Vállalkozó kivitelezők nyilvántartása

Bár január végéig minden építőipari tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozásnak regisztrálnia kell a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál (MKIK), eddig országszerte kevesebb, mint ötezren tettek eleget kötelezettségüknek. A nyilvántartásba vétel díja csupán ötezer forint, a mulasztók azonban - bizonyos esetekben - több százezer forintos bírságot is kaphatnak.

Az építési törvény módosítása értelmében október elseje óta valamennyi, építőipari kivitelezői tevékenységet végző cégnek be kell jelentkeznie az MKIK nyilvántartásába. Azoknak a vállalkozóknak, akik tevékenységüket 2009. október elseje után kezdik meg, a tevékenység megkezdését követő öt munkanapon belül kell bejelentést tenniük. Az október előtt is építőipari tevékenységet végző cégeknek négy hónapjuk van arra, hogy teljesítsék a regisztrációs feltételeket és bejelentkezzenek a kamara nyilvántartásába. A türelmi idő hamarosan lejár; január 31. után első alkalommal figyelmeztetésre, újbóli jogsértés esetén pedig komoly bírságra számíthatnak a bliccelők.

A sikeres regisztráció feltételei

Regisztrációs számot csak azok a cégek kapnak, akik rendelkeznek a megjelölt tevékenyégi körnek megfelelő szakképesítéssel, vagy - ennek híján - legalább egy szakmunkással tagsági, alkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak. A cég tevékenyégi körében szerepelnie kell a folytatni kívánt kivitelezési tevékenységnek, emellett ennek végzésére alkalmas székhellyel, telephellyel is rendelkeznie kell a vállalkozásnak. Felelős műszaki vezető foglalkoztatását bizonyos esetekben szintén megköveteli a törvény. Ha a vállalkozás csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezői tevékenységet folytat, akkor - tagsági, megbízási illetve alkalmazotti jogviszony keretében - ilyen szakember alkalmazása is szükséges.
Ay János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) koordinációs- és marketing igazgatója szerint eddig kevesebb, mint ötezren regisztráltak a kamara nyilvántartásába, ám húszezer körül lehet azoknak a cégeknek és egyéni vállalkozóknak a száma, akikre vonatkozik a regisztrációs kötelezettség. "Bár több mint kilencvenezer cégbejegyzésben illetve egyéni vállalkozói igazolványban szerepel valamilyen építőipari kivitelezői tevékenység, sokan egyáltalán nem végeznek ilyen munkát. Emellett nagyon sok a csődeljárás, felszámolás, vagy végelszámolás alatt álló vállalat, és olyan cég is bőven akad, amely nem folytat valós tevékenységet" - mondta lapunknak a szakember. A nyilvántartás célja éppen ezért a ténylegesen kivitelezői tevékenységet végző cégek összegyűjtése.

Nem bírságol a kamara

Bár bizonyos közbeszerzéseknél, pályázatoknál alapvető követelmény a regisztrációs szám megadása, ráadásul a fedezetkezelő rendszerbe is csak nyilvántartási számmal rendelkező vállalkozók vihetők fel, nemcsak ez ösztönzi regisztrációra a kivitelezőket. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ugyanis ellenőrizheti a regisztrációs szám és a törvényben foglalt feltételek meglétét, illetve a bejelentésben megjelölt adatok valóságtartalmát. "Az ellenőrzések során példát szeretnénk mutatni, első alkalommal ezért nem büntetjük meg a szabálytalankodó vállalkozót; csupán felhívjuk a figyelmét a jogsértésre. Ha azonban ezt követően - bizonyos határidőn belül - sem tesz eleget kötelezettségének a cég, akkor a törvényben előírt mértékű büntetésre számíthat. Első alkalommal a jogsértő egyéni vállalkozókra harmincezer, vállalkozásokra kétszázezer forint bírság szabható ki, az ’egy éven belül visszaeső bűnösök’ pedig dupla ennyi büntetést kaphatnak" - fejtette ki a szakember.

Regisztráció menete

A bejelentőlapot elektronikusan, az ügyfélkapu rendszerén keresztül, illetve postai úton is eljuttathatják a kamarának a kivitelezők.

