Mi az Alapítvány?
Az alapítvány olyan önálló vagyontömeg, amelynek felhasználási célját az alapító határozza meg. Az alapító az alapítványi vagyon kezelésére kezelő szervet rendel ki, amely a vagyonból származó jövedelmet az alapítványi cél szolgálatában köteles felhasználni. Alapítványt valamely tartós közérdekű cél elérésére, magvalósítására hozható létre. Az alapítvány önálló jogi személy, így saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.
A tartós közérdekű cél követelményének akként lehet megfelelni, ha az alapítvány hosszabb időszakon keresztül fejti ki tevékenységét és folyamatos vagy időszakonkénti megismétlődő szolgáltatásokat teljesít a köz érdekében, de a gyakorlat szerint egy rövidebb időre létrehozott alapítványt is tartósnak lehet tekinteni, ha a célja - miután megvalósult - a jövőre kihatóan tartósan szolgálja a közérdeket.
Közérdekű az alapítványi cél, ha az a társadalom vagy egyéb szélesebb közösség érdekeit szolgálja (pl.: a művészeti oktatás fejlesztése, a tudományos ismeretterjesztés, a természeti környezet védelme stb.), továbbá ha kis számú közösség vagy adott esetben egyetlen ember érdekét szolgálja, de célja nem elsősorban jövedelemszerző, illetőleg vagyongyarapító jellegű, hanem az általános társadalmi értékítélet szerint a köz érdekében is áll. Ilyen utóbbi célnak tekinthető például egy konkrét személy gyógyulásának támogatása.
Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható, de tartós közérdekű célja elérése érdekében az alapítvány saját vagyonával önállóan gazdálkodhat, akár vállalkozási tevékenységet is végezhet .
Kik hozhatnak létre alapítványt?
Alapítványt egyedül, vagy akár többen közösen is létrehozhatnak, alapító lehet bármely magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
Mekkora vagyont szükséges az alapítványi cél megvalósításához rendelkezésre bocsátani?
Az alapítóknak az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelniük. Az alapító okiratban a vagyon összegét pontosan meg kell határozni. Több alapító esetében külön-külön kell megjelölni az egyes alapítók által rendelkezésre bocsátott vagyon összegét. Az alapításkor a vagyon egyaránt állhat pénzből, ingó dolgokból és ingatlanból, illetve ezek hozadékából vagy vagyoni értékű jogokból.
A nyilvántartásba vételi eljárás során a bíróság kifejezetten vizsgálja, hogy a vagyon a tartós közérdekű cél elérését lehetővé teszi-e és az alapítvány nyilvántartásba vételekor a cél eléréséhez szükséges vagyon az alapítvány rendelkezésére áll-e.
Az alapítvány vagyona az alapító vagyonától elkülönül, arról az alapítónak véglegesen le kell mondania. A jogi személy alapítvány függetlenedik alapítójától, a saját maga által vállalt kötelezettségeiért saját vagyonával, önállóan felel. A bejegyzett alapítvány vagyonának felhasználása tekintetében az alapító az alapítvány kezelő szerve részére utasításokat nem adhat.
Hogyan hozható létre alapítványt?
Az alapítvány bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapítványt a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg Budapesten a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem utasíthatja el, amennyiben az megfelel a törvényi előírásoknak. Az alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg .
A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapítónak kell beadnia az erre rendszeresített formanyomtatványon [12/1990. (VI. 13.) IM rendelet 3. számú melléklete], arra a kezelő szerv (pl. kuratórium) tagjai nem jogosultak. Több alapító esetében kérelmezőként az alapítók együttesen, egyikük pedig a többi alapító meghatalmazása alapján járhat el. Az alapító, illetve alapítók természetesen meghatalmazott útján is eljárhatnak .
A nyilvántartásba vételi eljárás folyamán az alapító az alapítványt bármikor visszavonhatja, a nyilvántartásba vétel megtörténte után viszont erre már nincs lehetőség .
A nyilvántartásba vételi kérelemhez az alábbi okiratokat kell csatolni :
1. az alapítvány alapító okirata,
2. az alapítvány képviselő szerve (szervezete) tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata,
3. igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról,
4. a székhely használat jogcímét igazoló okirat másolata,
5. szükség szerint a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata,
6. szükség szerint az alapítvány alapító okiratának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege.
