Saját tőke /Jegyzett tőke
A 2009. évi beszámoló elfogadásához kapcsolódóan vizsgálni szükséges, hogy a saját tőke/jegyzett tőke aránya megfelel-e a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) követelményeinek, a tulajdonosnak kell-e ebben a tekintetben intézkedéseket hoznia.
A Gt. előírása szerint, ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben – azaz a 2008. és 2009. évben - nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a 2009. évi beszámolónak az elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a Gt. a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg (pl. betéti társaság), vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.
A saját tőke rendezésére a tulajdonosok több lehetőség közül választhatnak: jegyzett tőke emelése ázsióval, vagy ha a társasági szerződés lehetőséget ad rá a veszteség rendezésére pótbefizetés elrendelése, vagy jegyzett tőke leszállítása jegyzett tőkén felüli saját tőke javára.
Sok olyan vállalkozás van, ahol a veszteség finanszírozása tulajdonosi hitellel, kölcsönnel történik. Ezen vállalkozásoknál lehetséges veszteségrendezési lehetőség, hogy a tulajdonos a vállalkozásával szembeni követelését elengedi, mely elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként elszámolva a saját tőkevesztést pótolhaja (indokolt magánszemély tulajdonosoknál az ügylet ajándékozási illeték vonzatát is mérlegelni).
Ezen túlmenően a Gt. további saját tőkevédelmi szabályokat is rögzít. Ha a kft saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökken, illetve rt-nél ha az rt saját tőkéje veszteség folytán az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy saját tőkéje a Gt. által megkövetelt jegyzett tőke minimum alá csökkent, akkor a tulajdonosoknak a saját tőke helyzet rendezése tekintetében szükséges intézkedéseket hozni. Ezen saját tőke rendezésekre is az előbb leírt lehetőségek közül választhatnak a tulajdonosok.
Lekötött tartalék
A beszámolóban lekötött tartalékban csak azon pótbefizetéseket lehet kimutatni, amelyeket a tulajdonosok mérlegfordulónapig pénzügyileg teljesítettek. Ebből következően, ha a 2009. évi beszámoló elfogadásakor a tulajdonosok pótbefizetés elrendeléséről döntöttek, az nem jelenhet meg a 2009. évi beszámolóban lekötött tartalékként. Amennyiben a tulajdonosok pótbefizetésről határoznak és a vállalkozás jegyzett tőkéje forintban meghatározott, akkor a pótbefizetés összegét – függetlenül attól, hogy belföldi, vagy külföldi a tulajdonos és milyen pénznemben fog ténylegesen teljesíteni – forintban lehet meghatározni.
Fontos a figyelmet felhívni arra, hogy azon vállalkozások, akik társasági adóról szóló törvény szerint fejlesztési tartalékot kívánnak képezni, e törvény előírása szerint fejlesztési tartalékként az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeget lehet figyelembe venni. A törvény hivatkozott előírásából adódóan a vállalkozás a 2009. évben a fejlesztési tartalék összegével csak akkor csökkentheti a társasági adóalapot, ha annak összegét a 2009. év mérlegfordulónapján lekötött tartalékként mutatja ki. Ha a fejlesztési tartalék összegét 2009-es üzleti év zárása keretében nem vezetik át (nem könyvelik át) eredménytartalékból lekötött tartalékba, akkor 2009. évben a társasági adóalap csökkentési lehetőséggel a vállalkozás nem élhet. A lekötés akkor is teljesíthető, ha ez által a pozitív eredménytartalék negatívvá válik, illetve ha az eredménytartalék negatív. Amennyiben a vállalkozás megelőző években képzett fejlesztési tartalékot és ennek terhére 2009. évben beruházásokat valósított meg, akkor a fejlesztési tartalékból elköltött összeget legkésőbb a 2009. mérlegfordulónapján a lekötött tartalékból az eredménytartalékba vissza kell vezetni.
