A jelenlegi gazdasági helyzetben gondot okoznak azok az adóelőlegek, amelyeket az előző év adókötelezettsége alapján kell meghatározni, mert hosszú hónapig az adóhatóságnál van a pénzünk, mire visszakaphatjuk a végleges adó és a kötelező adóelőleg közötti különbözetet. A márciusban és szeptemberben befizetett adóelőleget következő év májusában számolhatjuk el
Ilyenkor mondják könnyedén az adószakértők, hogy kérjen adóelőleg-módosítást az adózó!
A hír igaz, csak nehezen kivitelezhető. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 42. §-a szerint az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. Az adóelőleg módosítását az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben lehet kérni.
Az adóelőleg-mérséklési kérelmet adatokkal, számításokkal kell alátámasztani annak érdekében, hogy az előleg csökkentésének indokoltsága bizonyított legyen. A kérelem formája szerintem egy kötetlen levél, melynek tárgya az adóelőleg mérséklési kérelem, ilyen és ilyen időszakra.
A kérelemhez mellékeljük a bázisidőszak adóbevallását. Emellett be kell mutatnunk azokat a tárgyidőszaki időarányos tény és várható adatokat, amelyek az adott adónem kiszámításához szükségesek. Végül pedig végezzük el a valószínűsített adatok alapján az adó kiszámítását, és ennek alapján a kért adóelőleg összegét.
Az adóhatóságok a kérelemmel érintett adónemet meghatározó tényezők függvényében, általában az üzleti év tervezett eredmény-kimutatásának, az esetlegesen alkalmazásra kerülő korrekciós (adóalap-módosító) tényezők és adókedvezmények összegének, valamint társasági adó tekintetében a jövedelem-(nyereség-) minimum számításának bemutatását várják el az adózóktól.
Mivel a kérelmünk indoklása a gazdálkodást érintő információk, tervek alapján készül el, mely minden adónemre hasonló hatással van, célszerű az adóelőleg módosítást több adónemben egyszerre kérvényezni (társasági adó, iparűzési adó). Az illetékes adóhatóság a kérelemről annak megérkezésétől számított harminc napon belül határozattal dönt.
Különös figyelmet kell fordítani a kérelem tartalmának teljességére, ugyanis az ügyintézési határidőbe nem számít bele, ha az adóhatóság hiánypótlásra szólít fel, vagy a tényállás tisztázására irányuló iratot kér be. Az adóelőleg mérséklésének kérelmét a befizetési határidő előtt kell beadni.
Eddig a pontig nincs is semmi gond az adóelőleggel. A könyvelők mostanában gyakran készítenek mérséklési kérelmet.
A probléma akkor keletkezik, ha a kérelemben szereplő várható adatok alultervezettek voltak. Ennek felelősségét a könyvelő nem vállalhatja magára, mert az óbudai jósnő egy másik szakma. A kérelemhez szükséges tervezett adatokat (például: várható árbevétel, várható nyereség, stb.) a vállalkozás vezetőjének kell megadnia a könyvelő számára, aki csak a kérelem és az adatok összeállításának formájáról dönthet. A számszaki adatok teljesülésének kockázatáról tájékoztatni kell a vállalkozót, mert ha jelentős eltérés van, annak jogkövetkezményét a vállalkozás viseli.
Az adózás rendjéről szóló törvény 172. §-ának (13) bekezdése értelmében az adóhatóság mulasztási bírsággal szankcionálja az alaptalan adóelőleg mérséklési kérelmet.
A törvény szerint az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.
A tevékenységük sajátosságából adódóan hullámzó teljesítményű cégek - ahol sok a bizonytalanság év elején a várható éves adatok meghatározásában, - inkább nem kérnek adóelőleg-mérséklést, ezért évente több százezer, sőt millió forint van kivonva a vállalkozás pénzkészletéből. Saját gyakorlatomban két ilyen kereskedelmi, és egy szolgáltató céget ismerek, melyek a karácsonyi forgalmat nem tudják valószínűsíteni március elején.
Egy másik probléma, amelyre nincs felkészülve az iparűzési adóelőleg meghatározása (bevallása), amikor új telephelyet létesítünk, állandó jellegű iparűzési tevékenységgel.
Ismerjük az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 17.§ (15) bekezdésének azon rendelkezését, mely szerint az adózó a helyi iparűzési adókötelezettsége keletkezését, illetve megszűnését - a helyi iparűzési adó bevételre jogosult települési önkormányzat megjelölésével - az adókötelezettség bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől), illetve megszűnésétől számított 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. (Most az ideiglenes tevékenységről nem beszélünk, de azt is be kell jelenteni.)
Erre a bejelentésre szolgál 2010-től a 10THIPA jelű nyomtatvány. Amennyiben az adózó az állandó jellegű iparűzési adóköteles tevékenységét az adóév közben kezdi meg, átalakulással jött létre, valamint, ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, a bejelentkezéssel együtt adóelőleget is be kell jelentenie.
