Az elemzők szerint jelenleg az önfoglalkoztatók szabad döntésén múlik, hogy a vállalkozásukban keletkezett jövedelmet munkajövedelem vagy tőkejövedelem formájában veszik fel. Sok társas vállalkozó nem vesz fel rendszeres közreműködési díjat, mert akkor nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. A járulékokat pedig a minimálbér vagy annak kétszerese után fizetik be.
A megállapítás szerint, ezeket az általános közterheket a munkajövedelmek után kell fizetni, ahogy azt a munkaviszonyban foglalkoztatottak teszik. Az önfoglalkoztatók (vállalkozók) azonban inkább tőkejövedelem, pontosabban osztalék formájában jutnak jelentősebb összeghez. Ezért 2010-től úgy változtatják a szabályozást, hogy a vállalkozók se kerülhessék el az adó és járulékfizetést a munkajövedelmük után.
A 2010-től hatályba lépő 2009. évi LXXVII. törvénynek a személyi jövedelemadóról szóló törvényt módosító részében találjuk meg például a személyesen közreműködő társas vállalkozó éves szja-alapjának különleges számítási módját.
Ha a társas vállalkozásban a személyes közreműködő tag (evásokat most hagyjuk!)
- nem részesül személyes közreműködői díjban, vagy
- annak éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, akkor "nem önálló tevékenységből származó bevételnek" kell tekinteni, a társas vállalkozás által a személyes közreműködő számára kifizetett osztalék és/vagy az adóévben jóváhagyott, osztalékelőlegként már kifizetett osztalék, de legfeljebb ezek együttes összegéből azt a részt, amely a személyes közreműködői díjjal együtt, (illetve ennek hiányában) eléri a tevékenységre jellemző kereset éves összegét.
A tevékenységre jellemző éves kereset és a személyes közreműködői díj éves összege közötti különbözetet, személyes közreműködői díjkiegészítésnek nevezzük.
A több társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély esetében, ezt a rendelkezést annál a társas vállalkozásnál kell alkalmazni, ahol a főtevékenységre jellemző kereset a legmagasabb.
A társas vállalkozás a személyes közreműködői díj-kiegészítés összegéről az adóévet követő év január 31-éig köteles igazolást adni a személyesen közreműködő tagnak, aki ennek alapján - a jövedelemszerzés időpontjának az adóév utolsó napját tekintve - a személyes közreműködői díj-kiegészítés adóalapja után az adót a személyi jövedelem-adóbevallásában állapítja meg. Az osztalék után már levont (megfizetett) személyi jövedelemadónak a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó részét levont (megfizetett) adóelőlegként veszi figyelembe, vagyis beszámítja.
Tehát, ha például a személyesen közreműködő főfoglalkozású társas vállalkozó minden hónapban 150.000 forint személyes közreműködői díjat vesz fel, ennek éves összege 1.800.000 forint után év közben megfizeti a személyi jövedelemadót és a járulékokat. Ha a cég utazásszervezési tevékenységet végez, melyben a tag személyesen közreműködik, akkor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Szerint a tevékenységre jellemző kereset 189.570 * 12 = 2.274.840 forint a példánkban. A társas vállalkozó év közben 1.000.000 forint osztalékelőleget vett fel, melynek befizette a 25%-os személyi jövedelemadóját.
Új fogalomként beépül a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe a tevékenységre jellemző kereset definíciója, ami nem más, mint a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás.
Példánkban 2.274.840 - 1.800.000 = 474.840 forint adóalapot kell még a társas vállalkozónak leadózni, mivel év közben nem vette fel a tevékenységére jellemző piaci keresetet, de osztalékelőleget azonban igen. Tehát a két feltétel teljesült. A 2.274.840 forint progresszív személyi jövedelemadóját kiszámítjuk, és levonjuk belőle már befizetett előlegként az 1.800.000 év közben befizetett adóját, valamint a díjkiegészítésre felhasznált osztalékelőleg adóját (474.840 * 0,25).
Természetesen rengeteg kérdés merülhet fel bennünk. A saját kérdéseimet most nem sorolom fel, mert most még csak gondolatébresztésként vetettem fel a példát. Egy dolgot azonban már most sem tudok elképzelni. Mi lesz azokkal, akik ún. máshova nem sorolható egyéb szakmai tevékenységeket végeznek (lásd TEÁOR) és FEOR szám nem rendelhető a tevékenységhez? Rájuk vonatkozóan is lesz statisztikai átlagkereset az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál?
A Pénzügyminisztériumban most készül egy tájékoztató ezzel kapcsolatban, és az APEH is készít egy módszertani útmutatót. Ezek megjelenéséig javaslom tájékozódjanak a www.afsz.hu oldalon a statisztikákról!
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása szintén tartalmaz változást a járulékalap tekintetében. Példánkat folytatva, maradunk a személyesen közreműködő társas vállalkozónál, kivéve az evásokat.
A 2010-től hatályba lépő előírás szerint, a társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után 27% (24+3) társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységének piaci értéke után fizeti meg.
Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, a foglalkoztató a havi adó- és járulékbevallásban a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
Példánkban 150.000 forint a foglalkoztató járulékalapja.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása szintén kötelezettséget állapít meg.
A kifizető, illetve kifizető hiányában a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti
- személyes közreműködői díj és a személyes közreműködői díj-kiegészítés együttes összegének, de
- legfeljebb a vállalkozóra irányadó tevékenység piaci értéke tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját meghaladó része után.
A társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolójában kimutatott mérleg szerinti eredménynek a tevékenységében személyesen közreműködő tag részesedésére jutó azon része után, amelyet a számviteli törvény előírásai alapján osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, de legfeljebb a tevékenység piaci értékének azon része után, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott társadalombiztosítási járulékalap és az előzőekben meghatározott egészségügyi hozzájárulás-alap együttes összegét.
