Számlázás

A számla visszaküldése

A Számviteli törvény előír egy igen lényeges kötelezettséget. "A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak." (165.§/2/)

Mit jelent a számla befogadása? Fizikailag a számla átvételét, jogilag az elismerését. A számla befogadásával a vállalkozás élhet a számlához fűzött jogokkal (pl. adólevonás, költségelszámolás), illetve köteles teljesíteni a kapcsolódó kötelezettségeket (pl. adófizetés stb.)

Így tehát a számla befogadása előtt a vevőnek először alakilag, formailag meg kell vizsgálnia a számlát, tartalmaz-e minden formaságot, amelyet ebben a körben jellemzően az Áfa törvény előír: pl. a számlakiállító neve, adószáma, helyes-e, adóalap, adókulcs jó-e stb. Bármilyen formai hiba esetén is javasolt már a számlát azonnal visszaküldeni a kiállítóhoz javításra, - nehogy utólag az adóhatóság a számlabefogadón verje el a port.

Aztán még itt van a leglényegesebb kérdés – a könyvelésbe bevezetni egy számlát csak akkor lehet, ha elismert követelésen alapul. Ha a vevő – a befogadó nem ismeri el a követelést, a szállító ellenben egyoldalúan számláz – ezesetben a számlát vissza kell küldeni. A számla befogadása ilyen esetben ugyanis azt eredményezheti, hogy a vevő a vitatott követelést is köteles lesz kiegyenlíteni, mert különben felszámolják a cégét.

Itt különösen figyelni kell a Csődtörvény következő rendelkezésére:
Csődtv. 27.§(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette,…

E jogszabályhelyből a számla befogadójára az a saját önérdekéből következő feladat és kötelezettség hárul, hogy vizsgálja meg a számlát a kézhezvételékor azonnal abból a szempontból, hogy elismeri-e? Itt igazából azt kell megnézni, hogy a számla összhangban van-e a szerződéssel, illetve a teljesítéssel. Ha a vevő a követelést vitatja – azonnal küldje is vissza a számlát a feladónak. Mégpedig ne csak úgy simán, hanem ajánlott tértivevényes küldeményként, kisérlővéllel felszerelve.

A számla vitatása esetén meddig van lehetőség a számla visszaküldésére? A Csődtörvény előbbi rendelkezése alapján a fizetési határidő lejárata és az azt követő 15 nap egy fordulópont. A vevő eddig van jogi lehetősége vitatni a számlát egy ellene indított felszámolási eljárásban. Ezt követően már csak kifizetheti a számlát – különben a bíróság elrendeli a felszámolását. Ha pedig itt tartozatlanul fizetett, akkor peres úton tudja visszakövetelni a pénzét.

Hát ez a jogi jelentősége a számla befogadás mindennapi feladatainak.

Pénztárgépek átállításáról mégegyszer.

APEH közlemény

a pénztárgépeket és taxamétereket érintő, 2009. július 1-től érvényes általános
forgalmi adó mértékekre történő átállítással összefüggő feladatokról

Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (továbbiakban: Törvény) alapján 2009. július 1-től a 20 %-os általános forgalmiadó mértéke 25%-ra módosul, és bevezetésre kerül a 18%-os adómérték.


A Törvény 2. §-a meghatározza az egyszerűsített adattartalmú számlában kötelezően feltüntetésre kerülő, a felszámított adómértéknek megfelelő azon százalékértékeket, amely az adót is tartalmazó árból az áthárított adó összegének meghatározásához szükséges. Ez a százalékérték a 25 %-os felszámított adómértéknél 20 %, a 18%-os felszámított adómértéknél 15,25%.

Az adómérték változása érinti a pénztárgépek és taxaméterek működését, ezért a Törvény 59. § (1) bekezdése meghatározza az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, mely alapján az általános forgalmi adó mértékének kezelésére is alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket az adóalany köteles az adómérték változása miatt az arra jogosult szervizzel legkésőbb 2009. augusztus 31. napjáig átállíttatni.

A számla, egyszerűsített adattartalmú számla adására is alkalmas,
illetve az általános forgalmi adó nyugtán való feltüntetésére alkalmas pénztárgépet és taxamétert alkalmazó adóalany az átállításig kézi kibocsátású bizonylatot köteles kiállítani.


A szerviznek az adómemóriát ki kell íratni a 2009. június 30-ig, valamint a 2009. július 1. és az átállítás végrehajtásának napja közötti időszakra vonatkozóan is, kivételt képeznek azok a pénztárgépek, melyek adómemória listáján a napi forgalmi adatok áfa mértékenként részletezve vannak. A kiíratott forgalmi adatokat, valamint az áfa adómérték átállítás tényét a szerviznek a pénztárgépnaplóban regisztrálni, az adómemória listát a naplóhoz mellékelni kell.
Az adómemória kiíratás eredményeként rögzítésre kerülnek a 2009. július 1-től érvényes új adómértékhez tartozó forgalmi értékek meghatározásához szükséges nyitó adatok.


Az idényjelleggel működő pénztárgépek esetében - külön kérelem nélkül - a fenti átállítási határidő az első nyitási napig meghosszabbítható. A pénztárgépek átállítását az új általános forgalmi adó mértékekre, ill. az adómemória kiíratást a raktáron lévő, működőképes gépekre is el kell végezni.

A pénztárgépet vagy a taxamétert a felhasználó köteles az adott típusra vonatkozó
APEH engedéllyel rendelkező szervizzel, vagy a központilag állítható rendszerek esetében rendszergazda közreműködésével átállíttatni.
A végrehajtás végső határideje: 2009. augusztus 31.
Amennyiben rendszergazda végezte el az átállítást, úgy a szerviznek utólag kell a helyszínen a bejegyzéseket a pénztárgépnaplóba 2009. augusztus 31-ig megtenni.

Az elvégzett átállításokról (a határidőn túl megtörténtek esetében is) a szerviznek az üzembe helyezésre, változásjelentésre előírt PÉNZTÁRGÉP, ill. TAXAMÉTER adatközlő
lapot kell kiállítaniuk.