Kinek jár a végkielégítés ?

Ügyfeleinket rendszeresen érintő probléma az elbocsátáskori jogvita a munkáltatóval. Bevett gyakorlat, hogy amikor egy cég meg akar válni a beosztottjától, elsőként közös megegyezést terveznek vele aláíratni. Jelentős különbség van a közös megegyezés és a rendes felmondás között, írásunkban ezeket tekintjük át: 1.) A végkielégítés: Amennyiben valakit rendes felmondással bocsátanak el, részére végkielégítést kell fizetni, feltéve, hogy legalább 3 éve dolgozik az adott munkahelyen. A törvény meghatározza a végkielégítés összegét, amely évenként változik. Közös megegyezés aláírása esetén nem jár végkielégítés! Természetesen, ahogy a nevéből is adódik, közös megegyezés esetén bármiben megegyezhetünk a munkáltatóval így abban is, hogy végkielégítésnek megfelelő vagy akár annál nagyobb összeget kapjunk a távozáskor. 2.) Felmondási idő: Munkáltatói rendes felmondás esetében a felmondási idő minimum egy hónap, de munkaszerződés ettől hosszabb időt is előírhat. Fontos kiemelni, hogy a munkáltató köteles a felmondási idő felére felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól. Tehát fizetést ugyanúgy kap, csak nem kell bejárnia dolgozni. Közös megegyezés esetén bármiben meg lehet állapodni, akár abban is, hogy azonnali hatállyal megszűnjön a munkaviszony, azaz akár másnaptól nem kell jönni dolgozni. 3.) Megtámadás: Talán a legfontosabb különbség a közös megegyezés és a munkáltatói rendes felmondás között a megtámadás lehetősége. Közös megegyezés aláírása esetén ugyanis nincs lehetőség a bíróság előtti igényérvényesítésre. Tehát, amennyiben valaki nem ért egyet a felmondás indokával/okával semmiképpen ne írjon alá közös megegyezést. D.A.S. JogSzerviz