Nem kell adóelőleget bevallania/bejelentenie
- az előtársaságnak,
- az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá
- az adókötelezettség keletkezésének adóévében az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak,
- illetve arra az előlegfizetési időszakra sem, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget. (Erre az esetre figyeljünk fel!)
Az adóhatóság az adóelőleg bejelentésére a 1045. számú bevallási formanyomtatványt alakította ki.
2010. május 27., csütörtök
2010. május 15., szombat
Mérlegbeszámoló
Az adminisztrációs terhek enyhítésére vezették be 2009-től a sajátos egyszerűsített éves beszámolót. Erre való áttérés nem kötelező, de aki mégis váltott, 90 napon belül – azaz 2009. március végéig – módosítani kellett a számviteli politikáját.
- A Sztv 98/A §-a alapján két kör alkalmazhatja ezt a sajátos beszámolási formát: a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezetek, közhasznú egyéb szervezet.
A betéti társaság és a közkereseti társaság esetében a sajátos beszámolási forma alkalmazásának feltétele, hogy a a cég könyvvizsgálatra ne legyen kötelezett, azaz
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
A sajátos egyszerűsített éves beszámoló csak egyszerűsített mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz.
Aki erre 2009-től áttér, a feltételek fennállása mellett nem térhet vissza az egyszerűsített éves vagy éves beszámolóra.
Azonban a vállalkozás bármilyen beszámolási formát is választ, vagy bármelyikre kötelezett, közzétételi kötelezettsége kapcsán 3000 Ft-os díjat kell fizetnie. A befizetésről a Magyar Államkincstár igazolást küld, melyet az elektronikus közzététel keretében a beszámolóhoz kell csatolni.
Így már nem függ a közzététel díja attól sem, hogy jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságról van-e szó.
- A Sztv 98/A §-a alapján két kör alkalmazhatja ezt a sajátos beszámolási formát: a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezetek, közhasznú egyéb szervezet.
A betéti társaság és a közkereseti társaság esetében a sajátos beszámolási forma alkalmazásának feltétele, hogy a a cég könyvvizsgálatra ne legyen kötelezett, azaz
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
A sajátos egyszerűsített éves beszámoló csak egyszerűsített mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz.
Aki erre 2009-től áttér, a feltételek fennállása mellett nem térhet vissza az egyszerűsített éves vagy éves beszámolóra.
Azonban a vállalkozás bármilyen beszámolási formát is választ, vagy bármelyikre kötelezett, közzétételi kötelezettsége kapcsán 3000 Ft-os díjat kell fizetnie. A befizetésről a Magyar Államkincstár igazolást küld, melyet az elektronikus közzététel keretében a beszámolóhoz kell csatolni.
Így már nem függ a közzététel díja attól sem, hogy jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságról van-e szó.
2010. május 3., hétfő
Transzferárak
Bevezető
A legtöbb gazdasági ügylet árát a piac alakítja ki, ezáltal a független felek között létrejön a piaci ár, mely mindig változó, ezt hívjuk szokásos piaci árnak.
Vannak azonban olyan ügyletek, amelynek a szereplői egymástól nem függetlenek. Ilyen esetben előfordulhat, hogy egymás között nem a piaci árat alkalmazzák, hanem annál magasabb vagy alacsonyabb értéken kereskednek egymással. ezt nevezzük elszámolói árnak vagy transzferárnak.
Kik a nem független vállalkozások? Olyan vállalkozások elsősorban, amelyek egymásban tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. Nézzünk erre néhány példát:
* két vagy több cégben ugyanaz a tulajdonos személye vagy ugyanaz a tulajdonosi kör
* egyik vállalkozásban a másik vállalkozás többségi tulajdonnal rendelkezik
* a belföldi társaságnak külföldi anyavállalata van
* egy külföldi cég magyarországi fióktelepe
A megfelelő tulajdonosi arány esetén ezeket a társaságokat kapcsolt vállalkozásoknak hívjuk. A kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteknél az ár eltérhet a piaci ártól, például egy külföldi termelő cég a belföldi leányvállalatának 30%-os árengedménnyel értékesíti a terméket, amit a belföldi leánycég 100%-os áron ad tovább belföldön.
Ilyen és hasonló eseteknél a két fél között alkalmazott árat hívjuk transzferárnak (en:Transfer pricing). A transzferárakkal befolyásolni lehet a résztvevő cégek eredményét, ezáltal a keletkező fizetendő adó összegét is.
Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása
Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét
a) csökkenti, feltéve, hogy
aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;
b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.
Szokásos piaci ár meghatározása
A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:
a) összehasonlítható független árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;
b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;
c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;
d) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)-c) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.
Mentességek
Az előzőekben foglaltakat nem kell alkalmaznia az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással - a versenyhátrány megszüntetése céljából - kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot.
Szokásos piaci haszon [szerkesztés]
A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.
