CÉGAUTÓADÓ VÁLTOZÁS
A 2009.07.31-ig hatályos cégautó adó-szabályok szerint a személygépkocsi használata után átalányköltséget (útnyilvántartás-vezetés helyett havi 500 km út költségét) elszámoló magánszemélynek is cégautó adót kell fizetnie. A szabályok 2009.08.01-el változtak, ettől az időponttól kezdődően a kizárólag 500 km átalányköltséget elszámoló magánszemélyt nem terheli cégautó adó fizetési kötelezettség.
HAT ÉVRE NŐTT A FEJLESZTÉSI TARTALÉK FELHASZNÁLÁSANAK HATÁRIDEJE
A Tao. tv. – 2009. július 9. napjától hatályos módosítása értelmében azon lekötött tartalék összegét, amelyet az adózó a 2008-as beszámolójában jogszerűen mutatott ki [akár azért, mert a 2008. adóévben képezte, akár azért, mert korábban képezte, de még nem használta fel (teljesen) és az adómentes felhasználás határideje még nem járt le], a képzés adóévét követő hatodik adóév végéig kell a Tao. tv.-ben meghatározott célokra felhasználnia, az eddigi négy év helyett.
CSALÁDI PÓTLÉK - SZEPTEMBER 1-TŐL MEGADÓZTATVA
Szeptember 1-től a családi pótlék és az anyasági támogatás is adóterhet nem viselő járandósággá válik. Vagyis az adóalaphoz hozzá kell számítani, bár a rá jutó adót (az alacsonyabb adókulccsal) le kell vonni. Tehát többnyire adózni kell utánna...
A családi pótlékra jogosult, gyermeket nevelő együttélő házastársak (élettársak) után a jogosultak fele-fele arányban adóznak, akkor is, ha a családi pótlékot ténylegesen csak egyikőjüknek folyósítják. (Sehol másutt, de itt már megvalósult a családi adózás!)
A magánszemély köteles nyilatkozatot adni a munkáltatójának, a bér kifizetőjének akkor, ha 2009. augusztus 31-ét követően adóterhet nem viselő járandóság címén – ideértve különösen a családi pótlék egyéb jövedelemnek minősülő megosztott részét – van nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származó rendszeres vagy nem rendszeres bevétele.
Ha a magánszemély nyilatkozatában nem tünteti fel a járandóság összegét, akkor a munkáltatónak a teljes jövedelméből a legmagasabb adókulcsot alkalmazva, azaz 36% adóelőleget kell levonnia.
Az új szabályozással kapcsolatban két beadvány is érkezett az Alkotmánybírósághoz
TÖRÖLHETIK A MULASZTÓ CÉGEKET
Az adószám felfüggesztését, végső esetben a vállalkozás törlését kockáztatják azok a társaságok, amelyek nem nyújtották be határidőre a tavalyi évről szóló beszámolójukat.
Először hiánypótlásra szólítja fel az APEH a társaságokat. Ha nem pótolják, akkor az adózó adószámát 60 napra felfüggesztik, ami ellen nem lehet fellebbezni. Ha ez sem hoz eredményt, az APEH értesíti a cégbíróságot, és kezdeményezi a cég megszűntté nyilvánítását.
NYUGDÍJ MELLETI MUNKAVÉGZÉS
Az öregségi nyugdíjasok esetében az új szabály a korlátlan munkavégzés lehetőségét nem a 62. életévhez, hanem a nyugdíjkorhatár betöltéséhez (ami adott esetben ennél magasabb is lehet) köti,
illetve kiterjeszti a korlátozást:
• az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjasokra és a
• a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban részesülőkre is.
Jelentősen változik viszont a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés lehetősége. Az új szabályok szerint rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
· a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és
· a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
A nyugdíjjogosultság megszűnéséhez tehát mindkét feltételnek egyaránt teljesülnie kell. Az új szabályt a 2009. június 30-át követően szerzett jövedelmek vonatkozásában kell alkalmazni.
