kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni az autóra felmerülő költségekről annak érdekében, hogy azok ne legyenek kedvezőtlen hatással a különféle adókötelezettségekre?
Ha valaki érdekelt abban, hogy mások útnyilvántartást vezessenek (pl. útnyilvántartó szoftvert fejleszt, vagy nyomtatványt értékesít) egyértelműen azt fogja válaszolni, hogy IGEN.Ha egy vállalkozó nem igazán szeret útnyilvántartást vezetni, képes elhinni azt, hogy NEM.Az APEH sajnos nem adott ki központi állásfoglalást. Vannak viszont egyedi kérdés-válaszok. Ilyen egyedileg kapott válasz az alábbi tájékoztatás is:„Az útnyilvántartás vezetése a cégautó adóhoz nem kötelező, de továbbra is ajánlott ahhoz, hogy az üzleti célú üzemanyag fogyasztás hitelt érdemlően bizonyítható legyen. Ugyanis az év eleji és az év végi km óra állás feljegyzése a teljes futott km-t bizonyítja, de hogy ebből mennyi volt a ténylegesen üzleti célból megtett út, azt nem. Ez alól csak az egyéni vállalkozó mentesül, aki tételes költségelszámolást folytat ugyan, de a havi 500 km utat számol el átalányban.Társaságok esetében, ha hitelt érdemlően nem tudják bizonyítani az üzleti célból felmerült és indokolt üzemanyag költséget - és ezt a költségek között elszámolják - meg kell növelni a társasági adóalap kiszámításakor az adózás előtti eredményt.(A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. mell III./ 9. és 11. pontjai, és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bek. d. pontja.)(Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály)”Olvastam ezzel ellentétes értelmezést is, kiváló és nagytekintélyű adótanácsadótól. Nem csoda, ha a könyvelő nem tud egyértelmű választ adni ügyfeleinek. Ez ismét egy olyan helyzet, amit nehezen tudunk megmagyarázni az ügyfélnek presztízsveszteség nélkül.Ők csak egy egyszerű kérdést tettek fel: „Kell útnyilvántartás, vagy nem…?”Ön mit válaszol ilyenkor az ügyfelének?Ha Önnek, vagy ismerősének van a birtokában ezzel a problémával kapcsolatos egyedi állásfoglalás, akkor szívesen adunk helyet azok közzétételére a hozzászólásokban.
Forrás: Önadózó
Mint mindenki számára ismert 2009.02.01-től új adóztatási rendszert vezettek be a cégautókkal kapcsolatban. A korábban megszokott jövedelem típusú adót felváltotta egy vagyoni típusú adó.Ezzel egyidőben két helyen is változott az szja törvény:
1. A korábbi 70§-t hatályon kívül helyezték, azaz nem adóköteles természetbeni juttatás a cégautók magánhasználata.
2. Ezzel egyidőben beiktatták a törvény 1. sz. mellékletének 8.37 pontját: eszerint adómentes természetbeni juttatás a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.Ennyi ismeret után bátran kijelenthetjük, hogy a továbbiakban nincs szükség útnyilvántartásra, mert:
- ha az autót üzleti célból használjuk, akkor egyértelmű vállalkozási költség merülfel -ha az autót magáncélból használjuk, akkor pedig természetbeni juttatás keletkezik, melyre nincs adófizetési kötelezettség. A problémák azonban itt kezdődnek:
- a számviteli törvény előírása szerint el kell-e különíteni az üzleti használatot magánhasználattól?
- a magánhasználat miatt elszámolt üzemanyagköltség, amit anyagköltségként számolunk el, levonható-e az iparűzési adó alapjából? - elszámolható-e költségként az üzemanyag-számla, ha az biztosan nem ebben az autóban került felhasználásra (a fogyasztás már extrém értéket mutat), de mégis ennek az autónak a rendszáma lett rá feltüntetve?AZAZ: kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni az autóra felmerülő költségekről annak érdekében, hogy azok ne legyenek kedvezőtlen hatással a különféle adókötelezettségekre?