Transzferár-nyilvántartás
Kötelezettség
Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.
Szankciók
Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének megsértése (a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti vagy a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti), illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összesített nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Adóhatósági ármegállapítás [szerkesztés]
Angolul: en:Advance Pricing Agreement
Az állami adóhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt (szokásos piaci ár).
A határozat érvényességéhez minden, a jogügylet megkötésében érintett kapcsolt vállalkozás nyilatkozata, illetőleg kétoldalú vagy többoldalú eljárás esetén az eljárás lefolytatására az állami adóhatóság és az illetékes külföldi hatóság közötti megállapodás megkötése szükséges.
A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás egyoldalúan, kétoldalúan, illetőleg többoldalúan folytatható le. Ha az ügyletre külföldi állam jövedelemadózást érintő jogszabályát is alkalmazni kell, a kapcsolt vállalkozás kérelmében megjelöli, hogy a szokásos piaci ár megállapítására egyoldalú, kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárást választ.
A kérelmet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály alapján készítendő nyilvántartással megegyező tartalommal adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével, három példányban kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az előterjesztő nyilatkozatát arról, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak.
A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjköteles, a díj
a) egyoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 12 millió forint,
b) kétoldalú eljárás esetén legalább 10 millió forint, legfeljebb 17 millió forint,
c) többoldalú eljárás esetén legalább 15 millió forint, legfeljebb 20 millió forint.
Források [szerkesztés]
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
A legtöbb gazdasági ügylet árát a piac alakítja ki, ezáltal a független felek között létrejön a piaci ár, mely mindig változó, ezt hívjuk szokásos piaci árnak.
Vannak azonban olyan ügyletek, amelynek a szereplői egymástól nem függetlenek. Ilyen esetben előfordulhat, hogy egymás között nem a piaci árat alkalmazzák, hanem annál magasabb vagy alacsonyabb értéken kereskednek egymással. ezt nevezzük elszámolói árnak vagy transzferárnak.
Kik a nem független vállalkozások? Olyan vállalkozások elsősorban, amelyek egymásban tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. Nézzünk erre néhány példát:
* két vagy több cégben ugyanaz a tulajdonos személye vagy ugyanaz a tulajdonosi kör
* egyik vállalkozásban a másik vállalkozás többségi tulajdonnal rendelkezik
* a belföldi társaságnak külföldi anyavállalata van
* egy külföldi cég magyarországi fióktelepe
A megfelelő tulajdonosi arány esetén ezeket a társaságokat kapcsolt vállalkozásoknak hívjuk. A kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteknél az ár eltérhet a piaci ártól, például egy külföldi termelő cég a belföldi leányvállalatának 30%-os árengedménnyel értékesíti a terméket, amit a belföldi leánycég 100%-os áron ad tovább belföldön.
Ilyen és hasonló eseteknél a két fél között alkalmazott árat hívjuk transzferárnak (en:Transfer pricing). A transzferárakkal befolyásolni lehet a résztvevő cégek eredményét, ezáltal a keletkező fizetendő adó összegét is.
Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása
Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét
a) csökkenti, feltéve, hogy
aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;
b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.
Szokásos piaci ár meghatározása
A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:
a) összehasonlítható független árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;
b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;
c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;
d) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)-c) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.
Mentességek
Az előzőekben foglaltakat nem kell alkalmaznia az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással - a versenyhátrány megszüntetése céljából - kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot.
Szokásos piaci haszon [szerkesztés]
A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.
Transzferár-nyilvántartás
Kötelezettség
Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.
Szankciók
Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének megsértése (a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti vagy a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti), illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összesített nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Adóhatósági ármegállapítás [szerkesztés]
Angolul: en:Advance Pricing Agreement
Az állami adóhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt (szokásos piaci ár).
A határozat érvényességéhez minden, a jogügylet megkötésében érintett kapcsolt vállalkozás nyilatkozata, illetőleg kétoldalú vagy többoldalú eljárás esetén az eljárás lefolytatására az állami adóhatóság és az illetékes külföldi hatóság közötti megállapodás megkötése szükséges.
A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás egyoldalúan, kétoldalúan, illetőleg többoldalúan folytatható le. Ha az ügyletre külföldi állam jövedelemadózást érintő jogszabályát is alkalmazni kell, a kapcsolt vállalkozás kérelmében megjelöli, hogy a szokásos piaci ár megállapítására egyoldalú, kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárást választ.
A kérelmet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály alapján készítendő nyilvántartással megegyező tartalommal adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével, három példányban kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az előterjesztő nyilatkozatát arról, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak.
A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjköteles, a díj
a) egyoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 12 millió forint,
b) kétoldalú eljárás esetén legalább 10 millió forint, legfeljebb 17 millió forint,
c) többoldalú eljárás esetén legalább 15 millió forint, legfeljebb 20 millió forint.
Források [szerkesztés]
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Édenkert
Magamról
Naplemente
