A jelenlegi gazdasági helyzetben gondot okoznak azok az adóelőlegek, amelyeket az előző év adókötelezettsége alapján kell meghatározni, mert hosszú hónapig az adóhatóságnál van a pénzünk, mire visszakaphatjuk a végleges adó és a kötelező adóelőleg közötti különbözetet. A márciusban és szeptemberben befizetett adóelőleget következő év májusában számolhatjuk el
Ilyenkor mondják könnyedén az adószakértők, hogy kérjen adóelőleg-módosítást az adózó!
A hír igaz, csak nehezen kivitelezhető. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 42. §-a szerint az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. Az adóelőleg módosítását az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben lehet kérni.
Az adóelőleg-mérséklési kérelmet adatokkal, számításokkal kell alátámasztani annak érdekében, hogy az előleg csökkentésének indokoltsága bizonyított legyen. A kérelem formája szerintem egy kötetlen levél, melynek tárgya az adóelőleg mérséklési kérelem, ilyen és ilyen időszakra.
A kérelemhez mellékeljük a bázisidőszak adóbevallását. Emellett be kell mutatnunk azokat a tárgyidőszaki időarányos tény és várható adatokat, amelyek az adott adónem kiszámításához szükségesek. Végül pedig végezzük el a valószínűsített adatok alapján az adó kiszámítását, és ennek alapján a kért adóelőleg összegét.
Az adóhatóságok a kérelemmel érintett adónemet meghatározó tényezők függvényében, általában az üzleti év tervezett eredmény-kimutatásának, az esetlegesen alkalmazásra kerülő korrekciós (adóalap-módosító) tényezők és adókedvezmények összegének, valamint társasági adó tekintetében a jövedelem-(nyereség-) minimum számításának bemutatását várják el az adózóktól.
Mivel a kérelmünk indoklása a gazdálkodást érintő információk, tervek alapján készül el, mely minden adónemre hasonló hatással van, célszerű az adóelőleg módosítást több adónemben egyszerre kérvényezni (társasági adó, iparűzési adó). Az illetékes adóhatóság a kérelemről annak megérkezésétől számított harminc napon belül határozattal dönt.
Különös figyelmet kell fordítani a kérelem tartalmának teljességére, ugyanis az ügyintézési határidőbe nem számít bele, ha az adóhatóság hiánypótlásra szólít fel, vagy a tényállás tisztázására irányuló iratot kér be. Az adóelőleg mérséklésének kérelmét a befizetési határidő előtt kell beadni.
Eddig a pontig nincs is semmi gond az adóelőleggel. A könyvelők mostanában gyakran készítenek mérséklési kérelmet.
A probléma akkor keletkezik, ha a kérelemben szereplő várható adatok alultervezettek voltak. Ennek felelősségét a könyvelő nem vállalhatja magára, mert az óbudai jósnő egy másik szakma. A kérelemhez szükséges tervezett adatokat (például: várható árbevétel, várható nyereség, stb.) a vállalkozás vezetőjének kell megadnia a könyvelő számára, aki csak a kérelem és az adatok összeállításának formájáról dönthet. A számszaki adatok teljesülésének kockázatáról tájékoztatni kell a vállalkozót, mert ha jelentős eltérés van, annak jogkövetkezményét a vállalkozás viseli.
Az adózás rendjéről szóló törvény 172. §-ának (13) bekezdése értelmében az adóhatóság mulasztási bírsággal szankcionálja az alaptalan adóelőleg mérséklési kérelmet.
A törvény szerint az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.
A tevékenységük sajátosságából adódóan hullámzó teljesítményű cégek - ahol sok a bizonytalanság év elején a várható éves adatok meghatározásában, - inkább nem kérnek adóelőleg-mérséklést, ezért évente több százezer, sőt millió forint van kivonva a vállalkozás pénzkészletéből. Saját gyakorlatomban két ilyen kereskedelmi, és egy szolgáltató céget ismerek, melyek a karácsonyi forgalmat nem tudják valószínűsíteni március elején.
Egy másik probléma, amelyre nincs felkészülve az iparűzési adóelőleg meghatározása (bevallása), amikor új telephelyet létesítünk, állandó jellegű iparűzési tevékenységgel.
Ismerjük az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 17.§ (15) bekezdésének azon rendelkezését, mely szerint az adózó a helyi iparűzési adókötelezettsége keletkezését, illetve megszűnését - a helyi iparűzési adó bevételre jogosult települési önkormányzat megjelölésével - az adókötelezettség bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől), illetve megszűnésétől számított 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. (Most az ideiglenes tevékenységről nem beszélünk, de azt is be kell jelenteni.)
Erre a bejelentésre szolgál 2010-től a 10THIPA jelű nyomtatvány. Amennyiben az adózó az állandó jellegű iparűzési adóköteles tevékenységét az adóév közben kezdi meg, átalakulással jött létre, valamint, ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, a bejelentkezéssel együtt adóelőleget is be kell jelentenie.
Nem kell adóelőleget bevallania/bejelentenie
- az előtársaságnak,
- az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá
- az adókötelezettség keletkezésének adóévében az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak,
- illetve arra az előlegfizetési időszakra sem, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget. (Erre az esetre figyeljünk fel!)
Az adóhatóság az adóelőleg bejelentésére a 1045. számú bevallási formanyomtatványt alakította ki.
Édenkert
Magamról
Naplemente