Az ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők kitöltés után azonnal, online módon nyújthatják be a nyomtatványt. A többieknek a regisztrációt segítő szoftverrel kitöltött adatlapot kinyomtatva és cégszerű aláírással ellátva postán kell eljuttatniuk az MKIK-hoz. A bejelentőlap kitöltéséhez és az internetes regisztrációhoz a területi kereskedelmi és iparkamarák ügyfélszolgálatának segítségét is kérhetik a vállalkozások. A kérelem befogadásáról és a nyilvántartásba vételről a nyilvántartási szám megjelölésével az MKIK írásbeli értesítést küld a vállalkozóknak.
Az építőipari kivitelezői nyilvántartás nyilvános, az interneten bárki számára elérhető. A bejelentéskor megadott adatok mellett többek közt a vállalkozók nyilvántartási számát, a cég e-mail címét, fax- és telefonszámát, az építésfelügyeleti hatósághoz érkezett panaszokat, és a kivizsgálás eredményét, valamint egyéb, a vállalkozó által önkéntesen szolgáltatott adatokat is tartalmazza. A nyilvántartásban megtalálható azoknak a cégeknek a listája is, amelyeknek a kamara vagy az építésügyi hatóság jogerősen megtiltotta a tevékenység gyakorlását.

Kapcsolódó jogszabályok:
-191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
- 1997. évi LXXVIII. törvény, Étv.
- 2009. évi. LXXVI törvény, Szolgtv.
- 2004. évi CXL. törvény, Ket.

APEH ellenőrzési irányelvek 2010-re

Az ellenőrzések idei kiemelt célpontjai közé sorolta a főosztályvezető a papír- és nyomdaipart, valamint az őrző-védő szolgáltatások területén működő alvállalkozói láncolatokat és a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelmet. Az ellenőrzés fokozott lesz egyebek között a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem és a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem területén.

Sibinger Márta ellenőrzési főosztályvezető a csütörtöki sajtótájékoztatón jelezte: elsősorban azokat a vállalkozásokat vizsgálják majd a kiemelt területeken, amelyeknek a jövedelmezősége alacsonyabb az ágazatra, tevékenységi körre jellemzőnél.

Az APEH előzetes informálódási lehetőségeit könnyíti, hogy a cégek hátterét vizsgáló kockázatelemző rendszer új informatikai megoldásokkal bővül.

Az elmúlt évekhez hasonlóan az ellenőrzések egyik szempontja a cégek többszöri székhely-, illetve tulajdonosváltása. Az adatgyűjtésre és az adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések során az APEH kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a jogelőd nélkül alakult vállalkozások tagjainak, vezető tisztségviselőinek adózási szokásait vizsgálja - tette hozzá Sibinger Márta.

Az utólagos ellenőrzések között folytatódik egyebek között a transzferárak ellenőrzése, ezen a területen az APEH több mint 28 milliárd forintnyi adókülönbözetet tárt fel tavaly, ami 85 százalékos növekedés 2008-hoz képest.

A tavaly kijelölt feladatok közül folytatódik a határokon is átnyúló körbeszámlázásos ügyletek és értékesítési láncolatok felderítése.

A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések között az APEH kiemelt figyelmet fordít a bevallásukban járulékalany foglalkoztatottat nem szerepeltető adózókra, illetve a takarító vállalkozások láncolataira is - mondta el Sibinger Márta.

Az adóhatóság 2010. január 1-jétől ellátja a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok döntő részét is - emlékeztetett a főosztályvezető.

Mogyorósiné Gábor Hajnalka, az APEH elnökhelyettese a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet, hogy a személyi jövedelemadó (szja) bevallások benyújtására előírt határidő az egyéni vállalkozók és az általános forgalmi adó megfizetésére kötelezett magányszemélyek esetén február 25., míg az egyéb magánszemélyek számára a határidő május 20. A visszaigényelhető adót, járulékot ebben az évben is a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül, de legkorábban 2010 március 1-jétől, elektronikus bevallás esetén pedig már február 1-jétől kaphatják meg az adózók.

Kriskó Csaba, az APEH bevallási főosztályának vezetője elmondta, hogy a tavaly bevezetett egyszerűsített adóbevallás igénylésére a benyújtás 2010 február 15-i határidejéig több mint 341 ezer darab nyilatkozat érkezett az adóhatósághoz.