Az alapítvány alapító okiratának legalább az alábbi kötelező tartalmi elemeket kell tartalmaznia :
1. az alapítvány neve (az alapítvány nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett alapítványoknak a nevétől, amelyek azonos területen tevékenykednek);
2. az alapítvány célja (az alapítvány célja mindig csak valamely tartós, közérdekű cél lehet);
3. az alapítvány céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módja (az alapító okiratnak nem kell részletekbe menően szabályozni a vagyon felhasználásának szabályait, de annak elveit egyértelműen ki kell jelölnie. Az alapító okiratból ki kell tűnnie, hogy az alapítványi célok megvalósítása érdekében a kezelő szerv milyen módon, milyen döntések során és döntési mechanizmussal használja fel a vagyont);
4. az alapítvány székhelye (a székhelyként használni kívánt ingatlan tulajdonosának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az alapítvány az adott ingatlant székhelyeként használhassa).
Milyen típusú alapítványok ismertek?
Típusa szerint nyílt és a zárt alapítvány különböztethető meg. Nyílt alapítvány esetén az alapító lehetővé teszi, hogy az alapítványhoz a törvényben biztosított módon bárki csatlakozhasson. Ez esetben elégséges, ha az alapító csak a működés megkezdéséhez szükséges vagyont bocsátja az alapítvány rendelkezésére, számítva arra, hogy a csatlakozók által növekszik majd az alapítvány vagyona és így az alapítvány meg fogja tudni valósítani tartós közérdekű célját.
Zárt alapítvány esetén az alapító a vagyont úgy bocsátja az alapítvány rendelkezésére, hogy az összeg, illetve vagyon csatlakozással nem növelhető. Ilyen esetben az induló vagyont csak annak hozadéka, az esetleges vállalkozói tevékenységből befolyt jövedelem növelheti. A polgári törvénykönyv a zárt alapítványt tekinti alapesetnek, ezért amennyiben az alapító nyílt alapítványt kíván létrehozni, úgy arról az alapító okiratban rendelkezni kell .
Hogyan működik az alapítvány?
Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben - az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosíthatja, de egyebekben az alapítvány működésébe nem szólhat bele. Az alapító olyan lényeges módosításról nem határozhat, amely az alapítvány vagyonát elvonná, a célját megváltoztatná vagy szűkítené, vagy az alapítványt az eredeti alapítói szándéktól eltérő módon vagy korábbi időpontban megszüntetné .
Az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok , illetve a 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet szabályai az irányadók.
Az alapítvány működése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol .
Ki látja el az alapítvány képviseletét?
Az alapítványt annak kezelő szerve képviseli. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány általános ügydöntő, ügyvezető és képviselő szerve, kezeli az alapítvány vagyonát és képviseli az alapítványt hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben. Az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet. Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre (kuratórium), az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. A kuratóriumi tagok kijelölése szólhat határozatlan időre, meghatározott időtartamra, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig terjedő időre. Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv, amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat, annak azonban nincs akadálya hogy az alapító a kuratórium egyik tagja vagy elnöke legyen. Amennyiben az alapító nem jelölt ki kezelő szervet, úgy arról a bíróság gondoskodik .
Hogyan szűnik meg az Alapítvány?
Az alapítvány az alapító halálával nem szűnik meg, hanem jogi személyként tovább működik. Az alapítvány kizárólag a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg .
A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha
1. az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult, idő eltelt, feltétel bekövetkezett;
2. a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el.
A bíróság az alapítványt akkor szünteti meg, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia. A bíróság az alapítványt akkor is megszüntetheti, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító - a bíróság felhívása ellenére - a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki.
Az alapító az alapító okiratban rendelkezhet arról, hogy az alapítvány megszűnése esetén a még meglévő vagyont milyen célra kelljen fordítani. A nyitott alapítvány alapító okirata rendelkezhet arról, hogy az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon az alapítvány megszűnése esetén - amennyiben még megvan - visszaszáll az alapítóra. Az alapító természetesen csak az általa adott vagyon visszaszállásáról rendelkezhet.
Az alapító okirat rendelkezésének hiányában a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására fordítja a megszűnt alapítvány vagyonát .
Forrás: Magyarország.hu
