A kockázatkezelés irányai, az ellenőrzésre történő kiválasztás feladatai
Az ellenőrzésre történő kiválasztás többlépcsős kockázatelemzésre alapozott
informatikai rendszere az adóelkerüléssel szembeni adóhatósági fellépés alapját
jelenti. A fiktív cégek és számlák kiszűrése, az adóelkerülő magatartásra utaló jelek
felismerése céljából új informatikai megoldásokkal bővül a központi kockázatelemzés
rendszere.
A korábbi évek ellenőrzési irányainak továbbviteleként folytatni kell azon
vállalkozások kiválasztását és egyedi kockázatelemzését, amelyekre az alábbiakban
felsorolt kockázatok valamelyike jellemző:
- a bevallások benyújtásának elmaradása;
- az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya;
- többszörös székhely-, illetve tulajdonos-váltás;
több éven keresztül jelentős összegű tagi kölcsönnel történő működés;
nagy összegű adóhátralék felhalmozása;
- nagy összegű fizetendő és levonható áfa bevallása az előtársasági és az azt
követő időszakban;
- tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett (különös tekintettel a
nagy összegben felhalmozódott veszteségek finanszírozására);
- kiegyenlített értékesítés és beszerzés az EU tagországok vállalkozásaival
folytatott kereskedelemben;
- harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek bonyolítása;
- áfa-mentes termékimport bevallása
- összegében és a forgalomhoz képest jelentős VIES eltérés;
- a bevallásokban sorozatosan nagy forgalom és a bevételhez igazodó nagyságú
kiadások szerepeltetése (ún. adóminimalizálás);
- a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán
alapuló szervezett csalásban való részvétel.
A fenti szempontokon túlmenően a kockázatelemzés során figyelemmel kell lenni
azokra az adózói jellemzőkre is, amelyek adóelkerülő magatartásra utalhatnak:
- azokra a vállalkozásokra, amelyek forgalma az elévülési időn belül bármikor
hirtelen és ugrásszerűen megnőtt;
- az árbevételhez képest jelentős arányú szolgáltatást (pl. rendszerhasználati díj,
bérleti díj, reklám- és marketing költség, stb.) igénybe vevő adózókra;
- a beruházásaikhoz kapcsolódóan a társasági adóról szóló törvény alapján
adóalap csökkentő tételt igénybe vevő, illetve adókedvezményt érvényesítő
adózókra;
- a különböző támogatásokat igénybe vevő vállalkozásokra;
- a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban adóalap-csökkentést, illetve
az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben járulékalapcsökkentést
alkalmazókra;
- a rendszeresen előzetesen felszámított áfát valló, de azt a folyószámlán hagyó,
vagy más adónemre átvezető adózókra;
- az Áfa-törvény területi hatályán kívül gazdasági tevékenységet végző,
külföldön telephellyel rendelkező vállalkozásokra;
- az azonos székhellyel, nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel, vagy
kézbesítési megbízottal rendelkező adózók körére.
Kiemelt feladat a kockázatos adózói kapcsolatok feltárása is, azon belül:
- a korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülők, fantom
cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó még nem
ellenőrzött vállalkozások kiválasztása;
- az adóhatóság által megállapított súlyos szabálytalanságok által érintett,
jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői által
alapított új cégek kijelölése;
a fenti vállalkozásokkal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kiválasztása;
- azon adózók kiválasztása, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal
állnak/álltak üzleti kapcsolatban.
A felmerült kockázatokat minél gyorsabban fel kell deríteni, az ehhez szükséges
informatikai megoldásokat tovább kell bővíteni. A kiutalás előtti kiválasztás során is
komplex módon figyelembe kell venni az érintett adózók, valamint teljes (tulajdonosi,
üzleti) érdekkörük korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatos
adatokat, és az ezek alapján kidolgozott kockázati besorolásokat.
