Mikor adómenes a Közösségen belüli értékesítés?

A Közösségen belüli termékértékesítés adómentességéhez több feltételnek együttesen kell fennállnia. Az Áfa-törvény szerint ez a termékértékesítés akkor mentes az adó alól, ha a belföldi vállalkozás, valamint más tagállambeli – e beszerzés kapcsán saját országában adófizetésre kötelezett – üzleti partnere közösségi adószámmal rendelkezik, az értékesítés közvetlen következményeként a terméket a Közösség más tagállamba fuvarozzák, és az eladó rendelkezik az elszállítást hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumokkal.

Az adómentesség alkalmazásának során – a termékértékesítés általános feltételeinek megvalósulása mellett – az alábbiakról célszerű meggyőződni:

1) Alapvető fontosságú a vevő adóalanyi helyzetének vizsgálata. A VIES rendszeren keresztül meg kell győződni arról, hogy a számlán feltüntetett EU tagállambeli vevő áfa azonosítója megfelelő-e, a közösségi adószám valóban a megnevezett vevőt takarja-e, illetve a számlán feltüntetett egyéb azonosító adatok is egyezőséget mutatnak-e. Ezekről az adatokról és a közösségi adószám érvényességéről a belföldi adózó az Európai Bizottság honlapján, valamint a NAV Központi Kapcsolattartó Irodájától kapott tájékoztatás alapján is meggyőződhet (bővebb információ a weboldalon érhető el).

2) Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a termék elfuvarozása valóban egy, a termék feladásának helye szerinti államtól különböző tagállamba történjen.

3) Fontos az is, hogy az eladó rendelkezésére álljanak a termék belföldön kívülre történő elszállítását megfelelően igazoló okiratok. A törvény nem határozza meg az igazolás módját, az a konkrét ügylettől és helyzettől függően változhat. Az igazolás származhat a felektől, illetve a felektől független harmadik személyektől. Általánosságban elmondható, hogy az igazolás bizonyító ereje annál nagyobb, minél inkább a felektől független, harmadik személyektől származik. Az értékesített áru kiszállítását hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumként elsősorban a CMR fuvarokmány szolgálhat. Előfordulhat azonban, hogy fuvarokmány kiállítására nincs lehetőség, mert az eladó vagy a vevő a saját járművével szállítja ki a terméket az országból. Ebben az esetben elfogadható például az olyan hivatalos okmány, okirat, amelyen valamely hatóság / közjegyző tanúsítja a termék megérkezését, bankgaranciához kapcsolódó iratok, beraktározási okmányok, stb.

Az Európai Bíróság joggyakorlata szerint nem ellentétes a közösségi joggal, ha azt követelik meg az értékesítőtől, hogy tegyen meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. Az értékesítő adófizetési kötelezettségének megállapíthatósága szempontjából tehát jelentőséggel bír az eladó jóhiszeműsége, illetve, hogy minden lehetséges ésszerű intézkedést megtett-e az adókijátszás elkerülése végett, továbbá, hogy teljes egyértelműséggel kizárható-e az adókijátszásban való közreműködése.

Amennyiben az értékesítő nem rendelkezik a más tagországba szállítást igazoló dokumentumokkal, nem minősülhet jóhiszeműnek, és így a Közösségen belüli értékesítése után nem jogosult adómentességre.

/NAV Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága/

Górcső alatt és változás előtt a könyvvizsgáló szakma

Forrás: MTI

A Magyar Könyvvizsgáló Kamara (MKK) által, a magyar EU elnökség lezárása alkalmából szervezett nemzetközi konferencia szünetében az MTI-nek elmondta: a vizsgálódások azért folytak, mert felmerült a kérdés, volt-e a könyvvizsgáló közösségnek valamilyen szerepe abban, hogy a pénzügyi válság előtt nem sikerült bizonyos hibákra felhívni a figyelmet.
"Számos európai országban indítottak vizsgálatot, amelyeknek a lényege az volt: hol voltak a könyvvizsgálók? A vizsgálatok megállapítása az lett, hogy a könyvvizsgálók elvégezték a feladatukat, a kérdés ezek után inkább az, hogy ez önmagában vajon elegendő lehet-e? Szakmai közösségek hálózataként ezért azon szeretnénk együtt gondolkodni, mi mit tehetünk annak érdekében, hogy még jobban el tudjuk látni feladatunkat".
A magyar helyzetről szólva a magyar könyvvizsgálók korfája jóval magasabb, mint más országokban, a könyvvizsgálók kétharmada 50 év feletti, és csak 12 százaléka fiatalabb 40 évesnél. ez kicsit aggasztó,. A fiatalok dinamizmusára van szükség, ezért fontos lenne, hogy Magyarországon is minél több fiatal csatlakozzon a könyvvizsgálók közösségéhez.   
A FEE elnöke elmondta: az a benyomás alakult ki benne, mintha Magyarországon a könyvvizsgálatot mint szakmát nem részesítenék abban a tiszteletben, mint sok más országban. A könyvvizsgálatban sokan szükséges rosszat, adminisztratív tehertételt látnak, nem azt, hogy hozzájárul a gazdaság megerősítéséhez. A kormánynak jobban értékelnie kellene a könyvvizsgálók által nyújtott hozzáadott értéket - vélekedett.    
A könyvvizsgálati küszöbérték magyarországi tervezett emelésével (júliusban 200 millió forintra, később 300 millió forintra emelnék) kapcsolatban kifejtette: az ilyen kérdések szabályozásakor minden tagállamnak a saját piacát kell figyelembe vennie.   
Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke elmondta: nem értenek egyet az értékhatár felemelésével, mivel így 25 ezer vállalkozás ellenőrzés nélkül marad, ami a szürke gazdaság növekedéséhez vezethet, ugyanakkor a könyvvizsgálók 60 százaléka megbízás nélkül marad. Magyarországon eddig a kettős könyvvitelre kötelezett vállalkozások 12 százalékánál volt könyvvizsgálat (370 ezer cégből 45 ezernél), az értékhatár megemelésével ez 5 százalékra csökken. Várhatóan elsősorban a vidéki, egyéni vállalkozó könyvvizsgálók maradnak munka nélkül.