Ha valaki érdekelt abban, hogy mások útnyilvántartást vezessenek (pl. útnyilvántartó szoftvert fejleszt, vagy nyomtatványt értékesít) egyértelműen azt fogja válaszolni, hogy IGEN.Ha egy vállalkozó nem igazán szeret útnyilvántartást vezetni, képes elhinni azt, hogy NEM.Az APEH sajnos nem adott ki központi állásfoglalást. Vannak viszont egyedi kérdés-válaszok. Ilyen egyedileg kapott válasz az alábbi tájékoztatás is:„Az útnyilvántartás vezetése a cégautó adóhoz nem kötelező, de továbbra is ajánlott ahhoz, hogy az üzleti célú üzemanyag fogyasztás hitelt érdemlően bizonyítható legyen. Ugyanis az év eleji és az év végi km óra állás feljegyzése a teljes futott km-t bizonyítja, de hogy ebből mennyi volt a ténylegesen üzleti célból megtett út, azt nem. Ez alól csak az egyéni vállalkozó mentesül, aki tételes költségelszámolást folytat ugyan, de a havi 500 km utat számol el átalányban.Társaságok esetében, ha hitelt érdemlően nem tudják bizonyítani az üzleti célból felmerült és indokolt üzemanyag költséget - és ezt a költségek között elszámolják - meg kell növelni a társasági adóalap kiszámításakor az adózás előtti eredményt.(A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. mell III./ 9. és 11. pontjai, és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bek. d. pontja.)(Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály)”Olvastam ezzel ellentétes értelmezést is, kiváló és nagytekintélyű adótanácsadótól. Nem csoda, ha a könyvelő nem tud egyértelmű választ adni ügyfeleinek. Ez ismét egy olyan helyzet, amit nehezen tudunk megmagyarázni az ügyfélnek presztízsveszteség nélkül.Ők csak egy egyszerű kérdést tettek fel: „Kell útnyilvántartás, vagy nem…?”Ön mit válaszol ilyenkor az ügyfelének?Ha Önnek, vagy ismerősének van a birtokában ezzel a problémával kapcsolatos egyedi állásfoglalás, akkor szívesen adunk helyet azok közzétételére a hozzászólásokban.
Forrás: Önadózó
2009. április 5., vasárnap
Környezetvédelmi termékdíjról
X. 38/2009. VPOP
Változott a termékdíj bevallási határidő
.
A 2009. január 1-től hatályba lépett módosítás egyik legfontosabb momentuma, hogy megváltozott az éves bevallók termékdíj bevallásának benyújtási határideje. A változás szerint, akik az adózás rendjéről szóló törvény értelmében éves bevallás benyújtására kötelezettek - az eddigiektől eltérően - ezentúl nem negyedévente, hanem évente egy alkalommal, a tárgyévet követő február 25-ig nyújthatják be környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó bevallásaikat.
Változatlanok a havi illetve negyedéves bevallás benyújtására kötelezettekre vonatkozó bevallási határidők, azaz a benyújtási határidő a tárgyidőszakot követő hónap 20. napja.
Kérjük tehát az éves bevallás benyújtására kötelezett ügyfeleinket, hogy a felesleges munka elkerülése érdekében bevallásaikat a változások figyelembevételével a rájuk vonatkozó határidőre nyújtsák be.
A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos további információhoz juthatnak a www.termekdijinfo.hu oldalon.
Változott a termékdíj bevallási határidő
.
A 2009. január 1-től hatályba lépett módosítás egyik legfontosabb momentuma, hogy megváltozott az éves bevallók termékdíj bevallásának benyújtási határideje. A változás szerint, akik az adózás rendjéről szóló törvény értelmében éves bevallás benyújtására kötelezettek - az eddigiektől eltérően - ezentúl nem negyedévente, hanem évente egy alkalommal, a tárgyévet követő február 25-ig nyújthatják be környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó bevallásaikat.
Változatlanok a havi illetve negyedéves bevallás benyújtására kötelezettekre vonatkozó bevallási határidők, azaz a benyújtási határidő a tárgyidőszakot követő hónap 20. napja.
Kérjük tehát az éves bevallás benyújtására kötelezett ügyfeleinket, hogy a felesleges munka elkerülése érdekében bevallásaikat a változások figyelembevételével a rájuk vonatkozó határidőre nyújtsák be.
A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos további információhoz juthatnak a www.termekdijinfo.hu oldalon.
2009. március 12., csütörtök
Eltörölték a 250 ezer forintos korlátot
t
A készpénzforgalom korlátozása tehát megszűnt, a továbbiakban újra lehet készpénzben teljesíteni a 250 ezer forint feletti kifizetéseket is. Fontos, hogy a törvény visszamenőlegesen törli el a szankció lehetőségét. Nincs tehát helye mulasztási bírság kiszabásának a bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában, ha az ügyleti ellenérték megfizetése 2009. február 1. és a módosítás hatálybalépésének napja közötti időszakban 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történt.
Módosult a házipénztárban tartható pénz maximumának meghatározása. Sajnos ez nem a kisebb cégeket érinti, bár hiszem, hogy ezeknek a cégeknek sokkal nagyobb szükségük lett volna a pénztár maximum értékének megemelésére.
A régi 1,2%-os érték helyett a törvénymódosítás az előző évi bevétel 2%-ában határozza meg a maximális értéket.
Mindez azt jelenti, hogy az 500 ezer forintos korlátozás érvényben marad, de akinek az előző évi bevételének 2%-a ennél több, annak azt a 2%-ot lehet maximálisan a pénztárban készpénz formájában tartani.
Így az évi 25 millió forintos bevételnél kisebb cégek esetében továbbra is 500 ezer forint lehet a pénztárban, míg a 25 millió forintos bevételnél nagyobb céges esetében az összes bevétel 2%-a.
Érdemes tudni róla, hogy a törvényalkotási folyamatban van még egy módosítás, mely az adózók egy bizonyos körét érintheti.
Ezen változtatásnak köszönhetően nőhet a cégautóadó alól mentességet kapó szervezetek köre. Az erre vonatkozó törvényt még nem fogadták el, ezért most nem szeretnék ezzel foglalkozni. Ha elfogadják a módosítást, természetesen az adónavigátoron is olvashat róla.
A készpénzforgalom korlátozása tehát megszűnt, a továbbiakban újra lehet készpénzben teljesíteni a 250 ezer forint feletti kifizetéseket is. Fontos, hogy a törvény visszamenőlegesen törli el a szankció lehetőségét. Nincs tehát helye mulasztási bírság kiszabásának a bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában, ha az ügyleti ellenérték megfizetése 2009. február 1. és a módosítás hatálybalépésének napja közötti időszakban 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történt.
Módosult a házipénztárban tartható pénz maximumának meghatározása. Sajnos ez nem a kisebb cégeket érinti, bár hiszem, hogy ezeknek a cégeknek sokkal nagyobb szükségük lett volna a pénztár maximum értékének megemelésére.
A régi 1,2%-os érték helyett a törvénymódosítás az előző évi bevétel 2%-ában határozza meg a maximális értéket.
Mindez azt jelenti, hogy az 500 ezer forintos korlátozás érvényben marad, de akinek az előző évi bevételének 2%-a ennél több, annak azt a 2%-ot lehet maximálisan a pénztárban készpénz formájában tartani.
Így az évi 25 millió forintos bevételnél kisebb cégek esetében továbbra is 500 ezer forint lehet a pénztárban, míg a 25 millió forintos bevételnél nagyobb céges esetében az összes bevétel 2%-a.
Érdemes tudni róla, hogy a törvényalkotási folyamatban van még egy módosítás, mely az adózók egy bizonyos körét érintheti.
Ezen változtatásnak köszönhetően nőhet a cégautóadó alól mentességet kapó szervezetek köre. Az erre vonatkozó törvényt még nem fogadták el, ezért most nem szeretnék ezzel foglalkozni. Ha elfogadják a módosítást, természetesen az adónavigátoron is olvashat róla.
2009. február 10., kedd
Új határidő
Ismét eljött az ideje a pénztárgépek és a taxaméterek előző évi adatainak a kiiratására.
Ezt minden évben a szervizek segítségével meg is tehetjük.
Ennek végső határideje március 1.
Ezt minden évben a szervizek segítségével meg is tehetjük.
Ennek végső határideje március 1.
2009. január 29., csütörtök
Cégautó adó - 2009.
Új jogszabályi rendelkezések értelmében 2009.február 01-től a nem magánszemélyek
tulajdonában lévő személygépkocsik után meg kell fizetni a cégautó adót.
Magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi után is meg kell fizetni az adót abban az esetben, ha a vállalkozás céljára használják, és költségelszámolás történik.
Az új vagyonadót negyedévente , a negyedévet követő hónap 20.-ig,
először 2009. április 20.-án kell megfizetni, illetve bevallani.
Az adó mértéke 1600 cm3 –ig havi 7000 .-Ft, ezt meghaladó hengerűrtartalom felett
pedig havi 15 000 forintot kell fizetni.
A negyedévente fizetendő adóból levonható az adózó terhére megállapított gépjárműadó,
amennyiben a fennálló kötelezettség megfizetése határidőre megtörtént.
Nem kell a magánszemélynek az adót megfizetni, ha az elszámolás hivatali ,üzleti utazással kapcsolatosan kiküldetési rendelvény alapján történik a költségtérítés.
Jogszabályban meghatározott mértékben igazolás nélkül elszámolható.
Ebben az esetben az Apeh által megadott üzemanyagárral, és 9 Ft/km normaköltség
figyelembevételével .
A módosítás következtében nem csak a munkáltató, hanem a kifizető (így pl. a társas
vállalkozás személyesen közreműködő tagjának is) adható.
Nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a magánszemély saját személygépkocsijával történő munkába járásra tekintettel kap költségtérítést,
amely a lakóhely és a munkahely közötti távolság elszámolása 9 forint/km értékben
történik.
Egyéni vállalkozó értékcsökkenési leírást csak akkor számolhat el, ha kizárólag személyszállítási és bérbeadási tevékenységet folytat.
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó személygépkocsi üzemeltetésével kapcsolatosan
költséget számol el, akkor arra a hónapra a cégautó adót meg kell fizetni.
Egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők útnyilvántartás vezetése nélkül havi 500 kilométert számolhatnak el továbbra is, de a költségelszámolásra tekintettel ezen adózói körnek is cégautó adó fizetési kötelezettsége van.
tulajdonában lévő személygépkocsik után meg kell fizetni a cégautó adót.
Magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi után is meg kell fizetni az adót abban az esetben, ha a vállalkozás céljára használják, és költségelszámolás történik.
Az új vagyonadót negyedévente , a negyedévet követő hónap 20.-ig,
először 2009. április 20.-án kell megfizetni, illetve bevallani.
Az adó mértéke 1600 cm3 –ig havi 7000 .-Ft, ezt meghaladó hengerűrtartalom felett
pedig havi 15 000 forintot kell fizetni.
A negyedévente fizetendő adóból levonható az adózó terhére megállapított gépjárműadó,
amennyiben a fennálló kötelezettség megfizetése határidőre megtörtént.
Nem kell a magánszemélynek az adót megfizetni, ha az elszámolás hivatali ,üzleti utazással kapcsolatosan kiküldetési rendelvény alapján történik a költségtérítés.
Jogszabályban meghatározott mértékben igazolás nélkül elszámolható.
Ebben az esetben az Apeh által megadott üzemanyagárral, és 9 Ft/km normaköltség
figyelembevételével .
A módosítás következtében nem csak a munkáltató, hanem a kifizető (így pl. a társas
vállalkozás személyesen közreműködő tagjának is) adható.
Nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a magánszemély saját személygépkocsijával történő munkába járásra tekintettel kap költségtérítést,
amely a lakóhely és a munkahely közötti távolság elszámolása 9 forint/km értékben
történik.
Egyéni vállalkozó értékcsökkenési leírást csak akkor számolhat el, ha kizárólag személyszállítási és bérbeadási tevékenységet folytat.
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó személygépkocsi üzemeltetésével kapcsolatosan
költséget számol el, akkor arra a hónapra a cégautó adót meg kell fizetni.
Egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők útnyilvántartás vezetése nélkül havi 500 kilométert számolhatnak el továbbra is, de a költségelszámolásra tekintettel ezen adózói körnek is cégautó adó fizetési kötelezettsége van.
2009. január 28., szerda
10 %-os társasági adó ?
A társasági adó sávos adókulccsal történő meghatározása az adózó választási lehetősége.
A törvényi feltételek figyelembevételével a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem meghaladó összegig 10 %-os, és az e feletti összegre pedig 16 %-ék a társasági adó.
A 10 %-os adókulcs akkor alkalmazható,ha
- az adózó az adóévben nem vesz igénybe más adókedvezményt,
- az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma,
- az adóalapja az adóévben, illetve az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem
(nyereség) minimum összegével megegyezik,
- rendezett munkaügyi kapcsolattal rendelkezik,
- az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszerese után
fizeti meg az egészség,-és nyugdíjbíztosítási járulékot, kivéve ha az adózó
székhelye a területfejlesztési kedvezményezett térségben van.
A törvényi feltételek figyelembevételével a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem meghaladó összegig 10 %-os, és az e feletti összegre pedig 16 %-ék a társasági adó.