A csalárd adózói tevékenység megkezdésének megelőzése érdekében egyedi
kockázatelemzés során értékelni kell minden egyes jogelőd nélkül alakult gazdasági
társaságnál a társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági
tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatos adatokat, valamint az érdekeltségi
körükbe tartozó vállalkozásokat. A kockázatelemzési megoldásokat alkalmazni kell az
átalakuló és a tevékenységüket jogutód nélkül megszüntető vállalkozások
ellenőrzésének elrendelése során. 2010-ben figyelemmel kell lenni a helyi iparűzési
adóval kapcsolatos kockázatok kezelésére is.
Az adatok gyűjtését célzó és az egyes adókötelezettségek teljesítésére
irányuló ellenőrzések szerepe
A kockázatelemzés eredményeinek felhasználása révén az adatok gyűjtésére és az
egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések – a gyors, helyszínen
szerezhető információkkal olyan bizonyítékokat szolgáltatnak, amelyek megalapozzák
a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzéseket. E vizsgálatok fontos
feladata az adózók dokumentumaiban szereplő adatok valóságtartalmának feltárása, a
fiktív vállalkozások kiszűrése, a jogszerűtlen magatartási formák feltárása és az
adózók jogkövető magatartásra ösztönzése.
Kiemelten nagy figyelmet kell fordítani a gazdasági tevékenységüket bejelentés nélkül
gyakorló vállalkozók feltérképezésére, különösen azokon a területeken, ahol magas az
előfordulás gyakorisága.
Az ellenőrzési célok megvalósítását szolgálja a számlakibocsátási kötelezettség
teljesítésének vizsgálata, ideértve az előlegfizetéshez kapcsolódó, jogszabályban előírt
számlakibocsátási kötelezettség eseteit is. A gazdasági tevékenység személyi és tárgyi
feltételeinek megléte nélkül történő számlakibocsátás feltárása, vagy a be nem jelentett
alkalmazott foglalkoztatásának megállapítása utólagos ellenőrzést eredményezhet. Az
adatok gyűjtését célzó ellenőrzések fontos irányának kell tekinteni az igazolatlan
eredetű áruk feltárását.
A megfelelő adózói nyilvántartások hiánya, a készpénzkészlet és a pénztárgép
összesítő adatának eltérése, illetve a számla- és nyugtaadási kötelezettség ismételt
elmulasztása felhívja a figyelmet az adókötelezettségek teljesítése alaposabb
vizsgálatának szükségességére.
A bevétel rögzítésének ellenőrzése során fel kell használni az adóhatóság birtokában
lévő, a korábbi évek adatgyűjtésre irányuló ellenőrzései, próbavásárlásai során kapott
bizonylatok adattartalmához kapcsolódó ellenőrzési tapasztalatokat.
Továbbra is ellenőrizni kell a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásokról
szóló számlák és más bizonylatok megőrzési kötelezettségének teljesítését, különös
tekintettel az eva alanyokra, valamint az átalányadózást választó egyéni vállalkozókra
és mezőgazdasági őstermelőkre.
Vizsgálni kell, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások napi
készpénz záró állománya nem haladja-e meg a törvény előírásai szerint számított
összeget.
Az egyedi kockázatelemzés alapján ellenőrzésre kiválasztott, jogelőd nélkül alakult
gazdasági társaságoknál az adószám megállapítását követő 90 napon belül végrehajtott
helyszíni vizsgálatok célja különösen az adózó által bejelentett székhelyre, központi
ügyintézési helyre, szervezeti képviselőre vonatkozó adatok valóságtartalmának,
hitelességének valamint az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése.
Az új vállalkozásoknál a tájékoztatási tevékenységnek a kötelezettségek és jogok
megismertetésére kell kiterjednie, a jogkövető magatartás elősegítése és az
adótudatosság növelése érdekében.
Az adókikerülésre és csalárd adózói magatartásra
utaló jelek felderítése esetén ugyanakkor további vizsgálatok elrendelésére kerül sor.
2010-ben folytatódik a jövedelem (nyereség) minimumot el nem érő jövedelmet
(nyereséget) bevalló egyéni és társas vállalkozások által kimutatott adóalapok
valódiságának ellenőrzése.
Édenkert
Magamról
Naplemente
