Adótörvények: mi és hogyan változik 2010.

Adó- és járulékmentes háztartási munka

Augusztus 15-től adó- valamint járulékmentessé válik a háztartási munka. A természetes személyek számára végzett lakástakarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, házi tanítás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés és kertgondozás tartozik ide, amennyiben ezt természetes személyek nem vállalkozóként végzik.

E tevékenységekkel kapcsolatban sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség, a foglalkoztatottak ennek következtében társadalombiztosítási ellátásra sem jogosultak. A mentesség feltétele, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt bejelentse a háztartási alkalmazottat az adóhatósághoz, és alkalmazottanként havonta befizessen 1 000 forint regisztrációs díjat (az utóbbira vonatkozó rendelkezéseket szeptember 15-től kell alkalmazni).

Aki a bejelentést elmulasztja, az adott hónapban a kifizetés teljes összege után meg kell fizetnie az adót és a járulékokat, s ha a mulasztás terhére róható fel, a magánszemélyt terhelő közterheket is köteles megfizetni, továbbá 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.


500 millió forintos adóalapig 10 százalékos társasági adó

A kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcsot 2010. július 1-jétől a mostani 50 millió forintos adóalappal szemben 500 millió forintos adóalapig lehet alkalmazni, s ehhez nem szabnak feltételeket. Az adókulcs az adóalap 500 millió forintos része után 19 százalék marad. Ugyanez vonatkozik a vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozókra.

Az idei átmeneti évben a 2010. január 1. és június 30. közötti időszakra 50 millió forintig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azok az adózók, akik teljesíteni tudják az ahhoz szükséges feltételeket, a többiek pedig 19 százalékos kulcsot. A 2010. július 1-jétől december 31-ig terjedő időszakban 250 millió forintig 10 százalék az adókulcs, és megszűnnek a kedvezményes adókulcshoz kapcsolódó feltételek, a 250 millió forint feletti összegre pedig 19 százalék az adó.

Ingatlan bérbeadása

A magánszemélyeknek az ingatlan bérbeadáshoz ezután nem kell egyéni vállalkozóvá válniuk, ugyanez vonatkozik az egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemélyekre is.

Az ingatlan bérbeadási (egyéb szálláshely szolgáltatási) tevékenységet önálló tevékenységként folytató magánszemélyek bevételükkel szemben értékcsökkenési leírást számolhatnak el az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával a magánszemélyek ingatlan bérbe/haszonbérbe adása esetén mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól, és nem kell adószámot kérniük, ha e tevékenységre nem választják az áfafizetési kötelezettséget.

Illetékmentes lesz az egyenesági öröklés és ajándékozás

Az illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági rokona (beleértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész, illetve ajándék.

Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktől függ az illeték mértéke. Például lakás öröklése esetén az örökhagyó házastársa, mostoha és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője 18 millió forintig 2,5 százalék, 18 és 35 millió forint között 6 százalék, a felett pedig 11 százalék illetéket fizet, míg lakás ajándékozása esetén ugyanennél a rokonsági foknál és értékeknél 5, 8, illetve 12 százalék az illeték mértéke.

Mentessé vált az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése is. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása után pedig nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.

Az egyenes ági rokonokra, illetve az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átadására vonatkozó illetékmentességet a 2010. július 1-jéig az adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben, a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott mezőgazdasági ingatlanokra, eszközökre vonatkozó illetékmentességet pedig a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

Az illetéktörvény módosítása a törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

Megszűnt a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó

A törvénycsomag részeként a parlament hatályon kívül helyezte a vízi járművek, a légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adójára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó, egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényt. A 2010-re bevallott adó második részletét már nem kell megfizetni. Ha valaki az idei évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, a különbözetet visszakövetelheti az adóhatóságtól.