A 10 %-os adókulcs akkor alkalmazható,ha
- az adózó az adóévben nem vesz igénybe más adókedvezményt,
- az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma,
- az adóalapja az adóévben, illetve az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem
(nyereség) minimum összegével megegyezik,
- rendezett munkaügyi kapcsolattal rendelkezik,
- az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszerese után
fizeti meg az egészség,-és nyugdíjbíztosítási járulékot, kivéve ha az adózó
székhelye a területfejlesztési kedvezményezett térségben van.
2009. január 7., szerda
Készpénz és házipénztár
- 250 000 Ft felett készpénz helyett banki átutalással lehet fizetni.
A készpénzzel történő fizetés 20 % adóbírság megfizetését
vonhatja maga után.
- A törvényi változás korlátozza a napi készpénzállomány mértékét.
A záró készpénzállomány naptári hónaponként számított naponkénti átlaga,
nem haladhatja meg az 500 000 Ft-ot, vagy az előző évi bevétel 1,2 %-át.
A házipénztár készpénzállomány túllépése 500 e Ft mulasztási bírsággal
sújtható.
Pénzkezelési szabályzatban kell rendelkezni a pénzforgalom lebonyolításának
készpénzben, illetve bankon történő rendjéről, személyi és tárgyi feltétekről.
A készpénzzel történő fizetés 20 % adóbírság megfizetését
vonhatja maga után.
- A törvényi változás korlátozza a napi készpénzállomány mértékét.
A záró készpénzállomány naptári hónaponként számított naponkénti átlaga,
nem haladhatja meg az 500 000 Ft-ot, vagy az előző évi bevétel 1,2 %-át.
A házipénztár készpénzállomány túllépése 500 e Ft mulasztási bírsággal
sújtható.
Pénzkezelési szabályzatban kell rendelkezni a pénzforgalom lebonyolításának
készpénzben, illetve bankon történő rendjéről, személyi és tárgyi feltétekről.
2009. január 2., péntek
Minimál bér változás
Minden változik,pont a minimálbér ne változna?
2009. 01.01.- től a minimálbér 71 500 forintra növekszik.
A legalább középfokú képesítést igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma 87 000 forint lesz.
Megszűnik a gyakorlati időtől függő differenciálás, vagyis a 87 000 forint egységesen vonatkozik rájuk.
A garantált bérminimum 2009.július 1-től 500 forinttal növekszik, vagyis 87 500 forint lesz.
2009. 01.01.- től a minimálbér 71 500 forintra növekszik.
A legalább középfokú képesítést igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma 87 000 forint lesz.
Megszűnik a gyakorlati időtől függő differenciálás, vagyis a 87 000 forint egységesen vonatkozik rájuk.
A garantált bérminimum 2009.július 1-től 500 forinttal növekszik, vagyis 87 500 forint lesz.
2009. január 1., csütörtök
Ismét 2009.évi változásokról.
Decemberben elfogadták a cégeljárást módosító törvényt.
2009.-ben a cégek csak elektronikusan nyújthatják be a mérleg- és eredménykimutatásokat. Ennek elmulasztása a cégek törlését vonhatja maga után,
amennyiben annak felszólításra sem tennének eleget.
Jó hír,hogy a beszámoló elektronikus úton történő beadása szintén a kormányzati
portálon keresztül történik.
Szintén a cégtörvény változása a TEÁOR megszünése a cégbíróságok alkalmazásában,de
az APEH tovább is használja.
Az át nem fordított TEÁOR'08 -t a 2009.évre vonatkozó legelső bevallással (09.02.12.-ig) az APEH felé adatmódosítóval elektronikusan is be lehet nyújtani. - Ez a hir az APEH honlapján is megjelent. -
2009.-ben a cégek csak elektronikusan nyújthatják be a mérleg- és eredménykimutatásokat. Ennek elmulasztása a cégek törlését vonhatja maga után,
amennyiben annak felszólításra sem tennének eleget.
Jó hír,hogy a beszámoló elektronikus úton történő beadása szintén a kormányzati
portálon keresztül történik.
Szintén a cégtörvény változása a TEÁOR megszünése a cégbíróságok alkalmazásában,de
az APEH tovább is használja.
Az át nem fordított TEÁOR'08 -t a 2009.évre vonatkozó legelső bevallással (09.02.12.-ig) az APEH felé adatmódosítóval elektronikusan is be lehet nyújtani. - Ez a hir az APEH honlapján is megjelent. -
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Édenkert
Magamról
Naplemente
