Az adóhatóság felszólíthat az adóbevallás kiegészítésére

Az állami adóhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére szólíthatja fel azokat a magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme két egymást követő éves bevallási időszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért - derül ki az adóhatóság ellenőrzési kézikönyvéből.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett dokumentum ismerteti: a felhívás alapján a magánszemélynek nyilatkozatot kell tennie az adóévben szerzett összes jövedelme (bevétele) felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetéséről), továbbá annak forrásairól.

Ha az állami adóhatóság valakit bevallásának kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelez, ellenőrizheti a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó, illetve más személyek törvény vagy szerződés alapján történő eltartásával kapcsolatos azon adatokat, a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetve az adózó használatában lévő vagyontárgyak olyan jellemzőit, amelyek az adózó valós jövedelme (bevétele) felhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek.

Az adóhatóság az eljárás során megvizsgálja, hogy a magánszemély bevallott jövedelme és egyéb forrása nyújthatott-e elegendő fedezetet a nyilatkozatban megjelölt kiadásra. Amennyiben a források nem adhattak elégséges fedezetet, vagy a magánszemély nem igazolja hitelt érdemlően a nyilatkozatban foglaltakat, az adóhatóság elrendeli a bevallás utólagos ellenőrzését.

Ha az adóhatóság nem jelölte ki az adózót ellenőrzésre, a nyilatkozattétel alapján megszerzett adatokat az erről szóló értesítés postára adását követően haladéktalanul megsemmisíti.

Nyugdíjpénztári hozam.

Február 28-át követően is nyilatkozhatnak a pénztártagok a reálhozamról - A PSZÁF közleménye

A február 28-ra megadott határidő önkéntesen volt teljesíthető, nem jogvesztő. Abban az esetben, ha egy pénztártag eddig a napig még nem válaszolt magánnyugdíjpénztára megkeresésére, semmilyen hátrány nem érheti.

Azon pénztártagok, akik önkéntesen vagy a pénztár felszólítására nem rendelkeztek a reálhozamról, ezt megtehetik a 2011. március 1. és 31. között hozzájuk érkező pénztári értesítés alapján. A TB-rendszerbe való visszaléptetés szabályait meghatározó kormányrendelet előírása szerint ugyanis a pénztáraknak a fenti időpontban fel kell kérni tagjaikat a reálhozamról rendelkező nyilatkozat megtételére. A tagok a felszólítás kézhez vétele után rendelkezhetnek majd erről. Aki ezt valamilyen oknál fogva mégsem teszi meg, annak a pénztára ezt követően a kifizetések összegét a lakcímére utalja ki. Az esetleg ily módon sem átvett (s a pénztárhoz visszaérkező) kifizetéseket pedig a pénztár a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át azért, hogy jóváírják a volt pénztártag állami TB-rendszerben létrejövő egyéni számláján.

Mint ismert, a tagok háromféle módon rendelkezhetnek a reálhozamukról. Egyrészt adómentesen egy összegben felvehetik (lakcímükre kérve vagy bankszámlájukra utaltatva); másrészt meglévő önkéntes nyugdíjpénztárukba utaltathatják át (ekkor az átutalt összeg 20 százalékát, de maximum 300 ezer forintot visszaigényelhetik személyi jövedelemadójukból, a 2011. évről adott bevallásukban, azaz 2012-ben); harmadik választási lehetőségként a Nyugdíjbiztosítási Alapba való átutalását kérhetik, annak érdekében, hogy jóváírják az állami TB-rendszerben létrejövő egyéni számlájukon. A magánnyugdíjpénztárak eltérő befektetési teljesítménye miatt nem minden pénztártag számíthat reálhozamra.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete